A Föld napja – IV. Tudományfesztivál

Publikálás dátuma
2014.04.22 13:31
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Közösen szervezik meg idén a Föld és a tudományok ünnepét Budapesten. Az “A Föld Napja – IV. Tudományfesztivál”elnevezésű rendezvénynek 2014.április 24-25-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertje ad otthont. A Herman Ottó Emlék év égisze alatt megszervezett esemény látványos, interaktív, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló programjainak megrendezéséből többek között egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, országos szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek és egyesületek veszik ki a részüket.

A rendezvénycélja, hogy különböző élmények, tapasztalatok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok és a környezet-, természetvédelem iránt. A tudáshatalom, amely környezetünk, a természetmegóvásában is segíthet.Tanulni pedig igazán eredményesen tapasztalatok útján, élményeken keresztül lehet.Ebből az alapgondolatból kiindulva fűzték össze a két eseményt a szervezők. Április 24-én és április 25-én délelőtt 9 és este 6 óra között mozgalmas és izgalmas programokon vehetnek részt az érdeklődők. Többek között kipróbálhatnak egy pneumobilt, amely egy sűrített levegővel hajtott háromkerekű jármű, és egészen közelről láthatják, hogy működik egy valódi drón.

Látványos, izgalmas kémiai és fizikai kísérleteknek lehetnek szemtanúi, vizsgálhatnak méheket mikroszkóp alatt, a gyerekek pedig előre megadott molekulák élő modelljeit is kialakíthatják, kémiai reakciót modellezhetnek. Emellett megtapasztalhatják, milyen használni egy látássérülteknek fejlesztett pénz-és színfelismerő rendszert.

A felnőttek kiszámíthatják, mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után és segítenek nekik optimalizálni az otthoni energiagazdálkodást. A gyerekek egy izgalmas tanösvényen érthetik meg, mit jelent a megújulóenergia, és megtudhatják, hogyan működik az éggömb és a napóra.

A rendezvényen kutatók demonstrálják, hogyan tudják vizsgálni az agyielektromos működést, valamint bemutatják azt a kísérleti elrendezést, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmaznak. Kiderül, az is, hogyan készül az időjárás-jelentés. "Megnyitja kapuit" a Maci Kórház, ahol a legkisebbek megismerkedhetnek különböző orvosi vizsgálatok menetével és közelebbről megnézhetik a gyermekrendelőben előforduló eszközöket.

Lesz mamutsimogató, ásvány- és életnyom bemutató, a tanárok pedig kipróbálhatnak egy olyan alkalmazást, ami dolgozatok, tesztek összeállításában és kijavításában lehet a segítségükre.Emellett kitelepül egy, a szelektív hulladék gyűjtést népszerűsítő játékpark, a „Ki nevet a végén?”, a Mobil és szelektív csúszka, a „Zúzd a metált!”és a „Lapíts, ha bírsz!” is, amelyben játékos módon lehet elsajátítani a szelektív hulladék gyűjtés praktikáit. 

Szerző
2014.04.22 13:31

Gyomirtó miatt pusztulhatnak a méhek

Publikálás dátuma
2018.09.25 17:17
Illusztráció: Pixabay
Fotó: /
Közvetve felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó, a glifozát - írta az MTI egy amerikai kutatás alapján.
 Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában
"Pontosabb irányelvekre van szükség a glifozát használatáról, különösen a méhekkel való érintkezéséről, mivel a jelenlegi szabályok azt feltételezik, hogy a méhekre nem káros ez a gyomirtó"
– mondta Edick Motta, az egyetem hallgatója, aki Nancy Moran professzorral együtt a kutatást végezte
Mivel a glifozát egy növényekben és mikroorganizmusokban található enzimre hat, ami állatokban nem fordul elő, ezért feltételezték, hogy emberekre és állatokra nem mérgező. Ám a tanulmány kimutatta, hogy a méhek emésztőcsatornájában lévő mikrobiom megváltoztatásával a glifozát rongálja szervezetük védekezőrendszerét.
A kutatók a kísérletek során olyan mennyiségű glifozátnak tették ki a méheket, amennyi a mezőkön, kertekben és az utak mentén fordul elő. A méhek hátára színes pöttyöt festettek, hogy nyomon követhessék és a végén befoghassák őket. Három nappal a kísérlet után azt figyelhették meg, hogy a gyomirtó jelentősen csökkentette az egészséges bélbaktériumok mennyiségét.
A glifozátnak kitett méhek emésztőrendszerében a hasznos baktériumok nyolc uralkodó fajából négynek esett vissza a száma. Leginkább a Snodgrassella alvi faj károsodott, ez az a mikroba, amelyik segít feldolgozni az élelmet és védekezni a kórokozók ellen. Az után, hogy bélbaktériumaik egy része elpusztult, a megjelölt méhek könnyebben estek áldozatul a Serratia marcescens nemű kórokozónak, mint az egészséges bélbaktériumokkal élő méhek.
Az egészséges mikrobiomú méhek mintegy fele nyolc nappal a kórokozóval való találkozás után is életben volt, a glifozátnak kitett és károsodott baktériumháztartású méheknek csak nagyjából a tizede. A kutatók azt javasolják a gazdálkodóknak, kertészeknek és a kertes házak lakóinak, hogy ne permetezzenek glifozátot virágzó növényekre, amelyeket a méhek is látogatnak.
2018.09.25 17:17
Frissítve: 2018.09.25 17:17

Galaktikus ütközésre utalóan mozognak a Tejút csillagai

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:11
Illusztráció: ESA
Fotó: ESA/
Különleges mintázatot találtak a Tejútrendszer csillagainak mozgásában, ami egy közelmúltban lezajlott galaktikus ütközésre utal.
Csillagászok két független csoportja galaxisunk csillagainak mozgását vizsgálva feltűnő mintázatot fedezett fel, amely arra enged következtetni, hogy egy szomszédos galaxis valamikor az elmúlt egymilliárd évben a Tejútnak ütközött. A Gaia űrszonda pontos méréseket szolgáltatott mintegy egymilliárd csillag távolságáról és mozgásáról. A 2018. áprilisi adatok izgalmas eredményekre vezettek: a szonda nemcsak újabb közeli csillaghalmazokat fedezett fel, de információval szolgált távoli galaxisok mozgásáról is - írja a Csillágaszat.hu
Teresa Antoja, a Barcelonai Egyetem kutatója munkatársaival váratlan mintázatot fedezett fel, amikor hatmillió közeli csillag pontos távolság- és sebességadatait vizsgálta a Gaia adatállományából. Első látásra a csillagok helyzetében semmi szokatlan nem látszott. Amikor azonban a csillagok mozgását, különösen annak Tejút síkjában lévő és arra merőleges komponenseit hasonlították össze az égitestek fősíktól mért távolságával, egy spirál alakzatra lettek figyelmesek. Kiderült például, hogy a síkra merőleges sebességek összefüggést mutatnak a síkbeli sebességekkel, és sok csillagot közös diagramon ábrázolva az eloszlás spirált rajzol ki. Felfedezésüket a Nature című folyóiratban tették közzé.
A galaxis legtöbb csillaga a korongban található, és a galaxis központja körül kering. Az a tény, hogy a durván körkörös pályák korrelálnak a síkra merőleges mozgásokkal, és spirál alakot hoznak létre, arra utal, hogy valami kibillentette a korongot az egyensúlyából. A spirál nagyméretű gravitációs zavarokat jelent, amelyek okozója valószínűleg egy kisebb galaxissal való találkozás lehetett. Amikor galaxisunk kialakult, gyakran történtek hasonló ütközések, de ezek több százmillió év alatt elsimultak. Mivel a találkozás hatásai ma is látszanak, valami a közelmúltban zavarhatta meg a Tejút korongjának szerkezetét.
A síkra merőleges elmozdulások okozta spirálszerű minta a fémben gazdag csillagpopulációban jobban látható, így a csillagászok meg tudták becsülni, mikor találkozott galaxisunk a betolakodóval. Bland-Hawthorn csapatának becslése szerint közel 500 millió éve történt az ütközés. Ez egybecseng Antoja csapatának becslésével, ami 300 és 900 millió évvel ezelőttre teszi az eseményt. Kiderült, hogy a Sagittarius elliptikus törpegalaxis került közel a Tejútrendszerhez legalább 200 millió, legfeljebb egymilliárd évvel ezelőtt, így nagy eséllyel pályázhat a galaktikus baleset vétkese címre. A találkozás gravitációs hatása máig érezhető, a törpegalaxis lassan darabokra szakad.
A Gaia precíz mérései más összefüggő mozgásmintákra is következtetni engednek: ilyenekre utalnak a spirált kiegészítő csigahéjak és gerincek is. Ezen minták azonosításával és kialakulásuk megértésével a csillagászok feltárhatják galaxisunk fejlődésének útját, és következtethetnek azokra a találkozásokra, amelyek más galaktikus szomszédainkkal történtek.
2018.09.25 11:11
Frissítve: 2018.09.25 11:11