Előfizetés

Viktoria vitte a fődíjat

A Viktoria című bolgár film, Maya Vitkova első rendezése kapta a 21. Titanic Filmfesztivál 8000 euróval járó Hullámtörők-díját szombaton a Szász János filmrendező vezette nemzetközi zsűri döntése nyomán.

Az idei filmmustrán kilenc film versengett a fődíjért. A Viktoria a bulgáriai rendszerváltás körüli korszakot idézi meg három generáció, nagymama, anya és lánya történetén keresztül. A pártállam utolsó éveit sok archív bejátszással és szatirikus humorral megelevenítő film főhősét, a köldök nélkül születő Viktoriát az évtized gyermekének választják, Todor Zsivkov keresztlányaként kiváltságos helyzetben cseperedik, míg Amerikáról álmodozó anyja csapdába kerül, a kommunista rendszer bukása viszont az egész család életében fordulatot hoz.

A rendező-forgatókönyvíró Maya Vitkova az MTI-nek korábban elmesélte: realisztikus módon akarta ábrázolni ezt a saját életéből is merítő, ezért nagyon személyes történetet, nem szép tündérmesét, hanem valóságos, hihető sztorit írt, amelyben azért vannak varázslatos pillanatok is.

A rendezőnő a fesztivál díjkiosztó gáláján bejátszott videoüzenetben mondott köszönetet a díjért.

A fesztivál fődíjáról, a Hullámtörők-díj odaítéléséről döntő háromtagú nemzetközi zsűri munkájában Szász János filmrendező vezetésével Santa Lingeviciute, a vilniuszi filmfesztivál művészeti igazgatója és Andy Starke brit producer vett részt. A testület az izlandi Benedikt Erlingssonnak rendezői különdíjat adott a Lovak és emberek című alkotásáért. A diák zsűri elismerését pedig a finn Dome Karukoski filmje, az Oroszlánszív című produkció nyerte el az Európai történetek szekció legjobbjaként.

"A zsűriben is abszolút néző maradok" - mondta Szász János a díjak átadása előtt az MTI-nek. "Nincsenek különös szempontjaim, de fontosnak tartom az alkotói kockázatvállalást. A verseny minden filmje elmondhatja, hogy sok kockázatot vállalt, mindre jellemző egy különleges világlátás, ami szintén lényeges."

"Az emberről mesélő filmek ezek, az ember szenvedéstörténetéről, a szenvedélyről, a helytállásról. Ilyen különleges darabja a válogatásnak a bolgár Viktoria, és közel áll hozzám A hosszú út hazafelé című török film is, ami egy első világháborús történet. Nagyon-nagyon jó versenyprogramot állítottak össze Horváth Györgyék, büszkék lehetnek rá, én pedig arra vagyok büszke, hogy zsűrizhettem."

Szász János a díj odaítéléséről elmondta: azokért a filmekért, amik megérintik, nagyon tud küzdeni a zsűriben. Ugyanakkor a zsűrielnökség számára nem az akarata érvényesítését jelenti. "Mindhárman nagyon másként látjuk a dolgokat, de a döntésünk végül nagyon könnyű volt. Különbözőségeink ellenére nem volt igazán nagy vita arról, hogy kinek adjuk a díjat" - tette hozzá.

A filmrendező, aki A nagy füzet című filmjével számos nemzetközi filmfesztiválon aratott már sikert, és hamarosan Madridba, majd Japánba és Észak-Amerikába is elkíséri Oscar-díjra is nevezett alkotását, arról is beszélt, hogy a filmmustrákon sok filmet megnéz, mert kíváncsi a produkciókra. Torontóban, ahol két nap alatt 25 vetítésre jutott be, bár csak azokat nézte végig, amelyek megragadták, látta már a Titanic egyik filmjét, a Joe-t "egy nagyon kemény történetet a földbe gyökerező emberekről Nicolas Cage-dzsel".

A Titanic Filmfesztiválon idén egy egészestés magyar játékfilm, Novák Erik Fekete leves című produkciója szerepelt.

Szász János a magyar filmek hazai fesztiválhelyzetéről szólva úgy fogalmazott: "Azt gondolom, hogy ha nem lesz jövőre magyar játékfilmszemle, akkor vége lesz a magyar filmeknek. Egyre nő a nézők távolságtartása, apátiája, érdektelensége, vissza kell hódítani őket. Most már vannak magyar filmek, de nagyon fontos, hogy jövőre visszaállítsuk a magyar film ünnepét. Ha az állam nem akarja, nekünk, filmeseknek kell létrehozni egy filmszemlét. A régi szemléken zsúfolt házakkal vetítették a magyar filmeket."

Az először Budapestre látogató litván zsűritag, Santa Lingeviciute ugyancsak elismerően szólt a Titanic programjáról, a fesztivál szerinte "erős és bátor", a filmek nagy művészi értéket hordoznak. A vilniusi filmfesztiválon, amelynek ő a művészeti igazgatója, szintén vetítettek néhányat a Titanicon is bemutatott filmekből, köztük a Kálváriát vagy a Tom a farmon című kanadai alkotást - mondta. Hozzáfűzte: minden filmfesztivál az év legjobb produkcióból igyekszik meríteni.

A Titanic versenyében nagyon különböző alkotások szerepeltek, de mindnek megvolt a maga erőssége. Lingaviciute elárulta, hogy a zsűriben másfél óra alatt megvitatták, hogy kinek adják a Hullámtörők-díjat, és nagyon elégedett az eredménnyel. A díjazott alkotásnál a rendezői bátorságot is értékelték, amivel egy különleges filmes nyelvet választott, emellett a film nagyon fontos témát dolgozott fel.

A filmeket általában olyan szemmel nézi, hogy beválogathatók-e a vilniusi fesztivál szerteágazó programjába. Minden évben legalább egy magyar filmet is igyekeznek meghívni, Pálfi Györggyel nagyon jó a kapcsolatuk, szinte az összes alkotását, legutóbb a Final Cut - Hölgyeim és Uraim címűt is vetítették - mesélte a litván zsűritag.

Az öt budapesti helyszínen megrendezett 21. Titanic Filmfesztivál kilencnapos vetítéssorozatának közönségdíját Az optimisták című norvég film nyerte, amely az életörömről szól egy nagy meccsre készülő, 66-98 éves korú nőkből álló röplabdacsapat történetén keresztül.

A fesztivál a díjak kiosztása után Jim Jarmusch Halhatatlan szeretők című filmjének vetítésével zárult.

Szex és szocializmus

Publikálás dátuma
2014.04.12. 11:53
Csók az Erzsébet-hídon. Fotó: Keystone/Getty Images
Megjelent a Szex és szocializmus című könyv Tóth Eszter Zsófia történész és Murai András filmesztéta tollából. A kötet célja egyebek mellett az, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni a Kádár-korban és milyen volt akkoriban a szexuális felvilágosítás - mondta Tóth Eszter Zsófia az MTI-nek.

A történész úgy fogalmazott: "reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból".

Tóth Eszter Zsófia megemlítette: a sok fényképpel illusztrált kötetben szerepel egyebek mellett a délegyházi nudista strand létrejöttének története, az NDK-s turistalányok megjelenése a Balatonon, a Postinor tabletta bevezetésének körülményei. Ezenkívül megjelenik a könyvben a prostitúció kérdése a Kádár-korszakban, továbbá a szex feltűnése a magyar filmekben.

Megemlítette, hogy a Rákóczi téri prostitúciót titkosrendőrségi jelentések és rendészeti források alapján új szemszögből ismerhetjük meg a kötetből. Egyrészt a szocialista időszakban "dologtalan, léha életmódot hajhászóknak" látták az örömlányokat, másrészt kategorizálták őket, így külön elbírálás alá esett a szállodai prostitúció.

Szólt arról is, hogy a magyar naturista mozgalom egyik alapító atyja az 1982-ben elhunyt Streitz Gusztáv mérnök volt, aki a vonyarcvashegyi naturista kempinget is tervezte. 1961-től foglalkozott a mozgalom szervezésével, a vonyarcvashegyi és a Szelidi-tó partján létesítendő kempingekkel és 1966-ban Hollandiában részt vett a nemzetközi nudista kongresszuson.

Hozzátette: az első nudista strand hivatalos engedélyezése mégis csak 1983-ban történt meg. A délegyházi meztelenül fürdőzők eleinte rendőri atrocitásoktól, erőszakos hatósági fellépéstől tarthattak, így ez egyfajta lázadásként is értelmezhető volt a rendszerrel szemben.

Emlékeztetett arra: 1985-ben - több mint ötven év kihagyás után - Magyarország szépe versenyt rendeztek. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt, osztrák licenc alapján. A verseny kiírása szerint 16-26 év közötti, legalább 160 centiméter magas hajadonok jelentkezhettek. A több mint kétezer induló közül a tragikus sorsú Molnár Csilla Andrea fonyódi gimnazista nyerte el a koronát, majd megnyerte Bécsben az első osztrák-magyar szépségversenyt is, a Máltán rendezett Miss Európa-választáson pedig 3. helyezett lett 1986-ban. Nagy port vert fel, hogy 1986. július 11-én Magyarország szépségkirálynője öngyilkos lett - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra: a szépségkirálynő-választás volt az első alkalom a szocialista időszakban, amikor olyan bikinis lányokat láthattak akár a televízió nézői is, akik nem modellek voltak. A női test öncélú értéke is megjelent akkor, amikor a szépségverseny döntőseiről aktszobrot készítettek és az erről készített fotókat kicsempézték az országból, külföldi erotikus tartalmú magazinban jelentették meg a versenyzők beleegyezése nélkül.

A szépségkirálynő-választás jelentőségét az adta, hogy első "szocialista" szépségversenyként a közbeszéd, a sajtókritika fókuszába került, majd a győztes tragikus halálát követően a nyomtatott és mozgóképes publicisztikák általánosabb társadalomkritika megfogalmazásának lehetőségét látták az események feldolgozásában - mondta el Tóth Eszter Zsófia.

A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötetet hétfőn mutatják be Budapesten.

A szlovákiai magyar könyvek a Néprajzi Múzeumban

A komáromi Etnológiai Központ (EK) volt a budapesti Néprajzi Múzeum vendége a napokban. A Magyar Néprajzi Társaság és az EK közös szervezésében történt bemutatón az EK kiadványait ismertették és méltatták illusztris néprajzkutatók Paládi-Kovács Attila elnökletével.

A rendezvényen Paládi-Kovács professzor nemcsak a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának történetéről és tevékenységéről szólt igen elismerő szavakkal.. Miközben kiemelte a mindössze két belső (Liszka József és L. Juhász Ilona) és három külső munkatárssal működő EK vezető szerepét a jelenkori szlovákiai magyar etnológia terén, megemlítette a más szlovákiai régiókban és egyéb műhelyekben folyó néprajzi, muzeológiai, helytörténeti tevékenységet is, mondván, hogy a jövőben ezek összehangolt együttműködésére volna szükség.

Liszka József az Etnológiai Központ szerteágazó tevékenységi körét ismertette: az interetnikus kapcsolatok kutatása; a szakrális néprajz kutatása; változások a szlovákiai magyarok népi kultúrájában; gyűjtemények rendszerezése és bővítése Az EK Acta Ethnologica Danubiana című sorozatának legutóbbi kötetét Bárth Dániel mutatta be, előadásában elemezve a sorozat összes eddigi darabját is. Klamár Zoltán A harmincnégyes kőnél... című kötetet értékelte: L. Juhász Ilona legújabb monográfiájának témája, mint alcíme is jelzi, a Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén.

Az út menti kegyeleti jelekkel foglalkozó európai kitekintésű kötet elsősorban a Dél-Szlovákia közútjain dokumentált (szlovákiai magyarnak tartható) haláljelekre összpontosít. Viga Gyula az EK másik sorozatát, a Lokális és regionális monográfiák címűt mutatta be, kötetenként, Gecse Annabella pedig a harmadik ismert szériát, az Interethnica címűt, melynek eddig a komáromi központ jóvoltából tíz kötete jelent meg. Végül a Fórum Kisebbségkutató Intézet negyedéves periodikájáról, a Fórum Társadalomtudományi Szemléről is szó esett: a folyóirat rendszeresen közöl néprajzi-etnológiai tárgyú tanulmányokat és recenziókat.

A kétórás bemutatón természetesen megtekinthető volt az Etnológiai Központ valamennyi könyve, a néprajzi bibliográfiáktól a sorozatokon kívüli kötetekig: csaknem négytucatnyi mű.