Hátborzongató rémálmok

Publikálás dátuma
2014.04.08. 07:45
Roppant fantáziadúsnak, de kicsit öncélúnak tűnik a játék a Rigai Nemzeti Színház Danyiil Harmsz-darabjában FOTÓ: NEMZETI SZÍNHÁ
Lidércnyomásból kijut mindannyiunknak bőven, így nem csoda, hogy két előadás is lidérces álmokat elevenített meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett, tegnap végetért Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, a Nemzeti Színházban. 

Hánynak a szereplők rögtön Az öregasszony című produkció elején. Zaklatottan berohannak a színpadra, és kapásból kidobják a taccsot. A gusztustalan, a valódihoz igencsak hasonlatos kulimász ott éktelenkedik a deszkákon. A nézők közül akad, aki elkapja a tekintetét, mások kínukban röhécselnek.

Ekkor még nem tudjuk, mire megy ki a játék, mindez egyelőre a lehúzott függöny előtt történik. Aztán, amikor fölmegy a függöny, az még riasztóbb. Ott dekkol a szín közepén egy gólem nagyságú öregasszony, akihez képest egy derék bányarém szépségkirálynő.

Talpig feketében, rongyos cuccokban van, egyik szeme kifordult, riasztó fogai, vagy protézisei is mintha önállósodtak volna a szájától, arca totálisan eltorzult, és ráadásul folyamatosan nyáladzik.

A Rigai Nemzeti Színház Danyiil Harmsz darabját adja. A már 1942-ben elhunyt szerzőt az orosz abszurd irodalom nagy alakjának tartják. A műsorfüzet a stílusát egyenesen Örkény Istvánéhoz tartja hasonlatosnak. Örkény tényleg mutatott rémségeket, de mindig jókora adag humánummal is ötvözte a szörnyűségáradatot, amivel meglehetősen karakteres közlendője is volt.

Most bár roppant fantáziadúsnak, de kicsit öncélúnak tűnik a játék. Fiatal színészek, Vladiszlav Nasztavsev frappáns rendezésében eljátszanak azzal, mi történik, ha egy rém egyszerre csak feltűnik az életünkben. És a rémet persze bárki szabadon behelyettesítheti magának, hogy kire asszociál.

És aztán el lehet játszani azzal is, hogy a szörnyedvény hol feltűnik, hol el, hol hirtelen a barátnő helyén terem, akivel az egyik srác csókolódzik, és aztán rá kell jönnie, hogy a förmedvényt öleli.

Vagy éppen az fojtogatja őt. Időnként lemegy a függöny, és ugyanazok a szereplők, akik benne vannak a rémálomban, hercigeskedő, kedves kis revü jeleneteket adnak elő, mókázgatnak, azaz letagadják, leplezni igyekeznek a valóságot. És itt csak kikerekedik némi mondandó.

Érzékelhetjük azt a pokoli ellentmondást, ami a könnyedén szórakoztatni igyekvő jelenetecskék, és a fenyegető rémálom - ami tán ki tudja, maga a rögvaló - között van. Végül a rém, akiről már azt is hittük, hogy meghalt, újra és újra feltámad, fenyegetően elindul a nézőtér felé, aggasztóan bemászik a széksorok közé, megy előre, megy előre megállíthatatlanul, ki tudja, hol tűnik fel, hol idéz elő vészt és tömegpusztulást.

A Szentpétervárról érkező Tovsztonogov Nagy Dámai Színház a közismert Lewis Carroll mese nyomán Alice történetét is sok tekintetben rémálomként adja, Alice - Körfutás két felvonásban címmel. Egyáltalán nem gyerekeknek szól. Alice-t nem is gyerek játssza, hanem egy elsőrangú, idős színésznő, Alisza Frejndith, akit Tarkovszkij zseniális filmjeiből is ismerhetünk.

És tényleg fantasztikus. Egyik pillanatban simán elhiteti, hogy naiv, világra rácsodálkozó gyerek. A másikban nagyon is sokat tapasztalt felnőtt, aki beszorult egy liftbe, egy szörnyű álomba, ami túlontúl is hasonlít a valóságra. Ott sorjáznak előttünk és a kíváncsi Alice körül a némiképp karikaturisztikus torzpofák. Elképesztő színészek alakítják őket.

Például fanyar humorral teli monológokat vágnak le, abban a házban létező lakókként, ahol Alice is él, olyan gonoszkodó tirádákat, hogy fetrengeni kell a röhögéstől, de ugyanakkor össze is szorulhat tőle a gyomrunk. Az egész előadás egy nagy, jól szervezett kavalkád, ha úgy tetszik, görbe tükörben megmutatott életmustra.

Néha nem eléggé drámai, ami történik, túl sok az elmesélés, de mivel kiváló művészek adják elő, Andrej Mogucsij biztos kezű rendezésében, általában ez is élvezetes. Vagy éppen ijesztő. A lidércnyomásaink köszönik szépen, jól megvannak, tántoríthatatlanul velünk élnek. És sajnos a világ nem abba az irányba megy, hogy elpártoljanak tőlünk.

Szerző

Globális kasszasiker az Amerika kapitány folytatása

Publikálás dátuma
2014.04.07. 23:12
Scarlett Johansson a film londoni bemutatóján. (Fotó: Anthony Harvey/Getty Images)
Az Amerikai kapitány - A tél katonája című képregényfilm nem csak áprilisi bevételi rekordot állított be Észak-Amerikában hétvégi premierjével, az elmúlt tíz nap alatt a nemzetközi piacon is kasszasikerré vált.

A produkcióra péntektől vasárnapig 96,2 millió dollárért (21,4 milliárd forintért) keltek el a jegyek Amerikában és Kanadában. Ilyen bevétellel korábban egyetlen film sem debütált még a térségben áprilisban. 

Az Anthony és Joe Russo rendezésében készült akciófilm ugyanakkor az elmúlt tíz napban 207,1 millió dollárt (46,2 milliárd forintot) keresett a világ más országaiban, összesen ötven piacon, így globális bevétele máris elérte a 303,3 millió dollárt (68 milliárd forintot). Egyedül Kínában közel negyvenmillió dollárra rúgott a jegybevétel.

A The Hollywood Reporter által idézett statisztika szerint a Chris Evans alakította világmegmentő hősről szóló produkcióra főleg a férfi közönség tódult: ők tették ki a nézők 64 százalékát, a jegyvásárlók 57 százaléka 25 éven felüli volt, 19 százaléka pedig tinédzser.

A 2011-ben szintén nagy sikert aratott Amerika kapitány - Az első bosszúálló folytatását durván a nézők 40 százaléka tekintette meg háromdimenziós vetítésen.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Disney hétfőn a remek kezdeten felbuzdulva már be is jelentette, hogy a szuperhős újabb kalandját 2016 májusában küldik a mozikba. A stúdió az utóbbi időben olyan Marvel-univerzumból származó kasszasikereknek örülhetett, mint a Robert Downey jr.-ral forgatott Vasember-széria, a Chris Hemsworth főszereplésével készült Thor, vagy a 2012-ben a mozikasszákat megtöltő Bosszúállók. Utóbbi Hollywood történetének harmadik legnagyobb globális bevételű filmje lett 1,5 milliárd dollárral.

Szerző

Kilencvenhárom év, 91 év mozi, 8 feleség

Publikálás dátuma
2014.04.07. 17:05
Fotó: Gettyimages
Pöttömnyi emberke volt, még a 160 centit sem érte el. Rosszakarói szerint kár, hogy felnőtt korában is folytatta színészi pályáját, mert legjobb formáját gyerekként hozta. Ennek ellenére nem kevesebb, mint 91 évig volt a pályán. Kilencvenhárom éves korában jelent meg végleg a The End felirat Mickey Rooney előtt.

Évtizedekkel ezelőtt mutatták be Magyarországon Az ifjú Edison című, 1940-es filmet, amelyben Rooney (eredeti nevén Joe Yule) alakította a besorolhatatlan tehetségű, kezdetben mindenki által kinevetett későbbi zseniális feltalálót. Akkor azonban már olyan filmek voltak mögötte, mint A fiúk városa, amelyben Spencer Tracy partnere lehetett, a Huckleberry Finn és elindult az Andy Hardy-sorozat, a kor legnépszerűbb amerikai tini-szériája, amelyben partnere a nem kevésbé tüneményes tehetségű, ám tragikus sorsú Judy Garland volt.  1935-ben ő játszotta Puckot a Max Reinhardt rendezte Szentivánéji álomban. „Harminc évig voltam 14 éves” – ironizált alkata okozta beskatulyázásán. Még két éves sem volt, amikor először a kamerák előtt szerepelt, utoljára pedig a dr. Jekyll és Mr. Hyde legújabb változatában játszott, aminek bemutatóját már nem érte meg.

A kettő között Rooney számtalan tv-show-ban szerepelt, színházban is játszott, és voltak emlékezetes filmes alakításai is, például az Álom luxuskivitelben ő volt Audrey Hepburn excentrikus japán szomszédja, a Dominó-elv kommandósa, de láthattuk a Monty Python Erik, a Vikingben is a főhős nagyapjaként. Egy 1957-es filmben ő személyesítette meg Baby Face Nelsont, a hírhedt chicagói gengsztert.

Egy legenda szerint Walt Disney róla nevezte el Miki egér rajzfiguráját. Páncélosként részt vett a II. világháborúban George Patton hadosztályában, őrmesteri rangot szerzett és többször kitüntették. Ismert állatvédő volt.

Hollywood kisembere óriási nőfaló hírében állt. Összesen nyolc felesége volt, a legelső a gyönyörű Ava Gardner, a leghosszabb ideig, 36 évig utolsó asszonyával, Jan Chamberlainnel élt együtt. Kilenc gyermeke született. „Ha valaki ennyire szereti a nőket, mint én, hogy is köthetne ki egy mellett?” – magyarázta életfilozófiáját.

 

Szerző