I. J.;
Fidesz-kormány;titkolózás;Paks2;
2014-04-23 07:16:00
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban indokolatlanul titkolódzik a kormány. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kabinet részéről a beruházásra vonatkozó szerződések megkötésekor hiányzott a szükséges óvatosság. Emellett továbbra is kérdéses, hogy az építkezés elindítására valóban most van-e szükség, az építkezést valóban az orosz Roszatomra kellett-e bízni, s a finanszírozás módja megfelelő-e - nyilatkozta lapunknak Deák András. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársát annak kapcsán kérdeztük meg, hogy tegnap egy kerekasztal beszélgetés vitapartnereként részt vett az Áramot ilyen áron? címmel megtartott konferencián, amelyet a FUGA építészeti szakmai szervezet hozott tető alá.
Deák András szerint az nem kérdés, hogy a paksi fejlesztés erősíti a már most is túlzott a függőségünket az orosz energiaforrásoktól. Az viszont nem tisztázott, hogy milyen fokú a kényszer arra, hogy az ország áramellátásának a fenntartáshoz szükséges erőműfejlesztéseket az oroszok bevonásával, és ottani technológia igénybevételével hajtsuk végre. Továbbá az is kérdéses, hogy nem kellene-e a mostaninál nagyobb szerepet biztosítani a hazai áramtermelésben a megújuló energiaforrásoknak.
Az új paksi blokkok tervezésekor szarvas hibákat követett el a kormány, egyebek mellett azzal, hogy túlzottan magas - 70 százalék feletti - kapacitás kihasználtsággal számolt. A valóságban ugyanis nem lehet ekkora kihasználtságra számítani, mert az olcsón, megújuló energiával áramot előállító blokkok egyre inkább elárasztják az európai piacot villamosenergiával Így a folyamatos üzemre tervezett drága atomerőművek létjogosultsága egyre jobban megkérdőjelezhető - véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezetője. Németország például már azzal számol, hogy 2030-ra az újratermelődő energiával termelő egységek - például a nap és szélerőművek - már évente a 8760 órából mintegy háromezer órában ontják majd az "ingyen áramot" a villamosenergia-hálózatba. Így a nukleáris blokkokban drágán megtermelt áram eladhatatlan lesz Európában. Ennélfogva kicsi az esélye annak, hogy a paksi atomerőmű két új 1200 megawattos blokkjának a minimum tíz milliárd euróra ( mintegy háromezer milliárd forintra ) becsült költsége valaha is megtérül.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szintén úgy véli, hogy a kormány a paksi építkezés során egy feneketlen kútba önti az adófizetők pénzét, ráadásul úgy, hogy a beruházás valós költségeit, illetve annak a részleteit minden eszközzel igyekszik eltitkolni a lakosság elől. A politikus már számos alkalommal fordult közérdekű adatkéréssel az MVM Paks II. projektcéghez, illetve a kormányhoz az építkezés eltitkolt részleteiről tudakozódva. A megkérdezettek azonban több alkalommal megtagadták a válaszadást a képviselőnek, aki emiatt peres útra terelte az ügyeket.
Ugyanakkor a politikus szerint az is csak további kérdésekhez vezetett, amikor egyes esetekben megkapta a kért választ. Legutóbb például egy eddig eltitkolt előkészítő tanulmányból kiderült, hogy az új reaktorok üzembeállítása után idehaza az áram ára a kormány ígérete ellenére nem 13 százalékkal csökken majd, hanem legalább a mostani duplájára növekszik. Emellett az is napvilágra került, hogy az új erőműblokkok építésének a költségeit a kormány szét kívánja teríteni az egész magyar társadalomra, illetve gazdaságra. Ezt nem biztos, hogy az Európai Unió jóváhagyja - tette hozzá a társelnök - miután kiderülhet, hogy a magyar kormányzat a költségek "elosztásával" és az árak manipulálásával az uniós szabályokkal ellentétben tiltott állami támogatásban részesíti a paksi atomerőművet.
Szél Bernadett jelenleg újabb két kérdésre vár választ a kormányzattól. Egyrészt milyen kiegészítő beruházásokat - vízlépcsőt, hűtőtornyokat, szivattyús-tározós vízierőművet - terveznek az új paksi blokkok mellé. Másrészt pedig kérdés, hogy a Fidesz-kabinet mire alapozta mégis a tanulmány ellenében az áramár 13 százalékos csökkenését.