termőföld;földbizottságok;

2014-04-10 07:15:00

Elegük van a gazdáknak

Orbán Viktor a választások utáni időszakra is harcot hirdetett a magyar termőföld védelmében. Egyre több gazda érzi úgy, hogy a miniszterelnök egy hozzá hű szűk kör érdekében ellenük is védi még a saját birtokaikat is. Április végéig kellene létrehozni a földpiacon szinte teljhatalommal bíró földbizottságokat, miközben az ehhez szükséges rendeleteknek se hírük, se hamvuk.

Több frontot is nyitott a miniszterelnök a termőföld védelmében: a spekulánsok és az "osztrák" vircsaft" szereplői ellen. A csata mérlege egyelőre azonban a magyar gazdák vereségét mutatja. Alulmaradtak a Fidesz holdudvarához tartozó különféle vállalkozókkal szemben az állami földbérletpályázatoknál, de a hivatalos propaganda szerint az ő érdekeiket szolgáló földforgalmi törvény is ellenük fordulhat.

Május 1-jétől már kizárólag a települési földbizottságok hozzájárulásával lehet termőföldet adni-venni. Ezzel egyebek mellett az a gond, hogy a gazdáknak március közepéig kellett volna jelentkezniük a földbizottságokba, ám erről az érintettek többsége semmit sem tudott. Ráadásul a kormányzat adós maradt a földbizottságok működését szabályozó rendeletekkel. A törvény szerint ha a helyi termelők nem alakítják meg április végéig a bizottságokat, az agrárkamara területi bizottságai hozzák létre azokat.

Harangozó Gábor szocialista agrárszakpolitikus szerint a földbizottságok azt a célt szolgálják, hogy annak a kiválasztott középbirtokosi rétegnek a kezébe kerüljön a föld, amelynek képviselői a Fidesszel jó kapcsolatokat ápolnak, így ők lehetnek a fő munkáltatók a falvakban. Az sem véletlen, hogy a kormányzat nem sietett a gazdákat tájékoztatni a földbizottságok megalakításáról, és arra játszanak, hogy a Fideszhez köthető gazdaszervezet, a Magosz kádereivel alaposan feltöltött agrárkamara emberei alakíthassák meg a földbizottságokat.

Szilágyi László ebesi gazda a Népszavának elmondta, senki nem tájékoztatta őket a földbizottság alakításáról. Úgy vélte, ezekben a helyi gazdáknak és agrárszakembereknek is részt kellene venniük, mert az agrárkamara erre alkalmatlan. Más gazdák attól tartanak, a vitatott legitimitású kamara politikai elfogultsága sem kizárható. A szervezet vezetőit, testületeit ugyanis becslések szerint a kötelezően beléptetett tagság mindössze 7 százaléka választotta meg. A többség gyakorlatilag bojkottálta a választást, mert kizárólag a Magosz listájára lehetett szavazni. Az ebesi állattartó közölte: nem fogják annyiban hagyni, ha őket kihagyják a földbizottságokból.

A kormányzat gyakran hangoztatott érve, hogy több nyugat-európai országban is vannak hasonló bizottságok. Franciaországban szigorú normatív szabályozás alapján döntenek a helyi földbizottságok, míg a magyar jogszabály teljesen szabad kezet ad a bizottságoknak, semmilyen törvényi feltételnek nem kell megfelelniük - hívta fel a figyelmet az alapvető különbségre Harangozó. Ez a korrupció melegágya. A szocialista politikus az állami földbérletpályázatokat hozta fel példaként, ahol az üzemgazdasági terveket is szubjektív módon pontozták, így a hatalom számára kedves bennfentesek jutottak földhöz.

A kamarán keresztül a földeladásra vonatkozó hirdetmények gyorsan "avatott" kezekbe kerülhetnek, és akár az ország távoli pontjairól is jelentkezhetnek vevők, akiket a földbizottság "kamarás" tagjai alkalmasnak találhatnak a föld megvásárlására. A szakemberek azt várják, hogy az integrációs törvény hamarosan az új Országgyűlés elé kerülhet.

Húzódik a hortobágyi döntés

Május végéig zárhatja le a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérletpályázataival kapcsolatos vizsgálatot - tudta meg a Népszava. A nemzeti parkban több ezer birka, szarvasmarha maradt legelő nélkül, mert az évek, évtizedek óta ott állatot tartó gazdák közül sokan egyetlen négyzetmétert sem nyertek a pályázaton.

A kisemmizett gazdák szerint néhány, jól behatárolható, egymással is kapcsolatban álló érdekcsoport nyerte el a területek nagy részét. Az óriási felháborodás hatására a miniszterelnök vizsgálatot rendelt el. A hortobágyi pályázatok ügyével már egy osztrák rádió is foglalkozott. Egyre nagyobb a nyomás a kormányzaton, hogy új pályázatokat írjon ki, de ehhez mindenképpen meg kell várni a Kehi jelentését.

Kérhető az egységes területalapú támogatás

Tegnaptól van lehetőség arra, hogy az agrárium szereplői egységes kérelmet nyújtsanak be a legtöbb gazdálkodót érintő, egységes területalapú támogatás, valamint további 26 jogcímen elérhető támogatás igénybevételéhez - hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a honlapján.

Az egységes kérelmeket elektronikus úton, a hivatal honlapján (www.mvh.gov.hu) lévő "e-Egységes kérelem" menüponton keresztül, ügyfélkapus bejelentkezés után lehet kitölteni és beadni. A benyújtás határideje május 15., aki ezután nyújtja be kérelmét, annak munkanaponként egy százalékkal csökken az elfogadott támogatási összeg. A június 10. után beérkezett kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja - közölte a hivatal.

Jöhet majd az olcsó ukrán tojás
Az eddiginél is jelentősebb árcsökkenéstől tartanak a baromfi- és tojástermelők, miután az unió vámmentessé tenné az ukrán mezőgazdasági cikkeket az EU-ban - írta a Magyar Nemzet.
A Baromfi Terméktanácsnál a Népszava kérdésére megerősítették, hogy az ukrán baromfi és tojás vámmentes exportja ugyan nem lebecsülendő veszély, de túlbecsülni sem szabad. Jelenleg az Ukrajnából Magyarországra irányuló agrárbehozatal nem meghatározó. Ha Kijev és Brüsszel között létrejönne a megállapodás, évi mintegy 700 millió tojást szállíthatna észak-keleti szomszédunk az egész unióba. Kétségtelenül okozhatna némi zavart egy jelentősebb mennyiségű import a hazai piacon, de a magyar termelők évi 2 milliárd tojást kínálnak. A brojlercsirke-ágazat most fellendülőben van Magyarországon, de azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajnában nagy baromfitelepek találhatók.
A terméktanácsnál úgy vélik, ha Ukrajna megkapja a vámmentességet, akkor az ottani termelőktől is meg kellene követelni, hogy tegyenek eleget az uniós állatjóléti, állategészségügyi előírásoknak, hogy egyenlő feltételekkel versenyezhessenek a két ország termelői. Az olcsóbb termék a magyar termelőket a hatékonyság és a versenyképesség erősítésére sarkalhatja, ám az ukrán importnál jelenleg égetőbb gondjai is vannak a baromfi-, illetve tojáságazatnak.
Egyebek mellett a 27 százalékos áfa, ami az élő, illetve félsertés áfájának 5 százalékra csökkentésével a baromfipiacra terelheti át az áfacsalókat, növelheti meg a feketekereskedelem amúgy sem alacsony arányát.