Kishantostól a kiskertek adásvételének befagyasztásáig

A kishantosi biogazdaság és népfőiskola által eddig bérelt, most jogvita alatt álló földeken végzett pusztítás megmutatta, hogy "az új kétharmad semmilyen eszköztől nem riad vissza, ha hatalmát kell demonstrálnia" - hívta fel a figyelmet tegnapi tájékoztatóján Szabó Rebeka, az Együtt-PM képviselője.

Szabó szerint a kormány tisztviselői hazugságaikkal asszisztálnak a romboláshoz: a vidékfejlesztési miniszter nem tartotta be az alapvető jogok biztosának tett ígéretét a kishantosi gazdaságban kialakult környezeti értékek megóvásának vizsgálatáról, Bitay Márton államtitkár pedig a jogállami normákat figyelmen kívül hagyva bátorítja az értelmetlen pusztítást végzőket. A képviselő ismételte kérte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA), adja ki a kishantosi pályázatok értékelését.

Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke gusztustalan erőfitogtatásnak nevezte azt, ami Kishantoson történt. Az élő növények beszántását elrendelők ezzel árulták el, hogy mennyire nem értenek a gazdálkodáshoz. Igazi gazdálkodó tudja ugyanis, ha napraforgót beszántanak, azzal hosszú évekre tönkreteszik a földet, mert a növény évről évre kihajt - tette hozzá Gőgös. Az MSZP szakpolitikusa kijelentette, azonnal feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt, ha az 5 éves környezetgazdálkodási (akg) program megszakítása miatt az unió visszaköveteli a támogatás összegét.

Ács Sándorné, a kishantosi biogazdaság egyik vezetője a Népszavának elmondta, az uniós támogatás utolsó évre esedékes, állami földhöz kapcsolódó 21 millió forintos összege elveszett, mert a pályázatban nem kötötték ki, hogy az akg-t folytatnia kell a nyertesnek. A Greenpeace ezért szintén feljelentést tett a rendőrségen hűtlen kezelés miatt. A vetés elpusztításával a biogazdaságot 130-140 millió forintos kár érte, ami miatt polgári pert indíthatnak a kishantosiak.

Gőgös Zoltán tegnapi tájékoztatóján egy olyan, a földtörvényben elrejtett csapdára is felhívta a figyelmet, amelybe nagyon sok zártkert tulajdonos beleléphet. A jogszabály szerint ugyanis aki nem földműves, annak nem lehet 1 hektárnál nagyobb földje. Ez azt is jelenti, hogy a külön helyrajzi számon szereplő kiskerteket is be kell számítani, vagyis ha valakinek a háza és a kertje, udvara külön van nyilvántartva, akkor csak olyannak adhatja el a tulajdonát, akinek a kerttel együtt sincs meg az egy hektárja. Ellenkező esetben csak a házat adhatja el, illetve a vevő csak azt vásárolhatja meg. A törvény ezzel befagyasztja a belterületi kiskertek szabad forgalmát. Ha pedig földműves veszi meg a belterületi, vagy külterületi zártkertet, akkor már a leendő földbizottságok hozzájárulására is szükség van.