A levélből kiderül, hogy a bizottságok megalakítására a törvényben megszabott határidő lejártáig, május 1-jéig, erre biztosan nem kerül sor. A dokumentum azt is kifejti, hogy emiatt a jogszabály értelmében az Agrárkamara, illetve területi szervei járnak el a helyi földbizottság hatáskörében. A szaktárca illetékese azt is közli, "a jegyzőknek nincs feladata a helyi földbizottságok megalakulását illetően". A kétharmados (földforgalmi) törvény módosítását követően születhetnek meg a helyi földbizottságok megválasztásának új szabályai.
Erről a kormányzati szándékról még a szakpolitikusok, agrárszakemberek sem értesültek, miközben április végéig kellene megalakulniuk - és május 1-jétől már működniük - a termőföld adásvételében kulcsszerepet játszó helyi földbizottságoknak. A bizottságok megalakulásához a települési jegyzőnek össze kell hívnia a földművesnek minősülő gazdákat, akik megválasztják a grémiumok tagjait. A helyi földbizottságok megalakulásához és működéséhez elengedhetetlen kormányrendelet azonban a mai napig nem jelent meg.
Már sok településen naponta sürgetik a gazdák, hogy a jegyző hívja össze a bizottsági választáshoz az érintetteket. Ez azért fontos a számukra, mert ha a határidő lejártáig nem alakulnak meg ezek a szervezetek, akkor a földforgalmi törvény értelmében szerepüket ideiglenesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi szervezetei - a kamarai törvény értelmében ezek a megyei kamarák - veszik át. A jogszabály arról nem szól, hogy az ideglenesség négy napot, vagy negyven évet jelent-e.
Agrárszakemberek, érdekvédelmi szervezetek azonban a Kamara legitimitását a kamarai választások "furcsaságai" miatt kétségbe vonja és sokan vélik úgy, hogy a földbizottságok kamarai kézbe adásával gyakorlatilag a Fidesz, illetve a kormánypárt-közeli gazdaszervezet dönthet május 1-jétől a hazai termőföld piacról.