Scarlett Johansson;Amerika kapitány;Marvel képregény;A tél katonája;Chris Evans;

2014-04-10 07:45:00

Holtak újrahasznosítva

Épül a friss hollywoodi legenda: a Marvel képregény-birodalom legifjabb szuperhőse, Amerika kapitány ismét a világ megmentésére indul A tél katonája című folytatásban. A főszerepben Chris Evans, a Fekete Özvegy Scarlett Johansson.

Kellemes békeidőben, hajnali kocogók között indul az egyik legmacsóbb hollywoodi szuperprodukció, az Amerika kapitány - A tél katonája. Újabb Marvel képregény a vásznon, amelybe ezúttal a szokásosnál picivel több jut a reális világból, de kerül bele fantasy, jut jócskán sci-fis beütés, töménytelen mennyiségű számítógépes szuperkaland és szuperösszecsapás, de még elképesztő hevességű kétkezi harc is.

Steve Rogers, azaz Amerika kapitány, mint a vászon egyik legifjabb amerikai szuperhőse, épülő hollywoodi mozilegendája, miután a második világháború idején nyápicból átalakították szuperkatonává, nem öregszik, nem fárad, és mint ebben az új folytatásban is láthatjuk, minduntalan új életre kel.

A tél katonája című részben haláluk után többen is lábra kapnak - például a félszemű főnököt alakító Samuel L. Jackson -, tehát elmondhatjuk, ebben a moziban a halott hősök újrahasznosítása remekül beválik, mint a meseszövés eszköze.

Így persze azért könnyű legendás hőst faragni, meg életveszélybe sodorni, ha nem a pusztulást hozó halál a tétje az összecsapásoknak. De kicsire ne adjunk. Ez itt egy blockbuster, a maga törvényeivel.

A szituációs komédiákon edzett testvérpár, Joe és Anthony Russo rendezői páros ügyesen bánik a fantasztikus meg a reális mixtúrájával, ügyesen tölti ki a tereket a futurisztikus látvánnyal és a valóságot is idéző bonyodalmakkal. Aki ezt a fajta szuperhősös-3D-s-üsdvágd Marvel birodalmat kedveli, az jó minőségben kapja a szórakoztató összetevőket.

Más kérdés, hogy gyakran a leglátványosabb és legjobban megkoreografált akciók is unalmasak tudnak lenni egy idő után, ha nem töltik fel őket valamilyen plusz tartalommal. Ennek a fajta mozinak a legnagyobb hiányossága éppen ez a fajta unalom, azaz a szupertechnika mellett az emberi minőség gyenge jelenléte.

Most némi elmozdulás kitapintható, Amerika kapitány karaktere ugyan nem lett több dimenziós, ám némi humor költözött az életébe. Mégpedig a kezdő képkockákon, a kora reggeli kocogás közben megismert jópofa fekete fickó, kalandhős nevén Sólyom jóvoltából.

Sólyom is pihenőre tett szuperkatona, aki valóban acélból szerkesztett sólyomszárnyakon repül majd a továbbiakban, ezekkel szegődik Steve Rogers mellé a világmegmentésben. A világmegmentés tehát olykor halvány kis humoros színt is kap kettőjük szokatlanul emberinek ábrázolt kapcsolatában. Ezúttal is a titokzatos S.H.I.EL.D. nevű védelmi-titkosszolgálati szervezet hívja szolgálatba Steve-et, azaz Amerika kapitányt, elhárítandó valamiféle külső árulás veszélyét.

Vezetőként színre lép Samuel L. Jackson és teljhatalmú miniszterként Robert Redford is, és szép fokozatosan kezd kibontakozni egy világméretű összeesküvés. Ami viszont a való világot, sőt politikai áthallásokat hoz arcközelbe. Kiderül ugyanis, hogy a világhatalmi pozíciókra vágyók a második világháborús náci Hydra továbbéltetői.

Ez egy virulens titkos szervezet, amely a világ összes másként gondolkodóját kívánja kiirtani a kézbe kaparintható csodafegyverrel. Az kacagtató, ahogy a veszedelmek között szovjet veszélyeket emlegetnek, a sötét oldalon szovjet fenyegetés árnya rebben - csoda tudja, ez időgép-játék-e, vagy tréfa.

Az összeesküvés elmélettel operáló bonyodalom többszörös csavarral úgy van felturbózva, hogy nehéz követni, de tán nem is érdemes, mert a rossz fiúkról hamar kiderül, hogy rosszak, a többi meg úgyis megy a levesbe. Hozzászokhattunk, hogy minél primitívebbek a szuperhősök, annál átláthatatlanabbul bonyolódnak a bonyodalmak.

Esetünkben is, hisz a Marvel-birodalom hősei rendre egytulajdonságúak, hősök vagy gonoszak. Túl sok variációs lehetőséget nem kockáztatnak a készítők, nehogy zavarba ejtsék a nézőt azzal, hogy állást kelljen foglalnia valamilyen kétesélyes karakter esetében.

Pláne nem kockáztatják ezt magának a szuperhősnek a karakterét illetően, úgyhogy Amerika kapitány bizony önmagában nagyon unalmas fickó. De nagyszerűen vannak megkoreografálva az akciói, a pajzsával véghezvitt csodaműveletek.

Egyetlen zavarba ejtő mozzanat, amikor egykori harcostárs barátjával, az ugyancsak szuperkatonává (a Van Damme-féle tökéletes katonához hasonló gyilkológéppé) alakított, A tél katonájaként emlegetett harcossal kerül szembe, és kap vele ölre.

Ha úgy vesszük, ezzel a szituációval végre valami pluszt is kap Amerika kapitány, ugyanis fizikailag gyengébb és esendőbb, ám igaz hite, világmegmentő hevülete és persze színtiszta amerikai hősiessége mégis fölébe keríti ellenfelének. Amikor nem, akkor meg jönnek a csodák.

Így megy ez a Marvel-birodalomban, ezért imádják világszerte. És még itt van nekünk Scarlett Jonasson is a filmben. Ő a gyors észjárású, biztos kezű, nagyszerű harcostárs, a Fekete Özvegy. Kimondottan szórakoztató, hogy az utolsó orosz cár nevére rímelő Romanoff vezetéknéven emlegetik, miközben a Tolsztoj-hősnőt idéző keresztneve Natasha.

Meg kell adni, nagyon ki van ez így találva. Már csak az hiányzik, hogy a két remekül együtt harcoló szuperhős, Natasha, az egykori szovjet KGB-ügynök és Steve, azaz Amerika kapitány szerelemre gyulladjon egymás iránt. Amíg még múltnak mondható a hidegháború.

(Amerika kapitány - A tél katonája ***)