Sztehlo Gábor, a gyermekmentő

Publikálás dátuma
2014.04.12 10:30
Foto:Europress/Hulton Archive

"Hogyan mutatod meg a magad életével,
hogy igenis van Isten, él, és uralkodik?"

Igen nehéz Sztehlo Gábor embermentő-zsidómentő munkájáról megemlékezést írni: ezt megtette ő maga, s vele versenyre kelni egyrészt eleve reménytelen is, tiszteletlen is. Másrészt lehetetlen Sztehlo Gáborra nem emlékezni a Holokauszt 70. évfordulóján. Ez legalább olyan tiszteletlenség lenne, mint a már említett versengés, és a lélek is háborogna miatta. Hogy valamennyire is bele tudjuk élni magunkat Sztehlo Gábor helyzetébe, döntéseinek lényegébe, elkerülhetetlennek látom, hogy megpróbáljuk felidézni a 70 évvel ezelőtti világot.

Áldott sebek

Az 1940-es évek, de az előtte való 30-asok is, a keresztebe-kasul gyűlölködés évei voltak. Államilag harsogtak a magyarság kivagyiságát hirdető, a szomszéd államokat ócsároló jelszavak: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!". A kardcsörtető kurjongatások: "Nem! Nem! Soha!" - mármint nem fogadjuk el a trianoni békeszerződést - "Erdélyt vissza! - mindent vissza!" és így tovább. A zsidógyűlölet, az antiszemitizmussal egyre erősödő, terjedő közhangulat, az egyházvezetők között is követőkre talál, és egyre szigorodó törvénykezésben is megnyilvánult.

Európában háború készült, 1939-ben ki is tört, 1941-ben Magyarország is hadba lép a Szovjetunió ellen. 1942-ben már "szálltak a gyors behívók" (Radnóti) a keresztényeknek fegyverre, a zsidóknak munkaszolgálatra. 1943-ban már halálhírek is jöttek, nem is kevés. Így köszöntött ránk 1944, felfokozott borzalmaival. A háború immár betört Magyarországra, s a zsidógyűlölet irtóhadjáratba váltott át. Ez a keresztény egyházakat különféle akciókra sarkallta: beadványokat, tiltakozásokat fogalmaztak meg a kereszténnyé vált zsidók (konvertiták) érdekében, és különböző segítő akciókat szerveztek.

Az ekkor 35 éves Sztehlo Gábort, aki eddig távol tartotta magát a politikától, sokkolta az ez a tragikus folyamat. "1944 március 19-ikén megláttam a német járőröket a forgalmas Budapest főútvonalain… De hiszen ez megszállás!" - futott át rajta a gondolat. Egyházának vezető püspöke hívatta, s két megbízást is adott számára: kórház-lelkésszé nevezte ki, és delegálta az evangélikus egyház képviseletében a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje Jó Pásztor Missziói Albizottságához, a kitért zsidók megsegítésére.

A féktelen terror és megfélemlítés és gyűlölködés világa köszöntött be. Nem múlt el nap, hogy valamely rendelet ne sújtotta volna a zsidóságot: megfosztották minden javuktól, kereső foglalkozásuktól, majd lakásuktól. Ruhájukon megbélyegző sárga csillagot kellett viselniük, az összezsúfolásukra kijelölt házakra ugyanez a jel került, majd táborokba hurcolták őket. A segítő "zsidóbérenc", ha lebukott, velük egy sorsra jutott. Sztehlo Gábornak sikerült ezt elkerülnie.

A kórházi szolgálat igen megrázó, ráébresztő megpróbáltatás volt számára, mert itt találkozott a mindenükből, emberi mivoltukból kiforgatott, megalázott, üldözött, öngyilkosságot megkísérlő, elkeseredett nőkkel, férfiakkal. "Itt láttam, hová vezetett a zsidótörvény, és, hogy az üldözés milyen méreteket ölt… Nagyon nehéz szolgálat volt ez.  De rám is fért ez a "nevelődés".. élet-halál küzdelembe kerültem… Ez időben kapott sebeim áldottak voltak."

A Vöröskereszt támogatásával

Sztehlo Gábor korábbi segítő tevékenysége arra irányult, hogy a magyar falu népét teljesebb, tartalmasabb élethez segítse, hogy nyílt tekintetű, egyenes gerincű embereket neveljen - ez volt a népfőiskolai mozgalom célkitűzése. 1944-es tevékenysége a puszta lét megmentésére, életmentésre szorítkozott. A korábbi nehézségek, gondok helyébe, egyszeribe a percenként leselkedő veszedelmek elhárításának parancsa lépett. Ráadásul korábbi "főnőke", az egykori alispán, Endre László államtitkárrá lépett elő, egy egész ország rettegte a nevét. Endre László megizente "annak a papnak" hogy hagyjon fel zsidómentő munkájával, mert baja lesz! Később keményebb hangra váltott: "Keressék meg azt a papot, ki kell füstölni! Biztosan találnak nála bújtatott zsidókat!"


Barátai óvatosságra intették, nagyobb körültekintésre, óvintézkedésekre kényszerült, de mindez nem gátolta, inkább serkentette gyermekmentő munkáját. Mindenek előtt alkalmas helyiségeket, épületeket, lakások szerzett, ami már önmagában is nehéz feladat volt, ráadásul ezt a rejtőzködés előírásai még inkább tetézték. A gyermekfelügyelet biztosításában jelentős segítséget kapott az evangélikus egyháztól: diakonisszákat delegáltak hozzá. További segítséget kapott a befogadottak családjától, ki felszereléseket adott, ki a saját munkáját ajánlotta fel.

A legnagyobb nehézséget talán az élelmiszerbeszerzés jelentette, mert ebben az időben már mindent jegyre adtak, s a zsidók élelmiszerjegyét nagy Zs betűvel bélyegezték felül. Kész lebukás lett volna ezekkel jelentkezni. Ezen - és még sok más - nehézségen a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével tudtak úrrá lenni. A Vöröskereszt igen jelentős támogatást nyújtott, nemcsak pénzben, hanem sokszor tényleges anyagi javakban is. Felbecsülhetetlen értékű támaszt jelentett a Vöröskereszt tekintélye és budapesti delegáltja, Friedrich Born lelkesültsége, fáradhatatlan munkabírása és olykor bizony szigorú mértéktartása, visszafogttsága, óvatossága. Haláltmegvető bátorsággal, szervezte, irányította az országszerte egyre szaporodó embermentő egységek működését a harcok alatt is, egészen a felszabadulásig.

Rejtegetett gyerekek

Kezdetben nehezen nyíltak meg a magánházak és otthonok kapui az üldözöttek befogadására, de később jelentősen javult a helyzet, amikor a németek megszállták az országot, s a nyilas hordák kegyetlenkedései is sokakat felháborítottak. A Nemzetközi Vöröskereszt emblémája némi védelmet jelentett a nyilas suhancok agresszívitása ellen. A Bérc utcában nyílt meg az első otthon, majd gyors egymásutánban követte még 31, felsorolásuk, címűk az "Isten kezében" című Sztehlo könyv függelékében található. Ezekben az otthonokban a kezdetektől a felszabadulásig mintegy 1500 gyermek és 500 felnőtt talált menedéket. Ekkor Sztehlo Gábor hálatelt szívvel jelenthette: "Védenceink közül senki sem veszett el, senkit nem hurcoltak el, éhség, betegség, hideg következtében sem pusztult el  senki."

A rejtőzködés - kiváltképp a gyerekek "elrejtése" - próbára tette azokat, akik ilyesmire vállalkoztak. Egyik legnehezebb feladat volt nevet változtatni, a hozzá tartozó adatokkal új igazolványokat szerezni, ezekre a hamis papírokra sokszor szükség volt. "Segítettük a hozzánk fordulókat igazolványokkal is, menlevelekkel, orvosi igazolásokkal,  mindenféle papírokkal, amiket nagy számban gyártottunk" - írta egyhelyütt. Olykor ezek a papírok az életet jelentették: a menekvést annak, akinek volt, s a pusztulást annak, aki gyártotta.

Nem csak a rejtőzködést szolgálta, amint az elemi szükségletekről sikerült gondoskodnia, azonnal hozzálátott, hogy korosztályok szerint megszervezze, hasznos mederbe terelje a gyerekek mindennapjait. Nem engedhette meg, hogy a sok viszontagságon átesett kicsik veszteségeiket sorolgatva, újra-meg újra felidézve az átélt megpróbáltatásokat elerőtlenedjenek, búskomorságba essenek, vagy éppen kiszámíthatatlan, kezelhetetlen indulati reakciókat produkáljanak. Ezzel sem volt könnyű dolga, de megoldotta részben a diakonisszákkal, részben a mentett hozzátartozó felnőttekkel, részben a nagyobb gyerekekkel, akik a kicsikre vigyáztak. Mindenkinek volt dolga, felelőssége!

Csodás megmenekülések

Ezer veszély között, a legcudarabb időkben, teljes erővel működött a mentő gépezet! Mire szólt Sztehlo Gábor megbízatása? "…valamit tenni kellene a keresztyén vallású, zsidó származású gyermekekért… valamilyen menedéket teremteni számukra…" S mit látunk néhány hét múlva? Az otthonokban nemcsak keresztyén zsidók és zsidó zsidók leltek menedékre, hanem "több otthonban a társadalom szélső pólusai találkoztak: arisztokraták és proletárok, nagykereskedők és kispolgárok, illegális kommunisták és jobboldali mentalitásúak gyermekei verődtek össze. Nálunk egyedül az volt a kérdés: rászorul-e a segítségre valaki, vagy sem? Üldözött? Elhagyott? Ha igen - befogadtuk." Ezer veszély között is, mert a veszély mindennapi életük folytonos részévé vált.

Félniök kellett a szomszédságtól: bármelyikük jelenthette volna a hatóságoknak, hogy itt zsidók rejtőznek. Félniök kellett a rendőrségtől, jönnek-e ellenőrzésre. Próbára tették őket a meg-megújuló nyilas razziák, s a nyilas suhancok garázdálkodásai. Máskor Sztehlot vitték be a rettegett nyilas-házba, és fenyegették retorzióval. Az is előfordult, hogy váratlan módon a rendőrség védte meg őket a nyilasoktól. Félniök kellett a német titkosrendőrségtől, a Gestapótól, később meg a német reguláris erőktől. Életveszélyes helyzetek és csodás, vagy csodával határos megmeneküléseket éltek át nap mint nap. Sztehlo Gábor élelmet szállított kis védenceinek a Vöröskereszt várbéli raktárából a bombatölcsérektől szaggatott Várfok utcán, vagy kannákban ivóvizet a Rózsadomb fedezetlen oldalában.

De este, amikor kissé alábbhagyott a csatazaj, elcsöndesedtek a gyerekek, Sztehlo Gábor őszinte szívvel, belülről fakadó hálát adott Istennek, hogy ezt a napot is túlélték. "Három hetes együttlétünk a pincében nagyon fontos lett számunkra… Az átélt történetek rettenete, az egymásért való áldozatkészség kialakulása - mind olyan mély nyomot hagytak a gyermekek lelkében, hogy másnap már  felmerült a gondolat: ha egyszer ebből a pincéből kikerülünk, akkor is együtt kell maradnunk; és olyan közösséget fogunk kialakítani, ahol ismeretlen a gyűlölet, ahol öröm és béke uralkodik… A Gaudiopolis (a későbbi ifjúsági állam) gondolata itt született a pincében…."
De ez már egy másik csodálatos történet lehetne.

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.