Holokauszt-emlékév - Kiállítások a Párizsi Magyar Intézetben

 A budapesti gettófalak maradványairól készült fotótárlattal, valamint a vészkorszakkal a rendszerváltást megelőzően foglalkozó művészeti alkotásokból összeállított kiállítással emlékezik a Párizsi Magyar Intézet (PMI) a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára.

A kulturális központ földszinti kiállítótermében csütörtök este megnyílt Gettófalak című tárlaton Martin Fejér fotósnak az egykor kirekesztésre használt falaknak a mai napig megmaradt és a bérházak között szabadon megtekinthető maradványairól készült költői fotósorozata látható.

A pesti gettó területét, Budapest zsidó lakosságának kényszerlakhelyét 1944 novemberében egy belügyminiszteri rendelet jelölte ki a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma: Kertész) utca, Király utca és Károly körút vonalát követő határokkal. A gettót fallal kerítették körbe, amely a háztömbökön belül húzódott. Az elkerítésre sok esetben a telekhatárokon álló XIX. századi tégla- és kőfalakat használtak fel úgy, hogy a falat vaskampókkal, többsoros szögesdróttal egészítették ki. Ahol fal nem volt, oda palánkkerítést emeltek. A gettót 1944. december 10-én zárták le, az alig 0,3 négyzetkilométeres területen csaknem 70 ezer ember élt nyomasztó zsúfoltságban, éhezve, fagyoskodva és állandó rettegésben, főleg gyermekek, nők és öregek. Közülük több ezren nem érték meg a gettó három hónappal későbbi felszabadulását.

A PMI emeleti kiállítótermében látható kiállítás a holokauszt és a porrajmos (a roma holokauszt) emlékezetét vizsgálja a magyar művészetben 1945 és 1989 között. A Véri Dániel művészettörténész válogatásában bemutatott alkotások nem a vészkorszak ideje alatt készültek, hanem azt évekkel később, kritikai nézőpontból dokumentálták. Mégpedig egy olyan időszakban, amikor a holokauszt kifejezés használata Magyarországon még nem volt bevett.

A kiállított művek legtöbbje 1948-as kommunista hatalomátvétel után, de a rendszerváltás előtt készült, abban a korszakban, amikor az állami emlékezetpolitika a "fasizmus elleni küzdelemre", annak "hőseire" és "mártírjaira" helyezte a hangsúlyt, szándékosan figyelmen kívül hagyva az áldozatok zsidó és cigány származását. Ennek az emlékezetpolitikának volt hordozója Magyarországon - többé-kevésbé egészen az 1989-es rendszerváltásig - számos emlékmű és emléktábla.

A fiatal kurátor válogatása azonban cáfolja a holokausztot övező csend mítoszát, de legalábbis módosítja az összképet: rámutat arra, hogy az állami emlékezetpolitika és a hivatalos közbeszéddel szemben létezett egy kritikai magánemlékezet és művészeti emlékezet. Ennek egyik legemblematikusabb példája Berczeller Rudolf Rezsőnek 1958-ban egy pályázatra készült, de nem díjazott, agyagvégtagokból összeálló mauthauseni emlékműterve.

A kiállításon egyébként nagy hangsúlyt kaptak a korai, kritikai szemléletű művek, amelyek a kérdést övező hallgatást megtörve teremtették meg a holokausztról szóló művészeti diskurzus lehetőségét. A művészek elsősorban megélt tapasztalataik és személyes vagy családi történeteik felhasználásával nyúltak a témához, műveik nyilvánossága azonban a korszakban - különösen a hivatalos emlékezetpolitika emlékműveivel összevetve - korlátozott volt.

Kemény György grafikustól két alkotás is látható: önironikus és távolságtartó megközelítése a kurátor szerint a Nobel-díjas Kertész Imrének ugyanebben az időszakban született Sorstalanság című regényének hangvételével állítható párhuzamba.
Anna Margit, Bálint Endre, Berczeller Rudolf Rezső, Böröcz András, Erdély Miklós, Kemény György, Major János, Román György, Rozsda Endre és Szenes Zsuzsa képzőművészeti alkotásai mellett a tárlaton szerepelnek a holokauszt-emlékezet csomópontjait jelentő filmek is: Fábri Zoltán, Gazdag Gyula és Lojko Lakatos József rendezései.

A kiállított művek közgyűjteményekből és magángyűjteményekből származnak, nagyrészük ritkán látható, az 1945 és 1989 közötti holokauszt-emlékezet kontextusában pedig most kerülnek először a nagyközönség elé.
A tárlatok május 24-ig tekinthetők meg Párizsban.

Szerző

Év végére gyorsulhat az infláció

Továbbra is a vártnál alacsonyabb az infláció Magyarországon, az MTI által megkérdezett elemzők szerint év végére kerülhet 2 százalék közelébe vagy fölé, de akkor is a 3 százalékos cél alatt marad a fogyasztói árindex. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, februárhoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a dohányáruk és szolgáltatások drágultak. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció márciusban 0,1 százalékra emelkedett az előző mínusz 0,1 százalékról, az éves maginfláció viszont 0,1 százalékponttal 2,7 százalékra csökkent.

Ismét meglepetést okozott, hogy a várakozások alatt maradt a márciusi áremelkedés üteme Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint, aki elmondta, éves alapon 0,3 százalékot vártak. Az alapinflációs folyamatok visszafogottságára utal az is, hogy a maginflációs mutató is csökkent - mondta.

Lassú, visszafogott emelkedéssel szerinte az év végére 2 százalék közelébe gyorsulhat a mutató, de így is jóval a 3 százalékos cél alatt marad. Hozzátette: éves átlagban az infláció nem fogja elérni az 1 százalékot sem, ezért várhatóan lefelé módosítják az Erste előrejelzését. Nyeste Orsolya szerint havi szinten az eltérés oka az lehetett, hogy a ruházati cikkek és a szolgáltatások drágulása visszafogottabb volt. Éves összevetésben csökkentek az élelmiszer- és a háztartási energia árai, ez utóbbiban jelentős a rezsicsökkentések hatása, de a benzin is olcsóbb lett.
"Komoly dezinfláció zajlott Magyarországon az elmúlt hónapokban, évben" - fogalmazott az elemző. A 2015-ös év szólhat a 3 százalékos jegybanki inflációs cél megközelítéséről, de sok minden függ az árfolyamtól, a növekedési kilátásoktól, és az importált infláció alakulásától is.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat döntő részben az élelmiszerárak visszafogott emelkedésére vezethető vissza. A szakértő úgy véli, áprilisban még hasonlóan alacsony maradhat az infláció, elsősorban az újabb rezsicsökkentés hatására, majd nyár végéig enyhén emelkedhet a mutató, de még egy százalék alatt lesz. Az év végére viszont nagyobb ugrásra számít amiatt, hogy a tavalyi rezsicsökkentések hatása kikerül a bázisból, így az év utolsó hónapjaiban 2-3 százalék közé kerülhet a fogyasztói árindex. Jövőre 3 százalék körüli inflációra számít a Raiffeisen elemzője.

Török Zoltán az alacsony infláció, valamint a forint erősödése alapján jó esélyt lát arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank áprilisban további 10 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A kamatcsökkentésnek véleménye szerint leginkább a tőkepiaci hangulat számottevő romlása és ezzel összefüggésben a forint gyengülése szabhat gátat, az infláció pedig csak kisebb részben befolyásolja a monetáris tanács döntését. Hozzátette, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak már közel a vége, de egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy leáll.

Az NGM közölte: a mérsékelt infláció a kedvező világpiaci élelmiszer és üzemanyag áraknak, valamint a gazdaságpolitika intézkedéseinek, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének és a második rezsicsökkentésnek köszönhető.
Közölték: az alacsony infláció nem csak az egyszeri kormányzati intézkedések és a szerencsés külső hatások eredménye, a magyar gazdaságot is rendkívül mérsékelt árdinamika jellemzi. Ez a jövedelmek értékállóságának megőrzésével segíti a belső fogyasztás élénkülését és kiszámítható üzleti környezetet teremt a vállalkozások számára is.
Kiemelik: hosszú távon kulcsfontosságú, hogy az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami hozzájárul a tartós árstabilitáshoz. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, de jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától.

A magyar inflációs adat a régióban is a legalacsonyabbak között van: Szlovákiában -0,1 százalék, Lengyelországban 0,7 százalék, Csehországban 0,3 százalék, Romániában 1,3 százalék, és alacsonyabb az euróövezetben mért 0,5 százalékos márciusi értéknél is - olvasható a tárca közleményében.

Szerző

Felszámolták, mégis működik az étterem

Komárom-Esztergom megyében egy felszámolás és cégnyilvántartási törlés ellenére működő éttermet talált a NAV, a nyomozók a pontosan vezetett "fekete" nyilvántartásból húszmillió forintra becsülik az eltitkolt bevételt - közölte a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

Ráskai Rita elmondta, az étterem teljes berendezéssel, árukészlettel és pénztárgéppel működött úgy, hogy a felszámoló erre nem adott engedélyt, és a társaságot a cégnyilvántartásból is törölték Az ügyvezető bevételeivel sem a felszámolónál, sem az adóhivatalnál nem számolt el.
A pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök több százezer forint értékben foglaltak le italokat és pénztárgépeket. A házkutatás során az iratok között az üzlet illegális tevékenységéről vezetett "fekete" nyilvántartást is megtalálták.
Az üzletvezető a gyanú szerint csődbűncselekményt és költségvetési csalást követett el, a pénzbírság mellett a büntetőeljárás során akár 5 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

Szerző