Előfizetés

A TASZ az adatvédelmi hatósághoz fordult a kéretlen fideszes üzenetek miatt

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), hogy megtudja, miként lép fel a Fidesz kéretlen üzeneteivel, az sms-ekkel és e-mailekkel szemben.

A jogvédő szervezet adatvédelmi programvezetője szombaton az MTI-vel közölte: az adatigényléssel azt követően éltek, hogy a jogsegély szolgálatukhoz beérkezett információk szerint a Fidesz leállíthatatlanul küldözgeti e-mailjeit olyanoknak, akik soha nem adták meg elérhetőségüket a pártnak, és ezt az érintettek jelezték is a TASZ-nak.  Hídvégi Fanny jelezte: véleményük szerint a NAIH is tud a feltételezhető jogsértésről.

Az adatigénylés keretében egyebek között azt kérdezik a hatóságtól, hogy hány bejelentés érkezett a NAIH-hoz arról, hogy a Fidesz, a kormány vagy a Civil Összefogás Fórum kéretlen leveleket küld. Kíváncsiak arra is, hogy az információs törvény alapján milyen intézkedéseket tett a NAIH az ilyen ügyekben.

Továbbá: indított-e a NAIH hatósági eljárást a Fidesz, a kormány vagy a CÖF adatkezelési gyakorlata kapcsán akár email címek kezelése akár más ügyben? Arra kérik a hatóságot, hogy ezekre a kérdésekre a  békemenetre és Fideszt támogató nagygyűlésre meghívó sms-ek tekintetében is válaszoljon.

Hídvégi Fanny közölte: jogsegély szolgálatuknál egy panaszos azt kifogásolta, hogy a rezsicsökkentéses aláírásgyűjtés óta napi rendszerességgel kap e-maileket a Fidesztől, pedig nem is írt alá semmit. Mások a békemenetre kaptak kéretlenül meghívást, illetve a Fideszt támogató rendezvényre hívó sms-t is kapnak olyanok, akik megtiltották a mobilszolgáltatóknak, hogy számukat ilyen célra kiadják.

Rendőrök cirkálnak a szavazóhelyiségek környékén

 A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.

A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasításban az olvasható: a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.

A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottság elnöke megkapja a szükséges tájékoztatást arról, hogy a rendőrök gyors igénybevételére milyen módon kerülhet sor. A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr vagy a segítségkérésre reagáló rendőri erő 15 percen belül megérkezzen.

A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, azonban ha a rend fenntartásához szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, ám az intézkedés során biztosítani kell a választás zavartalanságát. Az intézkedésről a rendőr minden esetben köteles jelentést készíteni.

A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.

Jé, még van KDNP?

Van, létezésükről oly" módon tettek tanúbizonyságot, hogy képviselőjük, Aradszki András sajtótájékoztatón jelentette be, a devizahitelesek sorsa rövidesen, de most már tényleg, (Isten bizony?) rendeződik. Az MTI erről így számol be: a kereszténydemokrata Aradszki András szerint rövid időn belül meglesznek azok a jogi keretek, amelyekkel alkotmányosan, a költségvetést fenyegető pereket megelőzve tudják véglegesen és hosszú távon rendezni a devizahitelesek szerződéseit.

Erről a kormánypárti politikus beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Kifejtette: reményeik szerint - ha további kormányzásra kapnak felhatalmazást - olyan viszonyrendszert lehet kialakítani, hogy megszűnnek a devizahitelezési szerződések és forintalapú elszámolás lesz.

Aradszki András felidézte, hogy 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, 735 ezer devizaszerződés volt, azaz ennyi lakóingatlan sorsa volt bizonytalan. Ez minimálisan is 1,5 millió ember létfeltételeit veszélyeztette - folytatta a kormánypárti politikus -, aki szerint ennek a jelenségnek az elindítói a Gyurcsány-Bajnai kormányok voltak.

Emlékeztetett arra, hogy több lépcsőben igyekeztek segítséget nyújtani a bajba jutottaknak. Elsőként említette a végtörlesztést, amivel 180 ezer család élt, majd kitért az árfolyamgátra, amely 169 ezer ingatlant érintett. Jelenleg 28 milliárd forintot tesz ki az a kamatösszeg, aminek megfizetése alól a devizaadósok mentesültek - jelezte.

Szólt arról, hogy fenntartották a kilakoltatási moratóriumot, és kitért arra is, hogy közel 6 ezer ingatlan árverezésére lennének jogosultak a pénzintézetek. Belépett a rendszerbe az eszközkezelő is, amely azoknak igyekszik segítséget adni akik a végtörlesztésben nem tudnak részt venni. Ez mintegy 15 ezer lakost érint - mondta a KDNP-s politikus.

Aradszki András felidézte azt is: felszólították a Kúriát a jogi helyzet megvizsgálására, amit az részben megtett. Az Alkotmánybíróság döntése szerint pedig a kormány, illetve a parlament jogosult törvényalkotás útján, bizonyos feltételek mellett belenyúlni a megkötött szerződésekbe - jelezte a kormánypárti politikus, aki az új országgyűlés megalakulása után gyors döntéseket helyezett kilátásba.