Nem sokkal azután, hogy négy évvel ezelőtt miniszterelnök lett, Orbán Viktor feleségével és gyermekével együtt imádkozott hivatalában. Erről hivatalos fotó is készült. Ez a gesztus szakítást jelentett az egyháznak és az államnak korábban a magyar alkotmányban rögzített kettészakításával, míg a 2011-ben elfogadott új alaptörvény már a preambulum első szavaiban istenre hivatkozik – írja lap és felidézi Orbánnak 2013 októberében Londonban mondott beszédét, amelyben leszögezte: „Európában a demokrácia a kereszténységen alapszik.”
A tekintélyes párizsi polgári lapnak nyilatkozó Fazekas Csaba politológus szerint ez csupán „kirakat”. „Orbán meg akarja változtatni Európa arculatát, egyik vezetője akar lenni. De nem hiszem, hogy túl sokat törődne a kereszténység lényegével: elsősorban eszköznek tekinti céljai eléréséhez.”
A Le Monde emlékeztet arra, hogy a kálvinista gyökerű Orbán pályafutása kezdetén komolyan elhatárolta magát a vallástól, első két gyermekét csak később kereszteltette meg, és amikor II. János Pál 1991-ben Magyarországon járt, a fiatal politikus bojkottálta az eseményt. Első mandátuma, 1998 és 2002 között azonban a „keresztény nemzeti” fordulat már erősen érződött. A miniszterelnök a média által buzgón közvetített dunai hajóútja során Esztergomba ment, Szent István király „szent koronájáért”, hogy a fővárosba szállítsa és a Parlament kupolája alá helyeztesse azt. Az elmúlt négy évben Orbán szorosra fűzte a kapcsolatokat a katolikus egyházzal, vasárnaponként misére jár, Advent idején minden reggel, négyszer járt a Vatikánban XVI. Benedek pápánál.
Paradoxon, hogy miközben Orbán a keresztény értékek lovagjának szerepében tetszeleg, a magyar társadalom egyre kevésbé kötődik a kereszténységhez. Egy 2011-s felmérés, amelynek eredményeit a hatalomhoz közel álló média szinte teljesen elhallgatta, azt mutatta, hogy a magukat katolikusnak valló magyarok száma 10 év alatt 5,5 millióról 3,8 millióra esett vissza. Kevésbé feltűnő e visszaesés a reformátusoknál (1,6 millióról 1,1 millióra) és az evangélikusoknál (305.000-ről 215.000-re), de 2,7 millióan voltak azok, akik nem voltak hajlandók nyilatkozni hitvallásukról.
„Ezek az eredmények lesújtották az egyházakat. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a magyar lakosság 45,4%-a eltávolodott a vallási intézményektől” – állapítja meg Jakab Attila vallástörténész. Ez jelentkezik abban is, hogy a szülőknek 48%-a választja az erkölcstant a hittan helyett kötelező tárgyként a 2013-14-es tanévkezdet óta.
„Ebben az összefüggésben jelenik meg a közélet erőszakos rekrisztianizációja” – mondja Jakab, utalva azokra a törvényekre, amelyeket a Fidesz-többség, gyakran az érintett vallási közösségek megkérdezése nélkül hozott. „Egy bizánci típusú társadalmi-politikai-vallási struktúra születésének vagyunk tanúi, amelyben a politikai és egyházi hatalom kölcsönösen egymásba hatolnak.”
Az országban 531 községi iskolát bíztak az egyházakra. Ez alig több, mint 10%, de számos településen ez az egyetlen iskola. A Fidesszel szövetséges kis kereszténydemokrata párt, amelynek vezetője az ultrakonzervatív katolikus Semjén Zsolt befolyásolja az elemi és középiskolai oktatást Hoffmann Rózsa államtitkár révén – írja a Le Monde.
A lap kitér arra is, hogy a kormány zsarolja az egyházakat, hogy azok engedelmeskedjenek neki. Megszólaltatja Ungváry Krisztián történészt, aki úgy vélekedik: az Orbán-kormány azért nem akarja megnyitni a nagyközönség előtt a kommunista politikai rendőrség archívumát, mert akkor kiderülni, hogy milyen szinten működtek együtt a legmagasabb egyházi méltóságok a Kádár-rendszerrel. Jakab szerint Orbán nem akar lemondani erről zsarolási eszközről, hiszen az egyházi vezetők erkölcsi tekintélye romokba hullana az ilyen leleplezésektől. Ungváry példának a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók esetét hozza fel, akik – ellentétben például az NDK protestáns egyházaitól – semmilyen támogatást nem kaptak a magyar papságtól.
A Le Monde felhívja a figyelmet arra, hogy Ferenc pápa megválasztása óta a magyar jobboldali sajtó zavarban van: az új pápa a szegényekről beszél, míg az Orbán-kormány a középosztályokat privilegizálja. Vajon a kereszténység profitál-e hosszú távon a magyar kormányfő ma fennen hirdetett hitvallásából? Eddig csak Fabiny Tamás evangélikus püspök adott nyilvánosan hangot annak a félelmének, hogy az egyházak egy napon megfizetik annak az árát, hogy politikai eszközként használják őket – írja a lap, hozzátéve, hogy sok magyar pap és lelkész nem rendelkezik sem teológiai, sem intellektuális fegyverzettel ahhoz, hogy harcoljanak az újpogányság és főleg az antiszemitizmus ellen. Erdő Péter bíboros a közelmúltban szolidaritást vállalt a magyar zsidó közösséggel, amely konfliktusba került a kormánnyal a deportálások történetével kapcsolatban, de az ő magatartása ellentétes a hierarchia többé tagjáéval, akik imákat mondatnak a templomokban Orbánért.
„A valóságtól teljesen elrugaszkodott terv visszahelyezni a keresztény egyházakat egy válságban lévő, félpogány, materialista és individualista magyar társadalom középpontjába” – idézi a Le Monde Jakab Attilát. Fazekas Csaba szerint az egyházaknak az lenne az egyetlen esélye társadalmi befolyásuk növelésre, ha nyíltan a szegények mellé állnának. Ilyenről azonban – írja végezetül a párizsi lap – nemigen hallani ma Magyarországon.
