Ráhel-ügy: Államtitkok a mobiltelefonon?

Publikálás dátuma
2014.04.16. 20:03
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Tavaly szeptemberben, Orbán Ráhel esküvőjén elloptak egy mobiltelefont. A bűntény kivizsgálását a legjobb hazai gyilkossági nyomozókra bízták. Az eseményen dolgozóktól DNS-mintát is vettek, hogy kiderüljön, ki a tettes. A rendőrség hetek óta hallgat az ügyben. Ha államtitok volt a készüléken, az nagy baj...

Amint arról a Népszava két hete beszámolt, egy, az Orbán Ráhel esküvőjén felszolgálóként részt vett férfit tavaly novemberben megkereste a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal a kéréssel, hogy jelenjen meg tanúkihallgatáson, mert a lagziban elloptak egy telefont az egyik vendégtől.

Minden ott dolgozótól DNS-mintát vettek. A pincér szerint több mint 60 ember dolgozott a Tiborcz-birtokon azon az éjjelen (pincérek, konyhai személyzet, őrök.)

A helyszínen állítólag megtalálták az ellopott telefon tokját, amin rajta maradhatott a tettes DNS-e.

Diszkriminációnak tartja a férfi azt, hogy csak a dolgozókat hallgatták ki, és csak tőlük kértek DNS-t, a vendégektől nem.

Különös a történetben, a jegyzőkönyv szerint "kisebb értékre elkövetett lopás vétsége"- tehát nem bűntett - ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya jár el, magyarul a legjobban képzett hazai gyilkossági nyomozók keresik a telefont.

Lapunk az elmúlt két hétben szinte naponta érdeklődött a rendőrségen a lagzis lopás ügyében. Nem sikerült megtudnunk azonban, miért a "magyar FBI" nyomoz az ügyben, és az sem derült ki, milyen titkok lehettek az eltűnt telefonon. Az ORFK sajtószolgálata "bujkál" megkereséseink elől. Forrásaink szerint azért van szükség ekkora apparátus mozgósítására, mert a mobilon érzékeny információk, számok, képek, üzenetek is lehettek.

Titkosszolgálati forrásaink szerint állami vezető államtitkot nem tárolhat okostelefonján - erre hivatalba lépése előtt személyesen is figyelmezteti őt az elhárítás. Ugyanakkor ennek közvetlen ellenőrzésére nincs módja - elsősorban a mentelmi jog miatt.

Vannak kevésbé fontos ügyek is…

A 2008-ban történt kiskunlacházi gyilkosság - a 14 éves Horák Nóra megölése - után 120 embertől (kétszer annyitól, mint az esküvői telefon ügyében) vettek DNS-mintát, ennek elemzése közel fél évet vett igénybe. Az országos rendőr-főkapitány akkoriban azt nyilatkozta, hogy az országban példátlan módon, akár a település összes lakosától is DNS-t vehetnek. Erre végül nem került sor. Később, az ároktői rablógyilkos banda egyes tagjai azért kerülhettek szabadlábra, mert a DNS-vizsgálatuk éveken keresztül nem készült el. Állítólag nem állt rendelkezésre megfelelő pénz a vizsgálatra.

Szerző

Újraszámolják a szavazatokat Kunhalmi Ágnes szavazókörében

Elrendelte a budapesti 15-ös (XVIII. kerületi) országgyűlési egyéni választókerület két szavazókörében leadott szavazatok újraszámlálását szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság. A választókerületben Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje 60 szavazattal nyert.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság eredménymegállapító határozata ellen Kunhalmi Ágnes, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP képviselőjelöltje nyújtott be fellebbezést a törvényes határidőn belül.

Hivatkozott arra, hogy a választókerület 40-es számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagjának nyilatkozata szerint olyan szavazatokat is érvényesnek fogadtak el, amelyeken csak alá volt húzva a jelölt neve, de nem volt a neve melletti karikában két egymást metsző vonal. A 10-es számú szavazókörben pedig - szintén az szszb-delegált nyilatkozata szerint - több olyan szavazat is érvénytelen lett, amelyen a választópolgár feketén fogó tollal nyilvánította ki akaratát. 

A bizottságban vita volt arról, elrendeljék-e a szavazatok újraszámlálását. Sárhegyi Zoltán (Fidesz-KDNP-delegált) és Tóta Áronné (választott tag) egyaránt amellett érvelt, hogy ne legyen újraszámlálás. Azt mondták, a szavazóköri jegyzőkönyvek aláírásakor a delegáltaknak nem volt észrevételük, a két nappal későbbi nyilatkozatok így nem vehetők figyelembe. 

Szabó Miklós, az LMP delegáltja ugyanakkor amellett érvelt, hogy a választásokba vetett bizalmat erősíti a voksok újraszámlálása. Ezen a véleményen volt Borbély Andrea (Jobbik) is, aki szerint a fellebbezést benyújtó a rendelkezésére álló eszközökkel próbálta bizonyítani igazát, a testület nem teheti meg, hogy minősíti a tanúnyilatkozatok hitelességét. 

Litresits András, az MSZP-Együt-PM-DK-MLP delegáltja szintén a szavazatok újraszámlálása mellett érvelt. Az NVB úgy határozott, a 40-es számú szavazókörben újraszámolják valamennyi érvényes szavazatot annak megállapítására, hogy van-e közöttük érvénytelen, valamint megvizsgálják a 10-es szavazókör érvénytelen szavazatait, hogy van-e közöttük érvényes.

Kunhalmi Ágnes fellebbezésében kérte azt is, hogy valamennyi, szavazatszámlálási bizottsági döntéssel érvénytelennek minősített szavazólap érvényességét még egyszer vizsgálják meg, de ezt az NVB nem fogadta el, mert az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP képviselőjelöltje kéréséhez bizonyítékot nem terjesztett elő.

 NVB: nem érinti a végeredményt a szavazatok újraszámlálása

Átvizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a budapesti 15-ös egyéni választókerület 10. és 40. számú szavazóköreiben a szavazatokat szerdán. Az újraszámlálás után nem változott a választás választókerületi eredménye, mivel a Kunhalmi Ágnesre (MSZP-Együtt-PM-DK-MLP) leadott szavazatok száma néggyel nőtt ugyan, de továbbra is 56-tal kevesebb a voksa, mint a mandátumot elnyerő Kucsák Lászlónak (Fidesz-KDNP).

A 10. számú szavazókörben az érvénytelen szavazatokat vizsgálták át, és találtak közöttük két érvényes, Kunhalmi Ágnesre leadott szavazatot. A 40. szavazókörben az érvényes szavazatokat vizsgálták meg újra, és két, a szavazókörben érvényesnek minősített, Kucsák Lászlóra leadott szavazatról állapította meg a bizottság az újraszámlálásnál, hogy érvénytelen. Kunhalmi Ágnes szavazatainak száma így kettővel nőtt, Kucsák Lászlóé kettővel csökkent.

Szerző

DK: El a kezekkel Mécs Imrétől!

Fél évszázaddal azután, hogy Kádár börtönéből kiszabadult, most Orbán börtöne fenyegeti Mécs Imrét. Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnökének közleménye.

Molnár Csaba szerint a miniszterelnök már a választást követő második napon  kimutatta foga fehérjét: a zsidó közösségnek tett ígéretét fölrúgva elrendelte a Szabadság-térre tervezett megszállási emlékmű építését.  Molnár azt is kifejti, hogy a koncepció vérlázító: a múlttal, az elkövetett bűnökkel való szembenézés elsumákolásának kísérlete. Hozzáteszi: azzal, hogy a korabeli magyarságot kollektíve a náci megszállás áldozatának tünteti föl, a valóban ártatlanokat is besározza: ahol bűnt követtek el, de bűnösök nincsenek, ott ártatlanok sem lehetnek.

A DK politikusa az elmúlt napok eseményeire utalva megemlíti azt is, hogy az építkezés helyszínén folyamatos rendőri zaklatástól kísérve tiltakoznak jóérzésű polgárok: a résztvevőket mondvacsinált ürügyekkel beidézik a rendőrségre és rabosítják. Molnár Csaba szerint az eljárás bármely magyar polgárral szemben tűrhetetlen lenne, de különösen fölháborító, hogy ma Mécs Imre, '56-os halálra ítéltnek kell szembenéznie vele. „Főbenjáró” bűne rongálás: a lerombolt demokráciát visszakövetelő mondatot írt festékszóróval egy az építkezést eltakaró műanyag lepelre.

A Demokratikus Koalíció fölháborodottan tiltakozik a szószegés, a történelemhamisítás, a Horthy-rendszer bűneinek mentegetése, a szabad véleménynyilvánítás megtorlása és különösen Mécs Imre meghurcolása ellen. Molnár Csaba szerint "ha Orbánban csöppnyi szégyenérzet maradt volna, most el kellene süllyednie". A közleményt azzal zárja, "a magyar választók szégyene viszont, hogy ilyen kormányfőnek szavaztak bizalmat."

Szerző