Biszku-per: A sértettek gyermekei beszéltek

Publikálás dátuma
2014.04.08. 16:10
Fotó: Népszava, Bielik István
Biszku Béla egykori pártvezető, belügyminiszter perének keddi napján az 1956-os megtorlások sértettjeinek gyermekei beszéltek tanúként a családokat ért traumákról a Fővárosi Törvényszéken.

Az egyik vádpont szerint a karhatalmisták Martonvásáron 1957. március 15. előtt kegyetlenkedtek a polgári lakossággal, köztük az Akadémia ottani mezőgazdasági kutatóintézetének három dolgozójával, Biszku Béla pedig utóbb nem intézkedett a felelősök megbüntetéséről, mert maga is közreműködött a karhatalom fellépésére vonatkozó utasítások kiadásában.

A kedden meghallgatott tanúk többnyire arról számoltak be, hogy milyen megaláztatásokat és bántalmazásokat kellett elszenvedniük szüleiknek, majd éveken át milyen mellőzöttség jutott osztályrészül a családoknak, miközben sérelmeikről még egymás közt sem mertek beszélni.

Egy férfi  elmondta, hogy a forradalom után néhány évvel született, és hézagos ismeretei vannak a vádbeli eseményekről, mert a családban nem nagyon beszéltek róluk. Annyit hallott, hogy apja nem vett részt a forradalomban, 1957. március 9-én mégis elvitték a karhatalmisták, napokig bent tartották, többször kihallgatták, megverték. A bántalmazás során a pufajkások azt kérdezték az apától: mit jelent az, hogy MUK (A  Kádár-rendszerrel szemben 1957 tavaszára tervezett Márciusban Újra Kezdjük elnevezésű megmozdulás rövidítése volt.)és először azért verték meg, mert nem tudta a választ, majd pedig azért, mert tudta, és ezt többször újra és újra megismételték - mesélte a családban hallott történetet a tanú.

Egy idősebb nő tanúként elmondta: apja karakán, tisztességes ember volt, aki azért dolgozott, hogy a népnek jó búzája legyen, 1954-ben kitüntették növénynemesítési tevékenységéért, munkástanácsban nem vett részt, 1957-ben pedig már idős volt. Amikor a bántalmazás után hazatért, csak annyit mondott: borzalmas dolog történt.

A tanú édesanyjától azt hallotta, hogy a hatalom tartott a MUK-tól, és ezért sok embert megvertek. Amikor a tanú apját bevitték a karhatalmisták, akkor az egyik vele együtt elfogott kollégáját kényszerítették, hogy bántalmazza az idős embert. Az egyik kutatót pedig úgy megverték, hogy rá se lehetett ismerni.

"Egy életre nyomot hagyott bennünk" - mondta "megalázott, kisemmizett" családjára utalva a tanú, és felindultan beszélt arról is: máig nem érti, miért tették ezt velük, hiszen a szülei "csodálatos emberek" voltak. Apját a történtek után próbálták ideggyógyintézetben elhelyezni, de az orvosok megmondták: "ha jönnek érte, kiadják".

"Nincs bennem gyűlölet, de a gyilkosokat meg kell nevezni, különben ebben az országban, amíg élünk, csak gyűlölködés lesz" - mondta a sértett lánya Távozóban annyit még megjegyzett: semmiféle rehabilitációt nem kaptak.

Egy másik tanú arról számolt be, hogy apját bántalmazták, nem sokat beszélt róla, de amit mondott, megrázó volt. Először falhoz állítva, majd a priccsre fektetve gumibotozták, hogy vallomásra bírják.

Egy másik sértett gyermeke tanúként elmondta: amikor fegyvereket keresve házkutatást tartottak náluk, apja jelezte a hatóságoknak, hogy nem bízik bennük. Ugyanis tudja, hogy a lakásban nincs fegyver, de karhatalmisták hozhattak magukkal. Erre az apát elvitték, és "kegyetlenül összeverték". Ezután a családnak el kellett költöznie, az apának pedig 1965-ig minden héten jelentkeznie kellett a rendőrségen.

Biszku ügyvédjének kérdésére több tanú is elmondta, hogy nem tudja, ki adott utasítást a vádbeli bántalmazásokra.

A 92 éves volt pártvezető fejhallgatón, szótlanul figyelte a sértettek leszármazottainak tanúvallomásait.

A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg, továbbá azt is a terhére rója Biszkunak a vádhatóság, hogy egy 2010-es interjúban tagadta a kommunista rendszer által elkövetett népirtás tényét.

 

Szerző
Témák
per Biszku Béla

Orosz vízumközpont nyílt Budapesten

Orosz vízumközpont nyílt Budapesten, a kedden ünnepélyesen átadott irodában a korábbiaknál könnyebb lesz a vízumügyintézés.

Ivan Breganov, az orosz vízumközpontokat üzemeltető Lex Systems vállalat képviselője az eseményen az MTI-nek elmondta: a konzulátusok nyitva tartása általában meglehetősen szűk, ráadásul a tevékenységük nem csak a vízumügyletek intézéséből áll.
Ezzel szemben a vízumközpontban a hét minden napján, reggeltől estig elintézhetik a vízummal kapcsolatos teendőket az Oroszországba utazók - magyarázta. Hozzátette: a hosszabb ügyfélfogadási idő és a kellemesebb, tágasabb környezet komoly minőségi javulást jelent a korábbi ügyintézéshez képest.

Közölte: Moszkva több országban tart fenn hasonló központot, a budapesti már a 22. ilyen irodájuk. Az eddigi tapasztalatok alapján általában megnő a vízumigénylések száma egy országban a vízumközpont megnyitását követően - jegyezte meg.
Ivan Bregova elmondta: a vízumigénylés feltételei megegyeznek a korábbiakkal.

A vízumközpont a VI. kerületben, az Andrássy út 100. szám alatt nyílt meg.
A Külügyminisztérium konzuli szolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Unió - így Magyarország - és az Orosz Föderáció között vízumkényszer van érvényben, tehát a magánútlevéllel utazó magyar állampolgárok kizárólag a vízum előzetes beszerzésével léphetnek be Oroszország területére. Vízummal az azon feltüntetett határidőn belül lehet az országban tartózkodni.

Magyarországon vízum eddig csak az Orosz Föderáció budapesti nagykövetségének konzuli osztályán vagy a debreceni főkonzulátuson volt igényelhető.

Szerző

Megérkeztek az átjelentkezők szavazatai a választási irodához

Valamennyi országgyűlési egyéni választókerületből megérkeztek az átjelentkezéssel szavazók borítékjai a Nemzeti Választási Irodához.

A vasárnapi voksoláson lehetőség volt arra, hogy a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, egy másik magyarországi településen adhassa le voksát. Mivel az átjelentkezéssel szavazók is a saját lakóhelyük szerinti képviselőkre szavaztak, ezeket a voksokat el kell juttatni a választók lakóhelye szerinti választókerület meghatározott szavazókörébe.

Ehhez az átjelentkezők szavazatait tartalmazó zöld színű borítékokat előbb a voksolás napján különválogatták a sima fehér, a szavazókörben lakók szavazatit tartalmazó borítékoktól, kötegelték őket, szállítóborítékba tették és eljuttatták a Nemzeti Választási Irodába.

Az NVI-nél fogják ezeket a 106 egyéni választókerület szerint szortírozni.
Az átjelentkezők szavazatai "bevárják" a külképviseleteken leadott szavazatokat, és miután azokat is szétválogatták a 106 egyéni választókerület szerint az NVI-ben, eljuttatják azokat a kijelölt szavazókörökbe.

Itt az átjelentkezéssel szavazók illetve külképviseleten szavazók borítékjait "bekeverik" a választás estéjén fel nem bontott urnákba, és így számlálja meg a szavazatokat a szavazatszámláló bizottság.
Amikor a szavazatszámláló bizottság eredménymegállapító jegyzőkönyve rendelkezésre áll, a választókerületi választási bizottság megállapítja a választás választókerületi eredményét, tulajdonképpen azt, hogy ki nyerte a mandátumot a választókerületben.

Szerző