Csak a járműexport nő

A járműgyártás húzza a magyar ipart, az elektronika pedig változatlanul lejtőn van. Elemzők szerint az év végére lassul az ipar bővülése. A növekedés összetétele azonban a kormány állításával ellentétben meglehetősen kedvezőtlen. Az ipar belföldi értékesítése továbbra is csökken.

Továbbra is csak a járműipar húzza fel az ipari adatokat, az elektronika alig mozdul - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett részletes februári adataiból. Az elektronikai termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest 7,7 százalékkal csökkent. Ezen a területen az elmúlt időszakban több gyár bezárását is bejelentették, ezek kiesése várhatóan meg fog jelenni a következő hónapok statisztikájában - mutatott rá lapunknak Németh Dávid.

A K&H Bank elemzője szerint az ipari adatokat továbbra is az exportra termelés, a kedvező európai konjunktúra húzza fel: az év első két hónapjában 3,1 százalékkal esett vissza az ipar belföldi értékesítése. Nagy meglepetést nem okozott az elemző szerint a tegnapi részletes adatsor, megfelelt az előzetes adatoknak és a várakozásoknak. Az ipari termelés 8,1 százalékkal haladta meg februárban az egy évvel korábbit. Elsősorban a járműgyártás húzta fel: 26,6 százalékos emelkedéssel.

A kedvező teljesítményhez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá, de az ipari termelés egészséges szerkezetű növekedését mutatja, hogy a feldolgozóipar 13 alágából tízben is termelésbővülést regisztráltak - reagált a tegnap közzétett adatokra a nemzetgazdasági tárca. Az ipari növekedés folytatódó erősödését vetíti előre a kormány szerint, hogy a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,3 százalékkal nőtt 2013 februárjához viszonyítva.

Az ipari megrendelések azt mutatják, hogy a következő hónapokban marad a 8-9 százalék körüli bővülési ütem, júliustól ez valamivel kisebb lehet, akkor ugyanis kieshet az erőteljes bázishatás - teszi hozzá Németh. Az ipari termelési adatok ugyanis világosan mutatják, hogy a magyar adatot jelentősen segítette az európai konjunktúra. Ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi értékesítés továbbra is csökkenést mutat. Az ipari export az év első két hónapjában 10,3 százalékkal, februárban 11,4 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az energiaipar kibocsátása 7,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, főként a tavalyinál melegebb időjárás hatására.

A gazdasági növekedés szerkezete rendkívül kedvezőtlen - véli Katona Tamás, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár. Az ipari termelés és ennek nyomán a szállítás és raktározás valóban nőtt. A szolgáltatások azonban gyakorlatilag stagnálnak. A pénzügyi, biztosítási tevékenység, amely a gazdasági kilábalás nélkülözhetetlen eleme lenne, még a rendkívül alacsony bázishoz képest is 1,7 százalékkal zsugorodott januárban: a hitelezés továbbra is mélyponton van. A magyar gazdaságban a szerény elmozdulás ellenére nem következett be növekedési fordulat - véli Katona Tamás.

A tavalyi éves bővülés számszerű értékei a bázishatásnak köszönhetőek, de még így is a mezőgazdaság húzta magával a GDP növekedését. Az idei évben az exportkilátások kedvezőek, a belső keresletet is élénkíti az uniós projektek felgyorsítása, befejezése - tette hozzá a korábbi Katona Tamás. Szerinte idén érvényesül a választási gazdaságpolitika lakossági fogyasztást növelő hatása is. Így az idén 2 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék. Katona ugyanakkor hozzátette: ez a dinamika a jelenlegi konfrontatív, dilettáns gazdaságpolitika mellett jövőre szükségszerűen lassulni fog.

Tartós növekedés csak akkor képzelhető el, ha gyökeresen módosul a kormányzati gazdaságpolitika, ha kiszámítható lesz az adópolitika és a szabályozási környezet, ha visszatér hozzánk a működő tőke.