A sértettek gyermekei vallottak Biszku ellen

Az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt Biszku Béla nyugdíjas pártvezető, volt belügyminiszter perében a sértettek gyermekei a családokat ért traumáról beszéltek tanúként kedden a Fővárosi Törvényszéken.

Az egyik vádpont szerint a karhatalmisták Martonvásáron 1957. március 15. előtt kegyetlenkedtek a polgári lakossággal, köztük az Akadémia ottani mezőgazdasági kutatóintézetének három dolgozójával, Biszku Béla pedig utóbb nem intézkedett a felelősök megbüntetéséről, mert maga is közreműködött a karhatalom fellépésére vonatkozó utasítások kiadásában. A kedden meghallgatott tanúk többnyire arról számoltak be, hogy milyen megaláztatásokat és bántalmazásokat kellett elszenvedniük szüleiknek, majd éveken át milyen mellőzöttség jutott osztályrészül a családoknak, miközben sérelmeikről még egymás közt sem mertek beszélni.

"Egy életre nyomot hagyott bennünk" - mondta "megalázott, kisemmizett" családjára utalva egy tanú, és felindultan beszélt arról is: máig nem érti, miért tették ezt velük, hiszen a szülei "csodálatos emberek" voltak. Apját a történtek után próbálták ideggyógyintézetben elhelyezni, de az orvosok megmondták: "ha jönnek érte, kiadják". "Nincs bennem gyűlölet, de a gyilkosokat meg kell nevezni, különben ebben az országban, amíg élünk, csak gyűlölködés lesz" - mondta. Távozóban annyit még megjegyzett: semmiféle rehabilitációt nem kaptak.

Biszku Béla ügyvédjének kérdésére több tanú is elmondta, hogy nem tudja, ki adott utasítást a vádbeli bántalmazásokra. A 92 éves Biszku Béla fejhallgatón, szótlanul figyelte a sértettek leszármazottainak tanúvallomásait, az eljárás során tagadta bűnösségét, és 1956-ot továbbra is ellenforradalomnak tartja.

Nincs idő a bűnbakkeresésre

Publikálás dátuma
2014.04.09. 07:03
Az európai parlamenti választásnak már külön, de nem egymás ellen vágnak neki FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hét végén összeül az MSZP választmánya, hogy a választási eredményeket értékeljék és tárgyaljanak az európai parlamenti választási kampányról. Botka László, a testület elnöke lapunknak elmondta, az ülésen "elkezdenek arról beszélgetni", hogyan kellene átalakítani a párt szerkezetét, illetve milyen üzenetekre van szükség ahhoz, hogy a következő választásokon minél több embert tudjanak maguk mellé állítani. Forrásaink szerint a vasárnapi választási vereség óta sok csalódott szocialista követelte a szembenézést, a felelősök megnevezését. Szanyi Tibor, a párt EP listavezetője azonban tegnap kijelentette: kampányban nincs helye belső átrendeződésnek.

Szombaton délelőtt a párt Jókai utcai székházában összeül az MSZP országos választmánya. Erről Botka László, a testület elnöke tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy a parlamenti választást Mesterházy Attila pártelnök értékeli, az európai parlamenti választási kampányról pedig Szanyi Tibor, a szocialisták EP listavezetője beszél majd a testület előtt.

Botka szerint jelenleg nem egyszerű a politikai helyzet, hiszen úgy kell az országgyűlési választások tanulságait levonni, hogy eközben "nyakukon" van az újabb kampány. Sőt, lassan az őszi önkormányzati választásra is fel kell készülni. Vasárnap több mint 1 millió 270 ezer ember szavazott a kormányváltó erő jelöltjeire, ami jó alap a folytatásra - fogalmazott a választmányi elnök hozzátéve, hogy ezt a bázist nekik védeni kell és összetartani. Szeged szocialista polgármestere arra figyelmeztetett, hogy a kétharmados győzelmét ünneplő Fideszre csupán 800 ezerrel többen voksoltak.

Botka azt is elmondta, a választmányi ülésen elkezdenek arról beszélgetni, hogyan kellene átalakítani a párt szerkezetét, illetve milyen üzenetekre van szükség ahhoz, hogy a következő választásokon minél több embert tudjanak maguk mellé állítani. A hozzászólásokból ki fog derülni, milyen struktúrában, milyen eszközökkel szeretne a jövőben politizálni a testület és mit ajánlanak a tagságnak.

Forrásaink szerint a vasárnapi vereség óta több csalódott szocialista követelte, hogy üljön össze a választmány és értékelje a történteket, sőt a felelősöket is nevezze meg. Levélben, sms-ben szólították fel a testület elnökét arra, hogy tegye lehetővé a szembenézést. Egyesek szerint helytelen volt összefogni a Demokratikus Koalícióval, mások úgy vélték, az Együtt-PM szövetséget sem kellett volna "magukra venni", akadnak, akik gyenge kampányról beszélnek és a szocialista vezetők között akarnának "bűnbakot" keresni, a szombati ülésen ennek ellenére várhatóan nem lesz "földrengés".

Lehetnek dühös hozzászólások, amelyeket azonban Mesterházy képes lesz tompítani - mondták lapunknak ismert szocialista politikusok. Hozzátették: a választmány töredéke támogatja, hogy az őszi önormányzati választások előtt tartsanak tisztújító kongresszust, a többiek vasárnap óta belátták, hogy választási évben nem szabad vezetőket cserélni. A párt belső mozgásait ismerő forrásaink szerint arra is van esély, hogy a kongresszuson a küldöttek ne változtassanak a jelenlegi helyzeten.

Szanyi tegnap ezzel kapcsolatban közölte: kampány van, ilyenkor nincs helye belső átrendeződésnek. A listavezető szerint május 25-én kiderül, ki a felelős a baloldali pártszövetség vereségéért. Mesterházy hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette: nem fordult meg a fejében, hogy felajánlja lemondását. Azért sem, mert a jelenlegi vezetés három választás levezénylésére kapott felhatalmazást, az országgyűlési mellett a májusi EP-, illetve az őszi önkormányzati választás irányítására.

Az MSZP elnöke megismételte, az EP választáson az összefogás pártjai önállóan mérettetik meg magukat, de az önkormányzati választáson már ismét együttműködésben gondolkodnak. Kijelentette: ha nem hinne abban, hogy az együttműködésnek van értelme, akkor nem tettek volna erőfeszítéseket érte. "Együttműködésre vagyunk kárhoztatva" - fogalmazott, hozzátéve: nem lát olyan lehetőséget vagy forgatókönyvet, amely nem arról szól, hogy ezen pártok politikusainak vigyázniuk kell egymásra.

A vasárnapi választások óta folynak a találgatások arról, hány frakciót alakítanak majd az új parlamentben a kormányváltó erő pártjai. A szabályok értelmében a közös listán induló pártok legkevesebb öt képviselővel alakíthatnak önálló csoportot. Az adatok jelenlegi állása szerint a baloldali pártok 38 mandátumot szereznek: 29-et szocialista politikusok, 4-4-et az Együtt-PM és a DK jelöltjei, egyet pedig a liberális Fodor Gábor.

Mesterházy elmondta, a baloldali összefogás résztvevői az országgyűlési választások előtt megállapodtak abban, bármi lesz a végeredmény, egyikük sem csábítgat el a másiktól senkit. Gyurcsány Ferencék még nem tárgyaltak a frakcióalakításról, Bajnai Gordon szövetsége azonban tegnap bejelentette: önállóan akarnak politizálni és semmilyen kompromisszumot nem kötnek annak érdekében, hogy saját képviselőcsoportjuk legyen. Ha kell, függetlenként dolgoznak majd a parlamentben.

Szerző

Épül a Fidesz Patyomkin-világa

Publikálás dátuma
2014.04.09. 07:00
„A magyarok akaratából” kész a Ludovika főépülete, a többi részét azonban még javában építik FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A választások előtt a kormány nem bízott semmit a véletlenre. "Kedélyjavító" eszközként bevetette a hajdani pártállami rendszer örökségét is, az új létesítmények átadását, a régiek felújításának befejezését április 6-a környékére időzítették, a legtöbbször gondosan elhallgatva, hogy uniós pénz nélkül még ennyi sem sikerülhetett volna. Ám, mint hajdan, úgy most is gyorsan kiderült: a kormányra amúgy is jellemző rohammunka, a sietség visszaütött. Van, ahol néhány nap után már láthatóak a romlás virágai, rozsdásodik a kerítés, hasad a burkolat, van, ahol tisztázatlan ideig, "átmenetileg" le kellett zárni a "még építési területet" a látogatók elől, s a debreceni stadionhoz eddig hiába kerestek üzemeltetőt. A Népszava munkatársai körbenéztek a sikerpropaganda többé-kevésbé Patyomkin-helyszínein. 

A jelkép szépséghibái

"Az elmúlt évszázadban az Országház és a Kossuth tér Magyarország jelképévé vált. Ezért az újjáépítés Magyarország újjáépítése is" - mondta ünnepi beszédében Kövér László még március 15-én, a 25 milliárd forintból átalakított Kossuth tér átadását követően. Állítjuk, Kövér Lászlónak igaza van. A Kossuth tér minden tekintetben jelképezi az újjáépített (újjáépülő?) Magyarországot: kicsit szürke lett, kicsit borongós, ám távolról nézve egész mutatós, a füves rész is egyre zöldebb, sűrűbb: láthatóan erősödik. Közelebbről szemlélve azonban már szembetűnnek kisebb-nagyobb furcsaságok.

Például az öntöttvas kerítés - a Duna felőli részen - hagy némi kívánnivalót maga után: több helyen is hézagos, valamint rosszul összeillesztett elemek találhatóak benne. Ahol nem érnek össze a kerítéselemek, ott egyszerűen feketére festett fémrúddal pótolták a hézagot. A kerítés minden tekintetben hanyag munka: szerencsére nem kerítették körbe az egész teret. Nemcsak ez a látvány bontja meg a nagy (nemzeti) egységet: többen is felhívták a figyelmet, hogy a téren különböző "stílusú" padokat, illetve utcai lámpákat helyeztek el: mi lehet ennek az oka? Talán a 25 milliárdból nem futotta a teljes egységre. De hiszen minek is? A lényeg, hogy a padokra le lehessen ülni, a lámpák pedig világítsanak. A többi nem számít.

Sokan nemtetszésüket fejezték ki a betonba ültetett fákkal kapcsolatban is. Mint kiderült: a facsemetéket nem betonozták be, hanem "stabilizált murvával" vették körbe őket. A murva elméletileg lég- és vízáteresztő, így nem kell tartani attól, hogy a fák nem juthatnak elég vízhez. Azonban az még továbbra is kérdés, hogy - amellett, hogy már most frissiben sem túl esztétikus - a fák növekedésével, törzsük vastagodásával nem fog-e szétrepedni ez a nagyszerű, betonkemény vízáteresztő anyag? Reméljük, hogy most, a választások után korrigálják - vagy inkább rendesen befejezik - az elsietett munkát.

Először állt le a 4-es metró

"Elvesztettük a szüzességet" - kommentálta a Facebookon a másfél héttel a 4-es metró hivatalos átadása után történt első komolyabb üzemzavart Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Kedd reggel 8.48 és 9.09 között ugyanis leállt az új metróvonal forgalma, miután az egyik Alstom metrószerelvény leállt és nem mozdult. Kérdésünkre a hiba okát a 4-es metrót üzemeltető BKV kora délután még nem tudta pontosan megmondani, csak annyit közölt, hogy "az egyik vonat meghibásodását valószínűleg informatikai hiba okozta, a hiba pontos okának meghatározása folyamatban van". Sem tűz, sem füst nem volt a metróban - tették hozzá.A BKV azt is közölte, hogy az utasok kiszállítása után, a metrószerelvény számítógépes rendszerének újraindításával a hiba elhárult, a szerelvény utasok nélkül kiállt a forgalomból műszaki vizsgálatra. 

A forgalmat egy időre a biztonság kedvéért leállították, de a mintegy félórás üzemszünet ideje alatt - amíg a vonal teljes hosszán állt a forgalom - az utasokat metrópótló autóbuszok szállították. A BKV azt is közölte, hogy az új vonal járműveinek üzemeltetése során nem zárhatók ki a kisebb meghibásodások, a szakembergárda igyekszik ezeket megelőzni. Arra egyébként nem csak a BKV, hanem a március 28-i átadáson Tarlós István főpolgármester is figyelmeztetett, hogy kezdetben előfordulhatnak "kisebb kényelmetlenségek, zavarok", ám ezek "az új rendszer gyermekbetegségeinek tekintendők világszerte". A választási kampány hajrájára időzített átadás előtt sem ment minden simán. február elején még napi egyszer előfordult a próbaüzem során olyan súlyos zavar, ami miatt ki kellett állítani Alstom-szerelvényt.

Igaz, a helyzet fokozatosan javult, korábban még napi két-három súlyosnak minősülő, "biztonságkritikus" hiba történt: váratlan ajtókinyílás vagy túlfutás. Időközben állítólag sikerült összecsiszolni a francia Alstom szerelvényeit a biztosító- és irányítórendszerrel, amit a német Siemens épített ki, de például az éles üzemhez szükséges engedélyt a megnyitó pillanatában adta csak át a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke Tarlósnak. A jelek szerint ez sem garantálta a hibamentes működést.

Bezárt bazár

Három év elég volt, hogy ami harminc évig pusztult, helyre hozzuk - mondta büszkén Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a félig kész Várkertbazár átadóján. Ma már látjuk, nem fejtette ki a teljes igazságot, hiszen négy nap múlva ismét bezárt Ybl remeke. L. Simon László kormánybiztos pedig egyenesen letagadta, amikor a megnyitó utáni sajtótájékoztatón egy újságírói megkérdezte tőle, nem kell-e bezárni a megnyitót követően az épületet? Azt felelte: "Nem azért nyitottuk meg , hogy aztán bezárjuk". Bezárták. Lehetett volna persze őszintén is beszélni, elmondani, hogy az augusztusig tartó munkálatok idején természetesen időnként le kell zárni a látogatók elől az épületet. Meg azt is, hogy miután a pavilonsornak még nincs üzemeltetője, nyilván azok sem lesznek látogathatóak, amíg be nem rendezkednek ott a bérlők. S azt is, hogy amíg nincsenek ott vendéglők, nem megoldott a várig való feljutás, igazából semmire sem jó a Várkertbazár.
Nem ezt tették, hanem a képünkbe hazudtak.

Azt, hogy a teljes épületegyüttest nem sikerül átadni a választási kampány finisére, régóta tudjuk. Először kettébontották a projektet, s azt kommunikálták, hogy csak a hozzáépítések nem készülnek el időre, de az Ybl által épített részek átadhatók. Mindenki tudta, hogy hiába adják át az utóbbit, az épület jó része építési terület marad. A hivatalos magyarázat szerint a Gloriette fölött hétfőn megkezdődött kertészeti munkák miatt zárt be a bazár. Azt ígérik, amint lehetséges, ismét látogatható lesz az épület, de azt nem tudták megmondani, mikor. A megnyitóra elköltöttek több mint harminc millió forintot, azt nem tudni, hogyan értesítik a látogatókat, hogy éppen mikor, mi látogatható. Csak annyi biztos , hogy az egyik testőrpalotában sebtében összerakott kiállítások megtekinthetők.

Fél-Ludovika

Még ma is tart az építkezés a Ludovika campusán, március 31-én "csupán" a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) felújított, Pollack Mihály által tervezett főépületét adták át. Az átadási ceremóniával nem lehetett a munkálatok végleges befejeztéig várni, ahogy az Egyetemi Központ, a Központi Könyvtár és a Nemzetközi Intézet "beköltöztetése" sem tűrhetett halasztást. A főépület felújítása 4,7 milliárd forintba került, a beruházás teljes költsége - négy év alatt - pedig 38 milliárd forint.

Orbán Viktor kormányfő az átadó ünnepségen elmondta: "2010 után a magyarok - vagyis inkább ő - úgy döntöttek, visszaszerzik, ami az övék, és nem hagyják, hogy legszebb épületeik rommá legyenek". A "magyarok" - legalábbis ami a Ludovikát illeti - eleget is tettek elvárásaiknak: alig két év alatt valóban szépen, igényesen és praktikusan sikerült felújítani az épületet - ráadásul még a költségkereten sem kellett túllépni. A tavaly májusban kezdődött építkezés azonban még nem fejeződött be: az Orczy kertben és a Diószeghy utcában épülő campuson teljesen felújított közparkot alakítanak majd ki, valamint további épületeket, kollégiumokat, sportcsarnokot és uszodát is építenek. A felújítás végleges befejezésével kapcsolatban Fürjes Balázs kormánybiztos - bölcsen és előrelátóan - nem mondott konkrét időpontot, ugyanakkor annyit azért tudni lehet, hogy a beruházás várhatóan jövő nyárra fejeződhet be. Addig pedig nem várhattak az átadással. Hogy miért nem? "Csak".

Az elsietett játszótér

Néhány hét telt el csupán március 22., a budapesti V. kerületi Olimpia Park ünnepélyes átadása óta, ám a gyorsított, a választásokhoz időzített munka utólagos "tünetei" már most látnivalóak: a frissen festett kapu és a kerítés több helyen rozsdásodik, a világtérképet ábrázoló betonelemek egyike kettérepedt, helyenként le is tört belőlük egy-egy nagyobb darab, láthatóan hanyagul, sietősen igyekeztek javítani rajtuk, hogy csak néhányat említsünk. A Népszava által felkért építészmérnök a "terepszemle" után visszafogottan csak annyit mondott: a parknak nem lehet vitatni az előnyeit, a kivitelezés azonban hagy némi kívánnivalót maga után. Összességében, minőségét tekintve minden teljesen kielégítőnek tűnik: a gyeptégla - egy kisebb folttól eltekintve - egészséges, a növények is gondozottak.

A park nagyobb részét képező játszótér első ránézésre szintén színvonalas, a valódi minőséget azonban "majd az idő deríti ki". Tapasztalataink szerint az idő nem lustálkodik, a kerítés és a kapuk már most rozsdásodnak - a destruktív kémiai folyamatban nemcsak a természeti erők, hanem a vaskerítés tövében elhelyezett öntözőcsövek is kiemelkedő szerepet játszanak.

Gáz nincs!

Március 27-én Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő jelenlétében ,,lelkes avatóbeszédek kíséretében" átadták a két ország közötti földgázszállító vezetéket, amely mind a mai napig nem működik. Ezt a furcsa helyzetet azzal igyekeztek leplezni, hogy a jeles vezetők csak arról tettek említést beszédeikben, hogy a "vezeték a megadott határidő előtt mechanikailag komplett állapotban elkészült és átadásra került". A Pest megyei Szada mellett felavatott vezetéket hiába nevezte történelmi jelentőségűnek Orbán Viktor, mert az egyelőre nem működik, ugyanis július 1-jén indul a tesztidőszak, és csak jövő év január 1-jén kezdődik meg a normál üzemű működés. Vagyis a nagy dirrel-durral felavatott létesítménynél nyugodtan ráértek volna a szalagot átvágni, ugyanis addig nem kezdődik meg a gázszállítás.

Ennek az az oka, hogy alapvető engedélyek hiányoznak hozzá. Azt sem árt megemlíteni, hogy mindez uniós finanszírozású projekt, márpedig az Európai Unió ellen ádáz harcot folytat a kormányfő. Ugyancsak rendszeresen ágál az egységes európai energiapiac ellen, a nemzeti érdekekre hivatkozva. Egyébként a "határidő előtt" átadott projekt olyan, amelyen hat hónapja kellene már a gáznak áramlania, de a második Orbán-kormány különböző intézkedéseivel korábban ezt megakadályozta.

Üzemeltetőt keresnek

A "félig-kész átadás" elkerülte Debrecenben a Nagyerdei Stadiont, az avatás május 1-jén lesz, az utolsó simításokat végzik a létesítményen, "néhány technikai művelet", és a környezet rendezése van hátra. A pálya játékra alkalmas, a kapuk a helyükön. A világítási rendszer hibátlan, az épületet övező parkban öntözik a cserjéket. A kapunyitáshoz szükséges használatba vételi engedélyekhez a hivatalos bejárásokat is megkezdték már.

Mégsem megy minden simán. Az már tavaly eldőlt, hogy az új stadiont nem a város önkormányzata üzemelteti majd, hanem nyílt pályázat alapján a beruházó cég (melyben Debrecennek tíz százaléka van) választ majd üzemeltetőt. Ám a stadion húsz éves, piaci alapú üzemeltetetésre március elején kiírt közbeszerzési pályázat első fordulója - némi presztizsveszteséget okozva - eredménytelenül zárult: nem akadt vállalkozó magáncég. "Nem az érdeklődés hiánya miatt nem jelentkeztek, hanem a pályázat volt rosszul kiírva, ezért nem talált gazdára a stadion" – magyarázta Kósa Lajos polgármester még március 31-én. Olyan feltételek és határidők voltak ugyanis a pályázatban, amelyeket nem lehetett megtartani és teljesíteni.Viszont a stadion gazdaságos üzemeltetésével nincs gond, tette hozzá, "meggyőződésem, hogy rentábilisan lehet üzemeltetni, legalábbis erre lehet következtetni a számokból".

Aztán április elején, ahogyan ígérték, a Közbeszerzési Értesítőben meghirdették a második fordulót is. "Egy technikai pontosítás után" (finomítottak az üzemeltetőt terhelő költségeken, azaz "már nem 300 millió forint értékben kell befejeznie a stadiont, hanem csak minimum 200 millióért") remélik a sikert. A cégek április 14-én délig jelentkezhetnek, ezután nyitják ki az ajánlatokat tartalmazó borítékokat.

Igyekezni is kell a postabontással, ha csak nem akar átmeneti megoldásra fanyalodni az önkormányzat, mert a tervek szerint májusban a válogatott is pályára lép Debrecenben: 22-én felkészülési mérkőzést játszik a dánokkal.