Lőrinci;azbesztszennyezettség;

2014-04-11 07:14:00

Azbeszt pora száll a szélben?

Magas fokú azbesztszennyezettség állhat Lőrinci lakosainak a hazai átlagot meghaladó korai halálozási rátája mögött: a település északi, selypi részén lévő, ma már lebontott cementgyár évtizedek óta mérgezheti a környéket, a gyár lebontását követően pedig még több mérgező por kerülhetett a levegőbe. Hivatalos álláspont szerint a szakhatósági vizsgálatok eredményének közzétételéig nem jelenthető ki, hogy még ma is azbeszt kerül a levegőbe, a lakosok azonban félnek, és a statisztikailag alátámasztott lőrinci halálozási adatsor is aggasztó tényekre hívja fel a figyelmet. 

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Lőrinci önkormányzatának eljuttatott kimutatásában több vészjósló megállapítás is olvasható. Heves megye korai halálozását vizsgálva "jelentős egyenlőtlenségekre" derült fény. "Hazai átlagot meghaladó, statisztikailag is alátámasztható korai (15-64) halálozást tapasztaltunk Lőrinciben a férfiak körében a rosszindulatú daganatok és az emésztőrendszeri betegségek, mindkét nem esetében pedig a keringési rendszer betegségei esetében" - olvasható a dokumentum ötödik oldalának egyik bekezdésében, amit a következő megállapítás követ:

"A mesotheliomát, mint kiemelt daganattípust vizsgálva hazai átlagot meghaladó halálozást tapasztaltunk Lőrinci közigazgatási területének megfelelően". Az említett rosszindulatú mellhártyadaganat ritka betegség, kialakulásában az azbesztpor magas koncentrációja is kiemelkedő szerepet játszhat. Lappangási ideje nagyon hosszú, a daganat 20-40 év alatt fejlődhet ki. Éppen ezért a selypi gyár - illetve annak maradványai -, amely 30-40 évvel ezelőtt a cement- és azbesztcső-gyártás virágzó fellegvára volt, az egész környékre nézve komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Mi is az azbeszt?
Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű, tűszerű kristályokból felépülő ásvány. Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú termékek általában nem jelentenek az ember egészségére kockázatot. Viszont, ha megsérülnek vagy az idő múlásával romlik az állaguk, állapotuk, azbeszt kerülhet a levegőbe, amely belélegezve egészségkárosodáshoz vezethet. A bekerült, lebonthatatlan azbeszt betokozódik és kóros elváltozások kialakulását idézheti elő, sok éves lappangási idővel. Évtizedekkel ezelőtt a felhasználók még nem voltak tisztában az azbeszt káros hatásaival, így megelőző intézkedéseket sem hoztak és a megfelelő hulladékkezelésre sem fordítottak megfelelő figyelmet. Az 1960-s évek közepétől, az 1970-s évek elejétől elterjedten alkalmazták tűz-, hő- és zajvédelemre az azbeszt szigetelést - tájékoztatta lapunkat az ÁNTSZ.

Mint megtudtuk, az üzemet 2004-ben zárták be, majd a Selyp Invest Kft. tulajdonába került. A cég megkapta a bontási engedélyt Lőrinci önkormányzatától, amelyhez a szakhatóságok is hozzájárultak. A lebontott épületek törmeléke azonban mindmáig a területen van. Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere elmondta, hogy egy 2004-es hatástanulmány szerint a volt cementgyár területén 60-80 tonna azbeszt található az építési törmelékkel összekeveredve. Az azbesztet tartalmazó építőanyagok a bontást követően veszélyes hulladéknak minősülnek - tájékoztatta lapunkat az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala. A törmelékek eltávolítása tehát speciális felkészültséget igényel, és csak szigorú biztonsági, munka- és környezetvédelmi szabályok betartása mellett végezhető - az azbesztrészecskék leválása és levegőbe jutása csak így akadályozható meg.

Előírások szerint a bontás során kerülni kell az építési törmelék kiporzását, minimálisra kell csökkenteni a levegőben történő szétszóródását, éppen ezért a hulladékok kezelését csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. Lőrinci polgármestere szerint - bár a Selyp Invest megkapta az engedélyt - magát a bontást szakszerűtlenül végezte el, mert nem az előírásoknak megfelelően robbantottak: a detonáció után a törmelék szétrepült, az egész környéket hatalmas porfelhő lepte el. A nagy mennyiségű hulladék ott maradt, nincs letakarva, és nem tudni, mikor fogják elszállítani.

Megkerestük a Selyp Invest Kft.-t is. A cég képviselője úgy tájékoztatta lapunkat, hogy hiteles szakmai kimutatás készült arról, a területen nincs mérgező anyag, az ott található bontási hulladék nem veszélyezteti a település lakosait. Ennek ellenére a Környezetvédelmi Felügyelőség korábban már feljelentette őket - az azbeszttartalmú törmelék miatt. Kerestük a felügyelőséget is, lapzártánkig azonban nem adtak bővebb tájékoztatást. Dolla Eszter, a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója korábban a Hír24 riporterének úgy nyilatkozott: amennyiben a tulajdonos nem hajlandó együttműködni, nem hajlandó letakarni, vagy megfelelő hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozónak átadni a hulladékot, abban az esetben - a vállalkozó költségére - a felügyelőség vagy az építésügyi hatóság intézkedik.

Víg Zoltán polgármester lapunknak azt is elmondta, hogy a problémára nem mostanában derült fény, már 2004-ben is tudtak róla, így az ügyben nem csupán a jelenlegi, de az előző kormányzatok is felelősek. "Nem szeretnék ebből politikát csinálni, nekem csak az emberek egészsége és biztonsága a fontos" - mondta. Legnagyobb sajnálatára azonban azt tapasztalja, hogy az ügyben "mindenki mossa a kezét", és nem látja, hogy bárki is érdemben intézkedne. Úgy tudjuk, hogy az ügyet már az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vizsgálja, a polgármester szerint egy 17 tagú stáb mintákat vett a terepen, ugyanakkor a hivatal lapunk megkeresésére nem adott általános egészségügyi információknál bővebb tájékoztatást. A heol.hu cikke szerint a természetvédelmi felügyelőség is vizsgálatot indított az ügyben - ők legkésőbb április 10-re ígérték a szakértői vélemény elkészítését. Megkeresésünkre azonban lapzártánkig nem kaptunk választ.

A polgármester szerint az emberek félnek, mert nem tudják, mi lehet a levegőben, ráadásul a szakhatóságok álarcokkal és védőruhákkal felszerelkezett emberei is többekben rémületet keltettek: "komoly védőfelszereléssel merészkedtek csak oda, ahol mi a mindennapi életünket éljük". Víg Zoltán szerint, ha van mérgező anyag, az már nemcsak a levegőben, hanem a talajban is megtalálható és a fákra is lerakódott. "Akiknél ma jelentkeznek a tünetek, és szenvednek a szennyező anyag okozta betegségektől, feltételezhetően 20-30 évvel ezelőtt betegedtek meg. A hosszú lappangási idő miatt a mai fiataloknál is évtizedek múlva jelentkezhetnek komoly egészségügyi problémák" - mondta a polgármester. Ha a vizsgálatok kimutatják a szennyezettséget, nincs más megoldás: az egész területet haladéktalanul azbesztmentesíteni kell.