- Ami most történik a Magyar Szocialista Pártban, illetve környékén, azt gondolnánk, a kampányfőnök rémálma. Így van?
- Először is köszönöm mindenkinek a munkáját, akivel a kampányban együtt dolgoztunk. Az eredményeket ismerve önkritikával kezdeném: nyilván hibáztam, hibáztunk, és az ebből fakadó tanulságokat természetesen részletesen elemezni kell. Ugyanakkor a kampányfőnöki megbízatásom április 6-án megszűnt. Viszont az MSZP budapesti elnökeként kijelenthetem, hogy a fővárosi szocialisták készen állnak a következő két kampány küzdelmeire. A kérdésre válaszolva, valóban vannak kedvezőtlen folyamatok, de egy ilyen választási vereséget követően ez természetes. Mégis azt gondolom, hogy az elmúlt napokban voltak olyan jelek a párton belül és kívül, amelyek túlmentek a racionális határon, és alapvetően veszélyeztethetik a hátralévő két, fontos választást. A kialakult helyzetben bővíteni kell az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati kampányokban szereplők körét. Ezért jó, hogy az EP-kampányt Szanyi Tibor vezeti, és mások mellett Ujhelyi István is fontos szerepet kap benne. Ugyanígy helyes, hogy az önkormányzati kampányban Botka László, Szeged polgármestere, az MSZP választmányának elnöke is hangsúlyos szerepet vállal.
Mi, budapesti szocialisták pedig különösen számítunk a fővárosban egyéni mandátumot nyert képviselőinkre, valamint Kunhalmi Ágnesre, aki a párt budapesti kommunikációjában is nagyobb szerepet kap majd. E két voksolás után nagyon sokáig nem lesznek választások, 2018 tavaszáig bemerevednek a frontok, az a politikai helyzet rögzül, amit ezek hoznak. Ezért szerintem az a helyes, ha mindenki e két választás és a baloldal 2014 utáni jövője szempontjából vizsgálja a párt belügyeit. Elmaradhatatlan a szembenézés, az önkritika, a mélyebb elemzések, csak arra kell vigyázni, hogy amikor ég a ház, akkor először a tüzet oltsuk el, csak ezt követően kell tisztázni, hogy ki és miért felelős abban, hogy felgyulladt. A két előttünk álló választás márpedig maga a lángoló tűz, hiszen, ha az MSZP nem tud újra megerősödni - különösen az önkormányzatin, hiszen az EP-választásig várhatóan nem fog "áttörni" a baloldal -, az hosszú távon végzetes lehet. Ezért most arra kell figyelnünk, hogy bár vereséget szenvedtünk, ha az eredményeket, a szavazók számát, a tényeket nézzük; nem vagyunk a mélyponton. Ha nem vigyázunk, innen még lefelé is vezethet az út. Ebben van a felelőssége most mindenkinek.
- Azt a hasonlatot használta, hogy tűz van. De eközben itt még gyújtogatnak is, méghozzá a párton belül. Utóbbival pedig a pártvezetés egyelőre nem tud mit kezdeni.
- Az elmúlt két hétben történtek azt mutatják, hogy alapvetően háromféle kritika érkezik. A korábbi pártvezetők véleményére mindig oda kell figyelni, főként hogy többnyire építő kritikát fogalmaznak meg. Vannak természetesen érzelmileg túlfűtött bírálatok is. Ezeket ha elfogadni nem is, de tolerálni kell, hiszen ezek mögött a mély csalódás és kiábrándultság lehet. Az igazi probléma a ritka kivételnek számító harmadik kategóriával van, a káron való haszonszerzők nyilatkozataival, amikor egyesek magukat akarják pozícionálni a közösség rovására a kialakult helyzetben. Ez elfogadhatatlan, elsősorban azért, mert ezzel csak rombolnak. Most minden vezetőnek az a feladata, helyben és minden szinten, hogy keményen dolgozzon, vállalja felelősséget és arra koncentráljon, hogy mit tud tenni a maga területén a következő választások sikere érdekében. Szükség van minden előrevivő elemzésre, de az olyan önmarcangolást, ami csökkentheti a májusi és októberi esélyeinket, el kell halasztanunk.
- Az önkritika veszélyeztetné a választási esélyeiket?
- Nem, sőt, az önkritika segíti a párt fejlődését, azonban az indulatos vagdalkozás, a céltalan személyeskedés, a bűnbakkeresés egyértelműen csökkenti az esélyeinket. Szavazóink legkevésbé erre kíváncsiak. Az MSZP vezetésének önkritikusnak kell lennie, hiszen nyilván követett el hibákat, azonban nem szabad leszűkíteni a hibák feltárását a kampányra. Sajnos a probléma társadalmilag sokkal összetettebb. Az az igazság, hogy a választóink elmentek szavazni április 6-án, csak sajnos egyre több körülmény azt mutatja, hogy jelenleg ennyi választója van az ellenzéki demokratikus oldalnak. A választás nem január és április között dőlt el, hanem ott, hogy évekre visszamenőleg bemerevedett a politikai oldalak támogatottsága, és ezen az összefogás létrejötte sem változtatott érdemben. Persze fontos emlékeztetni arra is, ha nem lett volna ez az összefogás, akkor az elért egyéni választókerületi győzelmek is komoly veszélybe kerültek volna. Másrészről fontos visszaemlékezni arra is, hogy az összefogás szükségességéről a párt valamennyi testülete és legfőképpen választmánya döntött.
- Most veszélyeztetheti a választási esélyeiket, hogy várhatóan nem lesz összefogás?
- Az EP-választásokon ennek ilyen tétje nincs, hiszen ott tisztán listás, arányos voksolás van. Ősszel azonban óriási hiba lenne, ha valamennyi demokratikus ellenzéki párt külön indulna. Arról, hogy melyek lehetnek a keretei az önkormányzati választási összefogásnak, városi, megyei szinten kell dönteni. Az lenne a helyes, ha bővülne ez az együttműködés, hiszen az eredmények azt mutatják, hogy vannak más szereplők is a palettán, sok helyütt független és civil szervezetek is érdemi versenyzővé válhatnak. Az is világos, hogy a nagyvárosokban és különösen Budapesten az LMP csaknem 10 százalékos eredménnyel fontos tényező. A választók parlamenti képviselettel ruházták fel az LMP-t, ezért azt gondolom, hogy velük is együttműködésre lesz szükség az önkormányzati választásokon. Ehhez azonban szükség van a fogadókészségre is. Az biztos, hogy ha októberben mindenki a maga útját járja, az a Fidesz forgatókönyve és a jobboldal totális győzelméhez vezethet.
- Ezek szerint az MSZP kezdeményezi, hogy a demokratikus pártok közösen induljanak?
- Az együttműködést már tavaly is kezdeményeztük, amikor programalapú egyeztetést folytattunk le a demokratikus oldalon. Ezen sok párt részt vett, de volt, amely sajnos nem. Értékalapú összefogásra van szükség, ami lehetséges is, hiszen a demokratikus ellenzéki oldalon, különösen a fővárosban biztosan nem állnak távol az értékrendek egymástól. Ebben az LMP-t is figyelembe kell vennünk. Bízom benne, hogy együttműködő partnerekké tudunk válni, hiszen az LMP-vel is - a jelentős különbségek ellenére - sokkal több dolog köt össze, mint ami elválaszt. Egyébként azt tapasztalom, hogy helyi szinten akár az MSZP-ben, akár más pártoknál, megvan az együttműködési szándék.
- Az önkormányzati választási rendszer, vagy a politikai erőviszonyok kényszerítik ezt az együttműködést?
- A kettő nem választható el egymástól. Miután az önkormányzati választás is alapvetően többségi egyfordulós rendszer, hasonlatos az országgyűlésihez, ebből egyértelműen következik az együttműködési kényszer. Arra is emlékeztetnék, hogy Budapesten - minden kritika ellenére - az együttműködés nyolc egyéni választókerületi győzelmet eredményezett, három helyen pedig tulajdonképpen matematikai hibahatáron belül, csak a feltűnően alacsony támogatottságú kis pártokra leadott, vélhetően eltérített szavazatok miatt veszítettünk. Hogy persze tárgyilagos maradjak: nem lett volna olyan választási rendszer, amiben a demokratikus ellenzék országosan győzhetett volna a mostani eredményével, a vereség nem emiatt következett be. A vereség mértékében azonban az új választási rendszer több tényezőjének, így a győzteskompenzációnak, a választókerületek átrajzolásának, a valós támogatottsággal nem rendelkező, megtévesztő nevű kispártoknak és a határon túli szavazatoknak is volt szerepe. Mindezeket igenis szem előtt kell tartani a következő két választásra készülve.
- Egyetért azzal, hogy a politikai hangulat megváltoztatása lényegében a fővárosi sikereken múlik, s ha Budapestet sikerülne megnyerni, az megmenthetné a baloldalt?
- Az első állítás mindenképpen igaz. Ami a fővárosban történik, az a szó szoros értelmében országos politika. Az is egészen biztos, ha kerületi, budapesti és különösen főpolgármesteri szinten a baloldal sikereket ér el, az kihatással lehet az országos hangulatra is. Ám hogy fordíthat-e egy olyan országos helyzeten, amiben az államnak és a kormánynak jelentős túlsúlya van az önkormányzatokkal szemben, az már kérdéses. Mindent el fogunk követni azért, hogy az állami túlhatalommal szemben Budapesten, más megyei jogú nagyvárosokban és általában az önkormányzati szinten ellensúlyt képezzünk. Épp ezért egyértelmű az önkormányzati választás jelentősége, a sikerért pedig minden áldozatra, és a lehető legszélesebb együttműködésre is készek vagyunk.
- Akár a jelöltjeik, például a főpolgármester-jelölt szintjén is kompromisszumokat kötnének?
- A főpolgármesteri tisztség fontos, de nem kizárólagos része a remélt együttműködésnek. Mi itt Budapesten, a remény szigetén a győzelem forgatókönyvére készülünk, mind a szabadságot és önállóságot biztosító program szintjén, mind a jelöltek tekintetében. A budapesti eredményeket értékelve látható, hogy a változásnak a legnagyobb esélye akkor van, ha az együttműködést alkotó pártok a Budapesten nagyon jó eredményt elért LMP-vel is bővülnek. Egy ilyen közös támogatottságú főpolgármester-jelöltnek hatalmas esélye van a győzelemre a jelenlegi főpolgármesterrel szemben. Azonban azt is tudni kell, hogy a főpolgármester feladata napi 16 órában a főváros működtetése. Úgy is fogalmazhatnék, ő a főváros legtöbbet dolgozó tisztségviselője.
Ehhez szükség van önkormányzati tapasztalatokra, tehát optimális esetben - természetesen nem leértékelve a médiával való viszonyt - a fővárosi választók nem "celebet" választanak Budapest élére. Azt gondolom, nekünk van egy alkalmas jelöltünk, azonban nyitottak vagyunk és nincs bennünk merev ragaszkodás személyi kérdésekben. Nem szűkíthető le azonban a fővárosi helyzet kizárólag erre a személyre, hiszen 23 kerületről, 23 polgármesterjelöltről, több tucat alpolgármesterről és közel 300 önkormányzati képviselőről, a fővárosi közgyűlésről, valamint főpolgármester-helyettesekről is egyeztetni kell. Az alapkérdés az, hogy milyen jövőt szánunk Budapestnek. Mi azt szeretnénk, ha a főváros az önkormányzatiság védőbástyája, Közép-Európa kulturális fellegvára, az itt élők számára pedig egy szabadságot jelentő, biztonságos város lenne.
- Magyarul, az asztalon van az összes fővárosi pozíció.
- Az összes jelölés az asztalon van, azokat a helyeket leszámítva, ahol jelenleg szocialista polgármester van. Három ilyen kerület van, amelyekben mereven ragaszkodunk azokhoz a személyekhez, akik már bizonyítottak és 2010-ben is győztek. Minden más kérdésről lehet tárgyalni. Természetesen figyelembe véve a pártok támogatottságát, személyek alkalmasságát, különös tekintettel az önkormányzati tapasztalatokra. A legfontosabb az, hogy a változás ügyét sikerre vigyük.
- Maga Horváth Csaba hogyan viszonyul ahhoz, hogy újra napirenden van a jelölése?
- Beszéltünk erről, és fontos tudni, Horváth Csaba profi és empatikus politikus. Neki is Budapest jövője a legfontosabb és az, hogy váltás legyen a városvezetésben. Természetesen készen áll arra, hogy főpolgármester-jelöltjeként az élére álljon ennek a küzdelemnek, de tisztában van azzal is, hogy egy széles, valamennyi demokratikus pártot összefogó szövetségnek személyében nem lehet akadálya. Így azonban leszögezhető, hogy Horváth Csabának akár főpolgármester-jelöltként, akár a szocialisták listavezetőjeként fontos szerepe lesz az önkormányzati választáson. Ezen a téren ugyanakkor más pártoktól is ilyen típusú önmérsékletet várunk el, senkinek nincsenek előjogai.
- Már nincs sok idő az egyezkedésre, felkészülésre.
- Valóban, hiszen az EP-kampány már zajlik, az önkormányzati pedig várhatóan augusztus elején kezdődik, mivel a helyhatósági választás legvalószínűbb időpontja az október 5-e, vasárnap. Május vége és augusztus második hete között nagyon rövid a rendelkezésre álló idő. Ezalatt a szocialista pártnak rendeznie kell sorait és mindenkinek egy irányba kell tolnia a most kátyúban lévő szekerünket, különös figyelemmel az önkormányzati választás tétjére. A mostani eredmények azt mutatják, hogy sok településen, városban, számos kerületben érdemi győzelmi esélyeink vannak. Ezt nem szabad eljátszani.
