Nem lesz, aki tárgyalja a hadbíró perét?

Elképzelhető, hogy nem lesz Magyarországon olyan másodfokú bíróság, amely tárgyalhatná a nemrég nem jogerős ítélettel bűnösnek talált Varga Béla volt hadbíró büntetőperét. Az eljárást eddig a Szegedi Ítélőtábla katonai tanácsa folytatta, és az országban egyetlen másodfokon eljáró katonai tanács van, a Fővárosi Ítélőtáblán. Márpedig az ott ítélkező katonai bírák könnyen lehet, hogy elfogultságot jelentenek be, hiszen mindannyian ismerik az évtizedek óta ítélkező Varga Béla dandártábornokot.

Elfogultság esetén csak erre az egy perre kellene alakítani - az országból "összeverbuválni" - egy másodfokon eljáró katonai tanácsot, ami példa nélküli lenne. A nem jogerős ítélet jogellenes fogva tartás és szigorúan titkos adattal visszaélés miatt bűnösnek találta a korábbi titkosszolgálati vezetők ügyében nyomozati bíróként eljáró Varga Bélát, aki ártatlanságát hangoztatta, és koncepciós ügyészségi eljárást emlegetett. Védője, Lakatos Viktor is azt mondta: fellebbeztek, mert a bíró ártatlan. Ismert, Varga volt az, aki korábban - az ügyészség indítványát elutasítva - nem küldte előzetesbe Szilvásy György volt titokminisztert a kémügyben.

Ezután nyugdíjazták és eljárás indult ellene. Ez sokáig államtitoknak számított, de az ügy minősítését végül a tavaly novemberi tárgyalás előtt megszüntették. Ezután derült ki, mi is a vád, ami jogi nonszensznek tűnt. Érdekessége az ügynek, hogy államtitoksértés ügyében csak a titokgazda, jelen esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója tehet feljelentést. A vádak - melyekért végül első fokon is csak megrovást, vagyis a legenyhébb szankciót kapta Varga - komolytalanságát jelzi, hogy információink szerint Göbölös László vonakodott feljelentést tenni.

Az ügyészség első "érdeklődésére" ugyanis még nemleges választ adott, ám ez a levél nem szerepel a nyomozati iratok között, létezésére csak az AH-nak küldött újabb "sürgető" ügyészségi levélből lehet következtetni, amire viszont Göbölös László már megtette a feljelentést.

Szerző

Tanúvédelem: Welsz mégis él?

Publikálás dátuma
2014.04.22. 07:10

Teljes a hírzárlat Welsz Tamás egy hónappal ezelőtti, március 20-i titokzatos halála körül, talán emiatt sem meglepő az a lapunkhoz több, egymástól független titkosszolgálati forrásból is eljutott feltételezés, hogy a Simon-ügy kulcsfigurája valójában meg sem halt, hanem az ORFK Tanúvédelmi Szolgálatán keresztül "eltüntették", és bekerült a tanúvédelmi programba. 

Egyik informátorunk azt is tudni vélte, hogy a társszervek segítségével a vállalkozó új személyazonosságával külföldön, Brazíliában telepedett le. Az, hogy mindez igaz-e, jó esetben soha nem fog kiderül - ez a program lényege. A 2002 tavaszán hatályba lépett tanúvédelmi törvény - hivatalosan a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001-es jogszabály - alapján a programba közkeletű nevével ellentétben gyanúsítottak, sőt vádlottak is bekerülhetnek. Welsz például a Simon-ügyben nem tanú, hanem gyanúsított volt - a volt politikusnak tulajdonított, de az ügyészség által be nem mutatott bissau-guineai útlevél miatt közokirat-hamisítással gyanúsították.

Legutóbb az idén év elejei Béke téri bankrobbantás egyetlen szemtanúja került be a tanúvédelmi programba, amelynek több fokozata is van. Első körben a hatóságok zároltathatják a védett személy adatait - ilyenkor nem adható ki információt róla, még más hatóságnak sem -, kaphat személyi védelmet és védhetik az otthonát. Következő fázis az illető életmódjának megváltoztatása. Országon belül más városba, megyébe költöztethetik, és egy következő lépcső, amikor megváltoztatják a nevét, teljesen új személyazonosságot, ehhez szükséges iratokat kap, és akár külföldre is telepítik. Welsznek rendezhetnek akár temetést is, családja sem fogja megtudni soha, ha mégis él.

A programban résztvevőnek ugyanis szigorúan tilos a kapcsolattartás a családdal, barátokkal, kivéve, ha a családtagok maguk is a program részesei. A védett személlyel - miután megteszi a szükséges vallomásokat -, a szolgálat szakemberei beszélgetnek el, "feltérképezik", és ez alapján dolgozzák ki a védelmi program stratégiáját, majd a részvételről részletes polgári jogi szerződést kötnek vele.

Szerző

Orbánék "hátraarca" miatt több a felvételiző

Publikálás dátuma
2014.04.22. 07:08
Fotó: VAJDA JÓZSEF, Népszava
Idén 106 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézmény képzésére, 11 ezerrel többen, mint tavaly - derült ki a felvi.hu friss statisztikáiból. Az előző években folyamatosan csökkent a jelentkezők száma, főképp az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentése, a magas tandíjak és a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződés miatt. 

A 2012 novembere, decembere során lezajlott diáktüntetések hatására azonban az Orbán-kormány "hátraarcot" csinált: eltörölték a felvételi ponthatárokat az állami ösztöndíjas és az önköltséges szakokon is, csak 16 szakon határozták meg előre a bekerülési küszöböt. Az intézkedés hatására 2013-ban már csaknem ugyanannyian kerültek be az ingyenes képzésekre (54 ezren), mint a keretszámok visszavágása előtt.

A továbbtanulási kedv visszatérését jelzi, hogy az ELTE által meghirdetett, 17 ezer képzési helyre csaknem 23 ezren jelentkeztek, 15 százalékkal többen, mint tavaly, ezzel az eredménnyel pedig az intézmény ismét az első helyre került a "népszerűségi" listán. A sorban az ELTE után következő Szegedi Egyetemre, a Debreceni Egyetemre és a Pécsi Tudományegyetemre azonban jóval kevesebben jelentkeztek a meghirdetett férőhelyeknél. Pécsett például a 33.430 helyre alig 12.296-an felvételiznek. Amely szakokon a felvételizők száma alulmúlja majd a képzési helyek számát, ott a minimális felvételi pontszámmal is felvételt lehet majd nyerni valamelyik ingyenes képzésre.

Erős a túljelentkezés a legnépszerűbb szakokra, amelyek idén: gazdálkodás és menedzsment, gépészmérnök, jogász, mérnökinformatikus, óvodapedagógus.