A Föld napja – IV. Tudományfesztivál

Publikálás dátuma
2014.04.22. 13:31
Fotó: Thinkstock
Közösen szervezik meg idén a Föld és a tudományok ünnepét Budapesten. Az “A Föld Napja – IV. Tudományfesztivál”elnevezésű rendezvénynek 2014.április 24-25-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertje ad otthont. A Herman Ottó Emlék év égisze alatt megszervezett esemény látványos, interaktív, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló programjainak megrendezéséből többek között egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, országos szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek és egyesületek veszik ki a részüket.

A rendezvénycélja, hogy különböző élmények, tapasztalatok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok és a környezet-, természetvédelem iránt. A tudáshatalom, amely környezetünk, a természetmegóvásában is segíthet.Tanulni pedig igazán eredményesen tapasztalatok útján, élményeken keresztül lehet.Ebből az alapgondolatból kiindulva fűzték össze a két eseményt a szervezők. Április 24-én és április 25-én délelőtt 9 és este 6 óra között mozgalmas és izgalmas programokon vehetnek részt az érdeklődők. Többek között kipróbálhatnak egy pneumobilt, amely egy sűrített levegővel hajtott háromkerekű jármű, és egészen közelről láthatják, hogy működik egy valódi drón.

Látványos, izgalmas kémiai és fizikai kísérleteknek lehetnek szemtanúi, vizsgálhatnak méheket mikroszkóp alatt, a gyerekek pedig előre megadott molekulák élő modelljeit is kialakíthatják, kémiai reakciót modellezhetnek. Emellett megtapasztalhatják, milyen használni egy látássérülteknek fejlesztett pénz-és színfelismerő rendszert.

A felnőttek kiszámíthatják, mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után és segítenek nekik optimalizálni az otthoni energiagazdálkodást. A gyerekek egy izgalmas tanösvényen érthetik meg, mit jelent a megújulóenergia, és megtudhatják, hogyan működik az éggömb és a napóra.

A rendezvényen kutatók demonstrálják, hogyan tudják vizsgálni az agyielektromos működést, valamint bemutatják azt a kísérleti elrendezést, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmaznak. Kiderül, az is, hogyan készül az időjárás-jelentés. "Megnyitja kapuit" a Maci Kórház, ahol a legkisebbek megismerkedhetnek különböző orvosi vizsgálatok menetével és közelebbről megnézhetik a gyermekrendelőben előforduló eszközöket.

Lesz mamutsimogató, ásvány- és életnyom bemutató, a tanárok pedig kipróbálhatnak egy olyan alkalmazást, ami dolgozatok, tesztek összeállításában és kijavításában lehet a segítségükre.Emellett kitelepül egy, a szelektív hulladék gyűjtést népszerűsítő játékpark, a „Ki nevet a végén?”, a Mobil és szelektív csúszka, a „Zúzd a metált!”és a „Lapíts, ha bírsz!” is, amelyben játékos módon lehet elsajátítani a szelektív hulladék gyűjtés praktikáit. 

Szerző

Ikrek bizonyíthatják Einstein relativitás-elméletét

Publikálás dátuma
2014.04.22. 07:12
Fotó: Facebook
A Nasa egy ikerpár segítségével kísérletezi ki, hogy mennyire hiteles Einstein relativitás-elmélete.

2015 márciusában az egyik fivér, Scott Kelly csatlakozik az orosz Mihail Kornyenkóhoz a nemzetközi űrállomáson és ott marad egy évig. Míg Scott 365 napon át kering a világűrben 27 ezer km-es óránként sebességgel, testvére, Mark a Földön marad. A Nasa azt vizsgálja majd, hogy azonosak maradtak-e.

Az ikrek paradoxonja a relativitás-elmélet egyik legérdekesebb része. Einstein feltételezte,hogy ha az ikrek egyike elutazna egy messzi csillagra olyan sebességgel, amely megközelíti a fényévét /kb. 300 ezer km. másodpercenként/, az idő számára lassabban telne, mint a Földön maradt testvér számára. Az otthon maradt testvér megöregedne, míg az asztronauta csak néhány évvel lenne idősebb.

A tudósok már régen kimutatták, hogy van kapcsolat az idő múlása és a sebesség között. Megfigyelték, hogy az atomnál kisebb részecskék bomlási ideje lelassul, amikor laboratóriumban utaztatják azokat a fényéhez hasonló sebességgel. Einstein a relativitás-elméletében ki akarta mutatni, hogy nem létezik abszolút idő, ez függ attól a vonatkozási rendszertől, amelyben mérik. Az ikrek szindrómáját azért nevezik paradoxonnak, mivel, két, látszólag hasonló rendszerben történik: a Földön és az űrhajóban. Az otthon maradt testvér látja az űrhajót távolodni és a fedélzeten lévő órát lassulni.  De az asztronauta is állíthatja, hogy a kabin ablakán kinézve, látja, hogy a Föld távolodik és a testvér órája lassul. Kettőjük közül ki lesz az, aki öregebb lesz, amikor találkoznak?

A paradoxon szükségessé teszi bonyolult matematikai képletek felállítását, hogy tökéletesen le lehessen írni és a megoldás kulcsa annak megállapítása, hogy a két vonatkozási pont nem olyan azonos, mint amilyennek látszik: a Föld állandó, folyamatos tehetetlenséggel mozog, az űrhajó pedig induláskor felgyorsul, majd fékez, majd a visszatéréshez újra gyorsul.

A Nasa, nyilvánvalóan, nem tud senkit sem utaztatni évtizedeken keresztül a fényhez közelítő sebességgel, de korlátozottabb kísérletekből is remél érdekes ismereteket szerezni arról, hogy miként módosítja a szervezetet egy hosszú űrtartózkodás.

A tíz betervezett program egyike alapján az ikerpár mindkét tagját beoltják influenza ellen, hogy jobban megértsék, miért gyengül az űrben az immunrendszer. Egy másik teszt a látást ellenőrzi, mivel az űrhajósok az űrállomáson nem látnak azokkal a szemüvegekkel, amelyeket otthon viseltek. Tanulmányozni fogják azokat a baktériumokat is, amelyek az emésztést segítik, ezért a testvéreknek egyforma lesz az étrendjük.

Craig Kundrot, a Nasa Human Research programjának kutatója a Guardiannak elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy genetikailag azonos két emberrel kísérleteznek „biomolekuláris és pszichológiai szinten.”

Az utolsó kísérlet a DNS telométereivel foglalkozik majd. Ezek a kromoszómák végeit képezik és rövidülésüket tekintik felelősnek az öregedésért. Az űrben a telométerek bomlása felgyorsul, így Einstein paradoxonja ellenére Scott bizonyára öregebb lesz, amikor visszatér a Földre, mint Mark - vonja le a következtetést a lap.

Szerző
Frissítve: 2014.04.22. 11:53

Aktív anya, fejlett csecsemőagy

Publikálás dátuma
2014.04.21. 11:15
Fotó: Gettyimages.
Hogy a várandós nőnek és a magzatnak jót tesz az anya fizikai aktivitása, az régóta ismert. Újabban azonban egy kutatás azt is kimutatta, hogy ezek az aktivitások pozitív hatással vannak a gyermekek agyának fejlődésére is.

A montreali egyetem kutatói két csoportra osztották a leendő anyákat és az egyik csoporttal egy sor olyan fizikai gyakorlatot végeztettek, mint gyors gyaloglás, szobakerékpározás, úszás, hetenként háromszor 20-20 percig. A kontrollcsoportnak heti egy alkalmat javasoltak csupán.

A 8-10 napos csecsemők agyi működését monitorozták a későbbiekben úgy, hogy közben ismerős és idegen hangokat játszottak be nekik. Az aktív anyák babái jobban meg tudták különböztetni egymástól ezeket a hangokat. Ez a képesség szükséges a beszéd gyors kifejlődéséhez.

A kutatók ennek okát abban látják, hogy a fizikai aktivitás hatására megnövekszik a gyermek agyában a BDNF /Brain-Derived Neurotrophic Factor  - agyi eredetű  neutropikus faktor/  termelése.

E tudományos megfigyelés azért is hasznos, mert a mai napig világszerte sok nő leáll a sporttal, amint megtudja, hogy várandós. Egy amerikai felmérés például kimutatta, hogy sokszor még olyanok is leszoknak a mozgásról terhességük hírére, akik korábban rendszeresen sportoltak, mert még mindig él az a tévhit, hogy a kismamáknak mindentől óvakodniuk kell. 

Szerző