Előfizetés

Maláj gép: az Ocean Shield valamit hallott

Publikálás dátuma
2014.04.08. 07:35

Az ausztrál haditengerészet hajója, az Ocean Shield is megerősítette a kínaiak korábbi információját, két alkalommal is fogni tudták a jelzéseket, amelyek akár az eltűnt malajziai utasszállító fekete dobozának jelei is lehettek. Az Ocean Shield egyszer két óra 20 percen át érzékelte a pingeket, majd amikor visszafordult, további 13 perce sikerült befogni őket.

Az ausztrál hadihajó vontatja az amerikaiak által a térségbe küldött TPL-25-ös lokátort. Ezt kifejezetten szerencsétlenül járt repülők fekete dobozainak felkutatására fejlesztették ki. Ha sikerül leszűkíteni a helyszínt, az óceán mélyére bocsátanak egy torpedóhoz hasonlító, másik szerkezetet, amely képes az esetleges roncsok elhelyezkedésének feltérképezésére.

A nemzetközi kutatási hadműveletet koordináló ausztrál légimarsall, Angus Houston szerint "ez az eddigi legígéretesebb nyom". A marsall ugyanakkor óvatosságra intett. "Még nem találtuk meg a gépet, a jelek megerősítésére van szükség" - mondta. Houston jelentette be azt is, hogy az Ocean Shield második alkalommal két jelet is észlelt, ami arra utalhat, hogy a mindkét fekete doboznak - a repülési adatokat, illetve a pilótafülkében történteket rögzítő szerkezetnek - a közelében járhattak. A kutatók versenyt futnak az idővel, elvileg néhány órán belül elhallgathatnak a transzponderek, a fekete dobozok elemei harminc napig működnek, azután lassan kimerülnek. A malajziai légitársaság MH370-es járata 239 emberrel a fedélzetén március 8-án tűnt el.

A malajziai illetékesek hét végén tették közzé, hogy több ország radarjelzéseit összevetve már egészen pontosan meg tudják rajzolni a gép útját. Ebből nemcsak az derül ki, hogy a Boeing 777-est a Thaiföldi-öböl közepén szándékosan visszafordították, hanem az is, hogy Indonézia megkerülésével, az indonéziai radarok kikerülésével jutott el az Indiai-óceán déli részére, ahol most keresik.

Népszavazás Donyeckben

R.T.
Publikálás dátuma
2014.04.08. 07:34
Újabb ukrajnai városokban mozgolódnak az oroszbarát tüntetők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Egyre drámaibb helyzet alakul ki Ukrajnában. Az oroszbarát lakosság egy része Moszkva katonai beavatkozását akarja kicsikarni. Május 11-re népszavazást hirdettek meg a szeparatista erők a donyecki régió Ukrajnától való elszakítására.

Folyamatosan nő az esélye az orosz csapatok kelet-ukrajnai beavatkozásának. Az oroszbarát erők ugyanis mindent megtesznek azért, hogy kiprovokálják Moszkva beavatkozását a Krím után ebben a régióban is. Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök szerint a speciális orosz egységek megkezdték a második manőverüket Ukrajna területén.

Az első a Krím elfoglalása volt. Úgy vélte, a "szeparatista erőket az orosz titkosszolgálat irányítja". Hozzátette, az elszakadást akarók fegyvert is ragadtak, s maguk mögött tudhatják az ukrajnai határnál összevont orosz erők támogatását. Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter Viktor Janukovics leváltott elnököt és Vlagyimir Putyin orosz államfőt sejti a szeparatista megmozdulások mögött.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő szerint a kelet-ukrajnai események azt mutatják, hogy Moszkva destabilizálni akarja az országot. "Ukrajna felosztásának forgatókönyvét az Orosz Föderációban írták" - vélekedett. Az orosz csapatok az ukrán határszakasztól 30 kilométerre állomásoznak. A katonák számát a NATO 40 ezerre becsüli.

A növekvő feszültséget mutatja, hogy az oroszbarát donyeckiek május 11-re referendumot tűztek ki. Ennek - egyelőre legalábbis - nem az Oroszországhoz való csatlakozás a célja, hanem az önálló "Donyecki Népköztársaságot" akarják létrehozni. A referendum kezdeményezői azt is közölték, ha a kijevi kormányzat meg akarja akadályozni őket a referendum megtartásában, "kénytelenek lesznek" Moszkva segítéségét kérni.

A donyecki regionális hivatal épülete körül tegnap az oroszbarát tüntetők barikádokat emeltek. Előző nap elfoglalták a hivatalt, összehívták a regionális tanács ülését - közölte az Unian ukrán hírügynökség. Egy a Youtube-ra felkerült felvétel szerint a tanácskozáson döntést hoztak a "Donyecki Népköztársaság" megalakításáról. Az ukrán hatóságok büntetőeljárást kezdeményeztek a szeparatista akció végrehajtói ellen.

A menetrend tehát hasonló, mint a Krímen volt. A félszigeten ugyanis először a regionális parlament döntött a függetlenség mellett, majd népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A Tizden.ua hírportál azt állítja, hogy a donyecki szeparatisták fellépését Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov irányítja a háttérből. Ez azért lenne meglepő, mert Ahmetov előzőleg kiállt Ukrajna területi szuverenitása mellett.

Harkivban mintegy száz maszkot viselő személy támadt az ukrán zászlókat lengetőkre. Könnyen áttörték a rendőrkordont, majd botokkal ütlegelték a kijevi kormány támogatóit. Szemtanúk robbanásokról is beszámoltak.

Ugyanebben a városban az oroszbarát erők olyan sátorvárost akarnak kialakítani, mint februárban a Majdan téren a Janukovics leváltását követelő erők. A területi hivatal épületét egy időre elfoglalták az oroszbarát tüntetők, s kitűzték az orosz zászlót. Később az ukrán rendőrség visszafoglalta az épületet.

Az ukrán speciális erők Luhanszkban 15 személyt vettek őrizetbe. A vádak szerint április 10-én puccsot akartak végrehajtani, s pánikot akartak kelteni a lakosság körében. Hivatalos közlések szerint 300 gépfegyvert, gránátvetőket és tankelhárító fegyvereket találtak náluk. Turistáknak adták ki magukat, s állítólag telefonfelvételek is bizonyítják, mire készültek.

A Janukovics-fémjelezte Régiók Pártja egy korábbi képviselője szerint a megbuktatott elnök családja fejenként 500 dollárt fizetett a "puccsistáknak".

Népszavazás Donyeckben

R.T.
Publikálás dátuma
2014.04.08. 07:34
Újabb ukrajnai városokban mozgolódnak az oroszbarát tüntetők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Egyre drámaibb helyzet alakul ki Ukrajnában. Az oroszbarát lakosság egy része Moszkva katonai beavatkozását akarja kicsikarni. Május 11-re népszavazást hirdettek meg a szeparatista erők a donyecki régió Ukrajnától való elszakítására.

Folyamatosan nő az esélye az orosz csapatok kelet-ukrajnai beavatkozásának. Az oroszbarát erők ugyanis mindent megtesznek azért, hogy kiprovokálják Moszkva beavatkozását a Krím után ebben a régióban is. Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök szerint a speciális orosz egységek megkezdték a második manőverüket Ukrajna területén.

Az első a Krím elfoglalása volt. Úgy vélte, a "szeparatista erőket az orosz titkosszolgálat irányítja". Hozzátette, az elszakadást akarók fegyvert is ragadtak, s maguk mögött tudhatják az ukrajnai határnál összevont orosz erők támogatását. Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter Viktor Janukovics leváltott elnököt és Vlagyimir Putyin orosz államfőt sejti a szeparatista megmozdulások mögött.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő szerint a kelet-ukrajnai események azt mutatják, hogy Moszkva destabilizálni akarja az országot. "Ukrajna felosztásának forgatókönyvét az Orosz Föderációban írták" - vélekedett. Az orosz csapatok az ukrán határszakasztól 30 kilométerre állomásoznak. A katonák számát a NATO 40 ezerre becsüli.

A növekvő feszültséget mutatja, hogy az oroszbarát donyeckiek május 11-re referendumot tűztek ki. Ennek - egyelőre legalábbis - nem az Oroszországhoz való csatlakozás a célja, hanem az önálló "Donyecki Népköztársaságot" akarják létrehozni. A referendum kezdeményezői azt is közölték, ha a kijevi kormányzat meg akarja akadályozni őket a referendum megtartásában, "kénytelenek lesznek" Moszkva segítéségét kérni.

A donyecki regionális hivatal épülete körül tegnap az oroszbarát tüntetők barikádokat emeltek. Előző nap elfoglalták a hivatalt, összehívták a regionális tanács ülését - közölte az Unian ukrán hírügynökség. Egy a Youtube-ra felkerült felvétel szerint a tanácskozáson döntést hoztak a "Donyecki Népköztársaság" megalakításáról. Az ukrán hatóságok büntetőeljárást kezdeményeztek a szeparatista akció végrehajtói ellen.

A menetrend tehát hasonló, mint a Krímen volt. A félszigeten ugyanis először a regionális parlament döntött a függetlenség mellett, majd népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A Tizden.ua hírportál azt állítja, hogy a donyecki szeparatisták fellépését Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov irányítja a háttérből. Ez azért lenne meglepő, mert Ahmetov előzőleg kiállt Ukrajna területi szuverenitása mellett.

Harkivban mintegy száz maszkot viselő személy támadt az ukrán zászlókat lengetőkre. Könnyen áttörték a rendőrkordont, majd botokkal ütlegelték a kijevi kormány támogatóit. Szemtanúk robbanásokról is beszámoltak.

Ugyanebben a városban az oroszbarát erők olyan sátorvárost akarnak kialakítani, mint februárban a Majdan téren a Janukovics leváltását követelő erők. A területi hivatal épületét egy időre elfoglalták az oroszbarát tüntetők, s kitűzték az orosz zászlót. Később az ukrán rendőrség visszafoglalta az épületet.

Az ukrán speciális erők Luhanszkban 15 személyt vettek őrizetbe. A vádak szerint április 10-én puccsot akartak végrehajtani, s pánikot akartak kelteni a lakosság körében. Hivatalos közlések szerint 300 gépfegyvert, gránátvetőket és tankelhárító fegyvereket találtak náluk. Turistáknak adták ki magukat, s állítólag telefonfelvételek is bizonyítják, mire készültek.

A Janukovics-fémjelezte Régiók Pártja egy korábbi képviselője szerint a megbuktatott elnök családja fejenként 500 dollárt fizetett a "puccsistáknak".