Tönkretett közműcégek

Félnek az önkormányzatok az újabb rezsicsökkentésektől, mert a közműcégeik már nem bírnak elviselni újabb, központi árkorlátozások miatt keletkező veszteségeket. A távhőszolgáltatás és a szemétszállítás már most is állami "lélegeztetőgépen" van. Hozzáértők hangsúlyozzák: ingyen rezsicsökkentés nincs, a szolgáltatás költségeit ügyfélként, vagy adófizetőként, de az emberek fizetik.

Óva inti a kormányt az újabb átgondolatlan rezsicsökkentésektől a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A szervezet elnöksége közleményben hívta fel a döntéshozók és az önkormányzatok figyelmét, hogy további díjcsökkentés nem lehetséges a közüzemi közszolgáltató társaságok belső átalakítása nélkül.

Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere egyetért azzal, hogy az önkormányzatok már nem tudnak újabb terheket a nyakukba venni azok mellé, amit az árkorlátozások miatt már eddig is viselnek. A településvezető szerint az eddigi közműdíj-csökkentések miatt kialakult gazdálkodási problémák súlyát jól mutatja, hogy már a fideszes önkormányzati vezetők is nyíltan kiállnak a kormányzat alapjaiban elhibázott "rezsipolitikája" ellen.

A TÖOSZ elnöksége ugyanakkor támogatja, hogy a közüzemi szolgáltatások köztulajdonban legyenek, illetve kerüljenek és a közszolgáltatások meghatározó része önkormányzati kötelezettség legyen. Támogatnák, hogy az egyes közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságokban a szolgáltatatási terület valamennyi önkormányzata rendelkezzen tulajdonrésszel. A szervezet szerint különösen meghatározó a nagyvárosok szerepe az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek működtetésében, pénzügyi egyensúlyának megteremtésében és a fenntartható gazdálkodás feltételrendszerének meghatározásában is.

A nagyvárosok szerepvállalásának gazdasági alapjait a második körös adósságkonszolidáció megteremtette, ezért az érintett településeknek a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalniuk a jövőben. Ezáltal átmenetileg elkerülhetőz, hogy a távhő-, víz-, szennyvíz-, hulladékszolgáltatások esetében a hatósági és piaci ára közötti különbség ne az önkormányzati cégeket vagy a lakossági fogyasztókat terhelje - állítja szövetség. Az elemzők szerint az állami adósság átvállalás azonban csak valóban ideig-óráig teremt forrást a "rezsiszemfényvesztés" finanszírozásához.

A Schmidt Jenő elnök által jegyzett tájékozató hangsúlyozza, hogy elmúlt évek gyakorlatát figyelembe véve várhatóan a jövőben is kizárólag európai uniós pénzekből lehet majd az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat fedezni. A víz és szennyvíz, a távhő és egyéb közszolgálati vállalatok köztulajdonba vételével, a hatósági árszabályozással, a cégek non-profittá tételével ugyanis nem marad majd likvid pénz a fejlesztési kiadásokra.

Wittinghof Tamás szerint sincs már az önkormányzati cégeknek pénze sokszor még a karbantartási munkálatokra sem, felújításra pedig az elmúlt években kikényszerített árcsökkentések miatt szinte sehol sem maradt forrás. Azt azonban nem tarja valószínűnek a polgármester, hogy az Európai Unió (EU) hajlandó lesz finanszírozni a hibás, szavazatszerzésre irányuló Fideszes kormányzati döntések miatt lerobbant önkormányzati vállalkozások talpra állítását.

Egyenlőre még nem látni, hogy a jövőben milyen EU támogatások lesznek majd megpályázhatóak, az energia felhasználás hatékonyságának a növelésre azonban várhatóan lesz majd valamilyen pénzügyi keret. Ez pedig segítséget nyújthat a polgármesteri hivataloknak a távhő cégeik korszerűsítéséhez, ami valóban olcsóbbá teheti a hőszolgáltatást - véli a városvezető.

A TÖOSZ is úgy látja, hogy a távhőszolgáltatás területén a jelenlegi helyzet konzerválása helyett gyors és célzott beruházásokra lesz szükség. Ebben a szektorban ugyanis a vállalatok zöme még az önkormányzatok tulajdonában van és nonprofit formában működik. Azaz állandó állami kompenzáció nélkül bezárhatnának, tavaly 52 milliárd forinttal kellett kisegíteni az ágazatot. A későbbi - szintén a rezsicsökkentésből és a hatósági árszabályozásból fakadó - piaci árkülönbségek növelik a veszteséget. Sem beruházásra, sem eszközpótlásra nem marad a helyhatósági cégeknek pénze, így kénytelenek lesznek ezeket a projektekhez is uniós támogatásra pályázni vagy a hitelek átvállalás révén felszabadult forrásaikat kell ide átcsoportosítaniuk.

Budaörs első embere hangsúlyozta: rezsicsökkentés a valóságban nem létezik. A szolgáltatások valós költségét ugyanis a lakosságnak kell megfizetnie, ha nem ügyfélként akkor adófizetőként. Az önkormányzatok ugyanis előbb, vagy utóbb kénytelenek lesznek újabb adókat kivetni a szolgáltató cégeik veszteségeinek a pótlására, vagy a kormánynak kell pénzt adnia erre, ami ugyancsak az adózók zsebéből történhet.

A TÖOSZ álláspontja szerint a nem önkormányzati, hanem állami kézbe kerülő szolgáltatások esetében is hasonlóak a problémák. A villamosenergia- és gázszolgáltatók korábbi állami megvásárlásával, valamint a hatósági árszabályozással, a több körös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a piaci árak között, és ezek különbségét valakinek viselnie kell. Az átalakítás során szinte egyidőben kell a cégeket átszervezni, költséghatékonyabbá tenni és ezzel párhuzamosan támogatni is kell a társaságok működését és mérni, hogy miként javul a közműcég működése.