Sztehlo Gábor, a gyermekmentő

Publikálás dátuma
2014.04.12 10:30
Foto:Europress/Hulton Archive
Fotó: /

"Hogyan mutatod meg a magad életével,
hogy igenis van Isten, él, és uralkodik?"

Igen nehéz Sztehlo Gábor embermentő-zsidómentő munkájáról megemlékezést írni: ezt megtette ő maga, s vele versenyre kelni egyrészt eleve reménytelen is, tiszteletlen is. Másrészt lehetetlen Sztehlo Gáborra nem emlékezni a Holokauszt 70. évfordulóján. Ez legalább olyan tiszteletlenség lenne, mint a már említett versengés, és a lélek is háborogna miatta. Hogy valamennyire is bele tudjuk élni magunkat Sztehlo Gábor helyzetébe, döntéseinek lényegébe, elkerülhetetlennek látom, hogy megpróbáljuk felidézni a 70 évvel ezelőtti világot.

Áldott sebek

Az 1940-es évek, de az előtte való 30-asok is, a keresztebe-kasul gyűlölködés évei voltak. Államilag harsogtak a magyarság kivagyiságát hirdető, a szomszéd államokat ócsároló jelszavak: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!". A kardcsörtető kurjongatások: "Nem! Nem! Soha!" - mármint nem fogadjuk el a trianoni békeszerződést - "Erdélyt vissza! - mindent vissza!" és így tovább. A zsidógyűlölet, az antiszemitizmussal egyre erősödő, terjedő közhangulat, az egyházvezetők között is követőkre talál, és egyre szigorodó törvénykezésben is megnyilvánult.

Európában háború készült, 1939-ben ki is tört, 1941-ben Magyarország is hadba lép a Szovjetunió ellen. 1942-ben már "szálltak a gyors behívók" (Radnóti) a keresztényeknek fegyverre, a zsidóknak munkaszolgálatra. 1943-ban már halálhírek is jöttek, nem is kevés. Így köszöntött ránk 1944, felfokozott borzalmaival. A háború immár betört Magyarországra, s a zsidógyűlölet irtóhadjáratba váltott át. Ez a keresztény egyházakat különféle akciókra sarkallta: beadványokat, tiltakozásokat fogalmaztak meg a kereszténnyé vált zsidók (konvertiták) érdekében, és különböző segítő akciókat szerveztek.

Az ekkor 35 éves Sztehlo Gábort, aki eddig távol tartotta magát a politikától, sokkolta az ez a tragikus folyamat. "1944 március 19-ikén megláttam a német járőröket a forgalmas Budapest főútvonalain… De hiszen ez megszállás!" - futott át rajta a gondolat. Egyházának vezető püspöke hívatta, s két megbízást is adott számára: kórház-lelkésszé nevezte ki, és delegálta az evangélikus egyház képviseletében a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje Jó Pásztor Missziói Albizottságához, a kitért zsidók megsegítésére.

A féktelen terror és megfélemlítés és gyűlölködés világa köszöntött be. Nem múlt el nap, hogy valamely rendelet ne sújtotta volna a zsidóságot: megfosztották minden javuktól, kereső foglalkozásuktól, majd lakásuktól. Ruhájukon megbélyegző sárga csillagot kellett viselniük, az összezsúfolásukra kijelölt házakra ugyanez a jel került, majd táborokba hurcolták őket. A segítő "zsidóbérenc", ha lebukott, velük egy sorsra jutott. Sztehlo Gábornak sikerült ezt elkerülnie.

A kórházi szolgálat igen megrázó, ráébresztő megpróbáltatás volt számára, mert itt találkozott a mindenükből, emberi mivoltukból kiforgatott, megalázott, üldözött, öngyilkosságot megkísérlő, elkeseredett nőkkel, férfiakkal. "Itt láttam, hová vezetett a zsidótörvény, és, hogy az üldözés milyen méreteket ölt… Nagyon nehéz szolgálat volt ez.  De rám is fért ez a "nevelődés".. élet-halál küzdelembe kerültem… Ez időben kapott sebeim áldottak voltak."

A Vöröskereszt támogatásával

Sztehlo Gábor korábbi segítő tevékenysége arra irányult, hogy a magyar falu népét teljesebb, tartalmasabb élethez segítse, hogy nyílt tekintetű, egyenes gerincű embereket neveljen - ez volt a népfőiskolai mozgalom célkitűzése. 1944-es tevékenysége a puszta lét megmentésére, életmentésre szorítkozott. A korábbi nehézségek, gondok helyébe, egyszeribe a percenként leselkedő veszedelmek elhárításának parancsa lépett. Ráadásul korábbi "főnőke", az egykori alispán, Endre László államtitkárrá lépett elő, egy egész ország rettegte a nevét. Endre László megizente "annak a papnak" hogy hagyjon fel zsidómentő munkájával, mert baja lesz! Később keményebb hangra váltott: "Keressék meg azt a papot, ki kell füstölni! Biztosan találnak nála bújtatott zsidókat!"


Barátai óvatosságra intették, nagyobb körültekintésre, óvintézkedésekre kényszerült, de mindez nem gátolta, inkább serkentette gyermekmentő munkáját. Mindenek előtt alkalmas helyiségeket, épületeket, lakások szerzett, ami már önmagában is nehéz feladat volt, ráadásul ezt a rejtőzködés előírásai még inkább tetézték. A gyermekfelügyelet biztosításában jelentős segítséget kapott az evangélikus egyháztól: diakonisszákat delegáltak hozzá. További segítséget kapott a befogadottak családjától, ki felszereléseket adott, ki a saját munkáját ajánlotta fel.

A legnagyobb nehézséget talán az élelmiszerbeszerzés jelentette, mert ebben az időben már mindent jegyre adtak, s a zsidók élelmiszerjegyét nagy Zs betűvel bélyegezték felül. Kész lebukás lett volna ezekkel jelentkezni. Ezen - és még sok más - nehézségen a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével tudtak úrrá lenni. A Vöröskereszt igen jelentős támogatást nyújtott, nemcsak pénzben, hanem sokszor tényleges anyagi javakban is. Felbecsülhetetlen értékű támaszt jelentett a Vöröskereszt tekintélye és budapesti delegáltja, Friedrich Born lelkesültsége, fáradhatatlan munkabírása és olykor bizony szigorú mértéktartása, visszafogttsága, óvatossága. Haláltmegvető bátorsággal, szervezte, irányította az országszerte egyre szaporodó embermentő egységek működését a harcok alatt is, egészen a felszabadulásig.

Rejtegetett gyerekek

Kezdetben nehezen nyíltak meg a magánházak és otthonok kapui az üldözöttek befogadására, de később jelentősen javult a helyzet, amikor a németek megszállták az országot, s a nyilas hordák kegyetlenkedései is sokakat felháborítottak. A Nemzetközi Vöröskereszt emblémája némi védelmet jelentett a nyilas suhancok agresszívitása ellen. A Bérc utcában nyílt meg az első otthon, majd gyors egymásutánban követte még 31, felsorolásuk, címűk az "Isten kezében" című Sztehlo könyv függelékében található. Ezekben az otthonokban a kezdetektől a felszabadulásig mintegy 1500 gyermek és 500 felnőtt talált menedéket. Ekkor Sztehlo Gábor hálatelt szívvel jelenthette: "Védenceink közül senki sem veszett el, senkit nem hurcoltak el, éhség, betegség, hideg következtében sem pusztult el  senki."

A rejtőzködés - kiváltképp a gyerekek "elrejtése" - próbára tette azokat, akik ilyesmire vállalkoztak. Egyik legnehezebb feladat volt nevet változtatni, a hozzá tartozó adatokkal új igazolványokat szerezni, ezekre a hamis papírokra sokszor szükség volt. "Segítettük a hozzánk fordulókat igazolványokkal is, menlevelekkel, orvosi igazolásokkal,  mindenféle papírokkal, amiket nagy számban gyártottunk" - írta egyhelyütt. Olykor ezek a papírok az életet jelentették: a menekvést annak, akinek volt, s a pusztulást annak, aki gyártotta.

Nem csak a rejtőzködést szolgálta, amint az elemi szükségletekről sikerült gondoskodnia, azonnal hozzálátott, hogy korosztályok szerint megszervezze, hasznos mederbe terelje a gyerekek mindennapjait. Nem engedhette meg, hogy a sok viszontagságon átesett kicsik veszteségeiket sorolgatva, újra-meg újra felidézve az átélt megpróbáltatásokat elerőtlenedjenek, búskomorságba essenek, vagy éppen kiszámíthatatlan, kezelhetetlen indulati reakciókat produkáljanak. Ezzel sem volt könnyű dolga, de megoldotta részben a diakonisszákkal, részben a mentett hozzátartozó felnőttekkel, részben a nagyobb gyerekekkel, akik a kicsikre vigyáztak. Mindenkinek volt dolga, felelőssége!

Csodás megmenekülések

Ezer veszély között, a legcudarabb időkben, teljes erővel működött a mentő gépezet! Mire szólt Sztehlo Gábor megbízatása? "…valamit tenni kellene a keresztyén vallású, zsidó származású gyermekekért… valamilyen menedéket teremteni számukra…" S mit látunk néhány hét múlva? Az otthonokban nemcsak keresztyén zsidók és zsidó zsidók leltek menedékre, hanem "több otthonban a társadalom szélső pólusai találkoztak: arisztokraták és proletárok, nagykereskedők és kispolgárok, illegális kommunisták és jobboldali mentalitásúak gyermekei verődtek össze. Nálunk egyedül az volt a kérdés: rászorul-e a segítségre valaki, vagy sem? Üldözött? Elhagyott? Ha igen - befogadtuk." Ezer veszély között is, mert a veszély mindennapi életük folytonos részévé vált.

Félniök kellett a szomszédságtól: bármelyikük jelenthette volna a hatóságoknak, hogy itt zsidók rejtőznek. Félniök kellett a rendőrségtől, jönnek-e ellenőrzésre. Próbára tették őket a meg-megújuló nyilas razziák, s a nyilas suhancok garázdálkodásai. Máskor Sztehlot vitték be a rettegett nyilas-házba, és fenyegették retorzióval. Az is előfordult, hogy váratlan módon a rendőrség védte meg őket a nyilasoktól. Félniök kellett a német titkosrendőrségtől, a Gestapótól, később meg a német reguláris erőktől. Életveszélyes helyzetek és csodás, vagy csodával határos megmeneküléseket éltek át nap mint nap. Sztehlo Gábor élelmet szállított kis védenceinek a Vöröskereszt várbéli raktárából a bombatölcsérektől szaggatott Várfok utcán, vagy kannákban ivóvizet a Rózsadomb fedezetlen oldalában.

De este, amikor kissé alábbhagyott a csatazaj, elcsöndesedtek a gyerekek, Sztehlo Gábor őszinte szívvel, belülről fakadó hálát adott Istennek, hogy ezt a napot is túlélték. "Három hetes együttlétünk a pincében nagyon fontos lett számunkra… Az átélt történetek rettenete, az egymásért való áldozatkészség kialakulása - mind olyan mély nyomot hagytak a gyermekek lelkében, hogy másnap már  felmerült a gondolat: ha egyszer ebből a pincéből kikerülünk, akkor is együtt kell maradnunk; és olyan közösséget fogunk kialakítani, ahol ismeretlen a gyűlölet, ahol öröm és béke uralkodik… A Gaudiopolis (a későbbi ifjúsági állam) gondolata itt született a pincében…."
De ez már egy másik csodálatos történet lehetne.

2014.04.12 10:30

Máshol a Facebook-on bankolnak, nálunk háromnegyed órát várat telefonos ügyfélszolgálat

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:45
Illusztráció
Fotó: SVEN SIMON / DPA/ FrankHoermann
Meglehetősen lassan halad a digitalizáció
Hamarosan a Facebook-on és a Google-n keresztül fogunk bankolni - jósolta meg Daniel Döderlin, a fizetési rendszerekkel foglalkozó, skandináv Auka cég vezérigazgatója, aki a Portfolió csütörtöki banktechnológiai konferenciájának nyitó előadását tartotta. Prognózisát a szakember arra alapozta, hogy a skandináv országokban a legnagyobb egy főre jutó mobilfizetés aránya a világon, ami még a kínait is megelőzi. Ennek első állomása az lesz, hogy 2019 szeptemberétől a Facebook várhatóan meg tudja mutatni majd azt, hogy mennyi pénzünk van, összesítve az összes bankszámlánk adatait. Az okostelefonok elterjedtsége olyan változásokat is hozhat, hogy a pénzintézeteteknek akár olcsóbb lehet majd minden ügyfelüknek egy ilyen készüléket a kezébe adniuk, minthogy bankfiókokat tartsanak fenn. De azt sem zárta ki, hogy például egy hitelfelvételnél a személyes kapcsolat meggyőzőbb lehet, mint a digitális. Ezt támasztotta alá Harmati László, az Erste Bank vezér-igazgatóhelyettese is, aki azonban úgy vélte, hogy a bankfiókokat kár lenne temetni. Utalt arra is, hogy az MNB legutóbbi Növekedési jelentésében az szerepel, hogy a 28 uniós tagállam között a 25. helyen állunk a digitalizáltság fokát illetően, pedig a Facebook-használat elterjedtségében a régióban csak Lengyelország előz meg bennünket. Hiányolta, hogy a bankok nem férhetnek hozzá a NAV jövedelemigazolásaihoz, vagy a népességnyilvántartó anyakönyvi bejegyzéseihez. A hazai pénzintézetek közül az MKB hajtotta végre a a legjelentősebb digitális korszerűsítést. Ennek kellemetlen utóhatásait még mindig érzik a partnerek. A telefonos ügyfélszolgálat elnézést kér a hosszú várakozási időért, ami tapasztalataink szerint akár a háromnegyedórát is meghaladja. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes erről a konferencián lapunknak azt mondta, hogy azért nőtt meg a várakozási idő, mert munkatársaiknak bővebben kell elmagyarázniuk a változásokat. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogy a hét elején miért kaptak tömegesen az ügyfelek lejárt hitelkártya-tartozásukról figyelmeztetést, holott még a befizetési határidő sem járt le. Az értesítettek között olyanok is voltak, akik már eleget tettek a befizetési kötelezettségeiknek. A kifogásokra az ügyfélszolgálat munkatársa csak ennyi mondott: tekintsék az SMS-t sztornónak. Mindez a digitális átállás után hónapokkal történt.
Szerző
Témák
Bank
2018.11.16 09:45
Frissítve: 2018.11.16 09:45

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15