Előfizetés

Budaörs pert nyert: jók voltak a számlák

Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:21
A budaörsi polgármester szerint érthetetlen, hogy miért kell egy közüzemi szolgáltatónak a kormány rezsipropagandáját népszerűsí
Nem kell Budaörsnek megfizetnie az állítólag rosszul kiállított közüzemi számlák miatt rá kirótt 101 milliós büntetést. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hét elején kihirdetett ítéletében a Budaörsi Településgazdálkodási Kft-nek (BTG Kft.) adott igazat a számlaperben, miután fellebbezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság határozata ellen.

Még tavaly szeptemberben jelentette be Németh Szilárd, fideszes parlamenti képviselő, rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos, hogy több mint félmilliárd forintnyi kötbér megfizetésére köteleztek országszerte összesen tíz távhőszolgáltató céget hibás számlázás miatt.

Az ok az volt, hogy szerintük az általuk kiállított számlakép nem felelt meg tökéletesen az előírtaknak, ezért a szolgáltatások előfizetői nem tudhatták meg pontosan, hogy mennyi megtakarítást köszönhettek havonta a Fidesz-kormánynak.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere lapunknak elmondta, a település távhőszolgáltatója, amely mintegy 2500 otthont, hozzávetőleg tíz ezer embert lát el hővel, mindig is eleget tett a törvényi előírásoknak, még akkor is, ha érthetetlen, hogy miért kell egy közüzemi szolgáltatónak a kormány rezsipropagandáját népszerűsíteni. Így a cég nem követett el törvénysértést, ezért rá kirótt büntetést elfogadhatalannak tartotta. A bírósági döntés pedig igazolta, hogy a önkormányzati társaság szabályosan állította ki számlákat.

A polgármester szerint a statuálásnak szánt büntetés ráadásul aránytalan is lett volna, mivel korábban hasonló "bűnökért" a jelentősebb, országos és regionális energiaszolgáltatókat mindössze 3-10 millió forint közötti bírságokkal sújtották. Úgy tudjuk a többi, tavaly megbírságolt település még perben áll, de van aki - például Százhalombatta - már kifizette a bírságot. 

Az MSZP viszont egy hasonlóan értelmetlen - a társasházakban kifüggesztendő rezsihirdetményekról szóló - rendelet visszavonását követelik.

A szocialista párt szerint a Fidesz rezsiharcának legaljasabb húzása, hogy a közös képviselőket sok tízezres bírsággal fenyegeti, ha nem plakátolják ki a lépcsőházakban a rezsimegtakarításokat, s közben besúgói hálózatot épít a társasházakban a rendelkezés. Az ötvenes évek világát idézve a fogyasztóvédelmi hatóság már 33 esetben indított vizsgálatot a társasházakban hiányzó rezsihirdetmény miatt. Ezek minden esetben a lakók bejelentései nyomán indultak.

Az MSZP közölte: reméli, hogy az új kétharmados Fidesz többségű országgyűlés nem hoz majd olyan rendeletet, amelyben Orbán Viktor képmását kell kötelezően kifüggeszteni a házakban, hivatalokban. A párt szerint Magyarország nem akar ismét olyan világban élni, ahol a központi hatalomnak kiszolgáltatott emberek egyik napról a másikra besúgókká válhatnak. Az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy vonja vissza a gyakorlatban betarthatatlan, a társasházi lakókat egymás ellen fordító rezsiplakátolási rendeletet.

EU-pénzből építkezünk

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:17
A lakásépítésre továbbra is árnyék vetül. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Hihetetlen mértékben nőtt az építőipar termelése februárban, 28,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvező eredményt némileg árnyalja, hogy egy nagyon gyenge tavalyi adathoz képest kell értelmezni a növekedést. Ráadásul jószerivel kizárólag uniós forrásokból épülő infrastrukturális beruházások mozgatták az ágazatot. A magánberuházások, az új lakásépítés továbbra is egy helyben topog.

Sorra adták át a kormányfő és a miniszterei a választások előtt a különböző beruházásokat, olykor félkészen is, mint a budai Ybl-féle Várkert bazár esetében is történt. A fővárosi objektum, sok más infrastrukturális beruházással együtt nagyrészt, vagy kizárólagosan uniós forrás felhasználásával épült. A szakemberek szerint így növekedhetett az építőipar 28,3 százalékkal idén februárban 2013 azonos időszakához képest.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke a Népszavának elmondta, a hazai építőipar tavaly január-februárjában volt a 2006-os csúcs év után a hétéves mélypontján. Ehhez a rendkívül alacsony bázishoz képest mérte a jelentős növekedést a KSH. A kedvező adatokhoz hozzájárultak a múlt év végén, elsősorban uniós forrásokra alapozva kötött nagy értékű szerződések is, amelyeknek a kivitelezését idén kezdték meg.

Az épületek építése 21,3, az egyéb építményeké 39,2 százalékkal nőtt - részletezi a KSH. Hiába az impozáns számok, a 2011-es 7,9 és a 2012-es 6,6 százalékos visszaesés után az építőipari termelés a tavalyi év egészében 9,6 százalékkal nőtt, vagyis az összesen 14,5 százalékos csökkenést így sem sikerült ledolgozni.

Az ÉVOSZ ügyvezető-alelnöke úgy vélte, idén éves szinten 8-10 százalékos növekedéssel számol az ágazatban. Figyelemre méltó az is, hogy az épületek építésénél az újonnan kötött szerződések nagyságrendje viszont 23 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest - tette hozzá Koji László. Ettől is függ, hogyan alakul a rendelésállomány, hiszen ebből már lehet arra következtetni, hogy fél-, egy év múlva mennyi munkára lehet számítani. Nagy kérdés, hogy a 2014-ben induló új uniós pénzügyi és beruházási ciklusban milyen hatékonysággal sikerül a pályázatokat meghirdetni.

A legfontosabb mégis az lenne, hogy végre visszatérjen a fizetőképes lakossági kereslet az építőipari piacra, mert ebben a szegmensben semmilyen előrelépés nem történt a mélyponthoz képest. Tavaly 7300 új lakás kapott használatba vételi engedélyt a kívánatos 36-40 ezer helyett és 110 ezret újítottak fel a csúcsidőszak 400 ezer felújításához képest. Az ágazat szereplői számítanak a több mint 4 milliós teljes lakásvagyont érintő energiatakarékos felújítását szolgáló kormányprogramra. Egy ilyen akció nélkül legföljebb 8-9 ezer új lakás épülhet idén.

Borsi László ingatlanszakértő is úgy vélte, a kedvezőnek tűnő számokhoz a választás előtti átadási hullám is hozzájárult. A szakember is arra számít, hogy ebben az évben sem várható a magánszférában jelentős áttörés és az átadott új lakások száma nagyjából megegyezik majd a tavalyival. Borsi azonban még azt sem tartotta kizártnak, hogy akár még a tavalyinál is kevesebb új lakás épül 2014-ben. Szerinte az élénkülésre semmi nem utal, ráadásul a kormány várhatóan május végén alakul meg, nyáron törvényhozási szünet, ősszel önkormányzati választások, vagyis legkorábban az év utolsó harmadában történhet valami érdemleges változás.

A még hivatalban lévő kormány ugyan meglebegtette a használt lakásokra adható félszocpol újbóli bevezetésének lehetőségét, de becslések szerint az családonként 1-2 gyermek esetén 600 ezer - 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelentene. Ez legfeljebb azoknak segítség, akiknek nagyjából megvan a kezdőtőkéjük a lakásvásárláshoz, és azt egészítik ki az állami hozzájárulással.

Horvát miniszter: a magyar fél komolytalan

A horvát gazdasági miniszter szerint az INA irányítása felelőtlen és komolytalan, ez is azt erősíti, hogy Horvátország a részvények 44 százalékos tulajdonosaként nem függhet az INA és a Mol menedzsmentjének esetleges megbeszéléseitől, jó döntés volt a gázüzletágat kiszervezni a horvát villamos művekhez (HEP).

Ivan Vrdoljak az INA szerdai nyílt levelére válaszolva kijelentette: a horvátországi tárolókapacitásokat "eljátszották az INA kárára". Az INA vállalata, a Prirodni plin a tárolókapacitás bérlésére kiirt pályázaton nagyon kicsi kapacitást kért és kapott, a kapacitások bérlését magáncégeknek engedte át, köztük a MET Zrt.-nek, amely a Mol tulajdonában van. 

"Ez felveti az INA-ban egyes személyek felelősségre vonásának  kérdését", mondta a miniszter, a szakszervezeteket bíztatva arra: kérdezzenek rá, ki a hibás, hogy az INA elveszítette a tárolókapacitásokat – írta a tportal.hr. Az INA mint földgázkitermelő cég, a törvény szerint hozzáférhetőségi joggal rendelkezik a gáztározó rendszerhez, de az INA nem nyújtott be kérvényt a tárolókapacitások lefoglalására, és nem vett részt azok elosztásának folyamatában – jegyezte meg a miniszter.

A miniszter visszautasította az INA azon állítását is, hogy a tél végén változtatták meg azon szabályozókat, amelyek alapján az INA és a Prirodni plin többé nem a háztartások gázellátója. Az INA tulajdonában lévő Prirodni plin 2009-ben öt évre kötött szerződést a tározókra, vagyis idén április elsejéig, így a horvát olajipari társaságban tudhatták, hogy meddig rendelkeznek bérelt tárolókapacitással.

Ha öt évre maximális tárolókapacitást béreltek volna, megoldódhatott volna a mostani problémájuk – mondta a miniszter, majd megjegyezte, az INA vezetőségének rossz döntése miatt kérik most a horvát kormányt, hogy törvénytelen eszközökkel mentse meg a céget, miközben a kormány az európai törvényi szabályozás miatt nem gyakorolhat hatást a folyamatokra – reagált a miniszter a nyílt levélben felvetettekre.

Az INA horvát olajtársaság igazgatósága a nyílt levélben arra kérte a horvát kormányt, hogy állítsa le gázkészleteinek kényszerű értékesítését, mert az nagy veszteséget okoz a cégnek, munkahelyeket sodor veszélybe. Horvátország februárban az INA gázkereskedelmi érdekeltségétől, a Prirodni Plin vállalattól az állami HEP (Hrvatska elektroprivreda) energiaszolgáltató vállalat feladatkörébe utalta a földgáz belföldi nagykereskedelmének monopóliumát.

A lakosságot ellátó gázszolgáltató közüzemi vállalatoknak februártól a HEP értékesíti a földgázt. Az INA emiatt kénytelen felszabadítani gáztározó kapacitását a HEP számára. Állítása szerint készletei azonnali értékesítése a HEP-nek és két másik horvátországi vállalatnak 350 millió kuna veszteséget okozhat. 

"A bevételkiesés nagyban befolyásolhatja a tervezett horvátországi beruházásokhoz rendelkezésre álló összegeket, és számos munkahelyet sodorna veszélybe. Ez a kormánynak sem lehet az érdeke" - fogalmaz az INA a közleményben. A gázkészlet értékesítésének első két fordulója ajánlattétel nélkül zárult annak ellenére is, hogy az árat 25 százalékkal a piaci ár alatt szabták meg. Az INA az ár további csökkenésétől tart. Az olajtársaság az értékesítés leállítása érdekében már minden követ megmozgatott a piacfelügyeletet, a gázpiaci szereplőket és a kormányt is beleértve, egyelőre hiába.

"Miután minden rendelkezésre álló lehetőséget kimerítettünk, most a nyilvánosság előtt kérjük a kormányt, hogy állítsa le a gázkészletek kényszerű értékesítését, engedélyezze ideiglenes gáztározó kapacitások igénybevételét és tegye lehetővé számunkra, hogy reális áron értékesíthessük készleteinket" - írta az INA.