Rekordszinten a tartozás - A GDP csaknem 83 százalékát teszi ki

A választások után megugrott az államadósság, már a GDP csaknem 83 százalékát teszi ki. Noha az adat részben magyarázható egyszeri okokkal, a tény ettől még tény, a második Orbán-kormány - ígéretei ellenére - nem csökkentette közös tartozásunkat.

Ismét publikálta heti előrejelzését a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adósságáról az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK). (A közelmúltban ugyanis szüneteltette ezt a tevékenységét a társaság, az mfor.hu szerint feltehetően a választások miatt.) A becslés szerint április 11-én a büdzsé adóssága az előzetes adatok alapján 24 487,4 milliárd forintot tett ki, ami 2 488,8 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest - írja az ÁKK. Az adat a GDP 82,9 százalékának felel meg.

A hírre máris reagált az MSZP: Az államadósság több mint 4 és fél ezermilliárddal több, mint a 2010-es összeg. Ma már minden számítás szerint magasabb a közös tartozásunk, mint az államadósság elleni harc előtt volt. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor és kormánya hazudott, amikor azt állította, hogy az államadósság csökkenő pályára állt - írta közleményében Burány Sándor képviselő.

Hiába volt tehát minden trükk: nyilvánvaló, hogy a Fidesz hazudott az államadósságról is. Már tavaly év végén látni lehetett, hogy a kormány az államadósság elleni harcot is elbukta, annak ellenére, hogy 3 millió ember 3000 milliárd forintos nyugdíjpénztári megtakarításait is elvette és felhasználta az adósságcsökkentésre - folytatódik a politikus állásfoglalása.
A történelmi rekordra emelkedett államadósság egyenes következménye az Orbán-kormány kudarcos gazdaságpolitikájának, a forint tudatos gyengítésének, a befektetőket taszító intézkedéseknek. Orbán Viktor elbukott hadjárata nyomában Európa egyik legsérülékenyebb gazdasága és nemzeti valutája maradt. Ideje lenne elismerni - véli Burány Sándor.

A rekordadósság kialakulásában több ok is szerepet játszik. A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát - magyarázza az ÁKK. Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd dollár összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi devizalejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot.

A csaknem 83 százalékos szintre ugrott GDP-arányos adósságérték kialakulása tehát részben magyarázható, ugyanakkor az tény, hogy a második Orbán-kormány idején - a kisebb ingadozásokat nem számítva - nem sikerült csökkenteni az adósságrátát.

Az Mfor ugyanakkor megjegyzi, ezen felül még van számításaink szerint közel 612 milliárd forint egyéb adósság az államháztartás rendszerében. Vagyis ezzel kell korrigálni a március végi kormányzati 24 321,9 milliárdot. Így a teljes állami adósság akkor 24 933 milliárd forintot tehetett ki az első negyedév végén, ami a GDP-re vetítve 84,6 százalékos rátát eredményez.

Kevesebb működőtőke jött hazánkba

Drasztikusan, 79 százalékkal zuhant a működőtőke-beáramlás Magyarországra 2013-ban. Tavaly 2316 millió euró tőke érkezett hazánkba, azaz 79 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) versenyképességi főosztálya által készített elemzésből. Igaz, a tavalyelőtti adat kiugróan magas volt egyrészt az átfolyó tételek (vagyis amikor a tőke tovább is ment egy harmadik országba), másrészt amiatt, hogy a banki veszteségeket pótolták az anyavállalatok. A 2013-as visszaesés az egész térségre (a visegrádi országokra) jellemző - jegyzi meg cikkében a Napi.hu.

Az NGM nem is mulasztja el hozzátenni, hogy a többi országhoz képest még mindig jók a kumulált adataink. A külföldi közvetlen működőtőke-befektetések magyarországi állománya 80,6 milliárd euró volt 2013 végén, a GDP arányában ez az állomány a legmagasabb (82,2 százalék) Közép-Európában. A 8163 eurós egy főre eső hazai állomány a csehországi 9383 euró után a második legmagasabb a térségben.