Fidesz-kormány;titkolózás;Paks2;

Titkok övezik a bővítést

Indokolatlan titkolódzás és zavaros jogi helyzet jellemzi a paksi atomerőmű bővítését.Nem tudni, hogy a kormány miért szajkózta, hogy olcsó lesz az új paksi reaktorokban megtermelt áram, amikor az általa készíttetett tanulmányokból is az ellenkezője derült ki. Szakmai számítások szerint a paksi beruházás soha nem térül majd meg.

A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban indokolatlanul titkolódzik a kormány. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kabinet részéről a beruházásra vonatkozó szerződések megkötésekor hiányzott a szükséges óvatosság. Emellett továbbra is kérdéses, hogy az építkezés elindítására valóban most van-e szükség, az építkezést valóban az orosz Roszatomra kellett-e bízni, s a finanszírozás módja megfelelő-e - nyilatkozta lapunknak Deák András. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársát annak kapcsán kérdeztük meg, hogy tegnap egy kerekasztal beszélgetés vitapartnereként részt vett az Áramot ilyen áron? címmel megtartott konferencián, amelyet a FUGA építészeti szakmai szervezet hozott tető alá.

Deák András szerint az nem kérdés, hogy a paksi fejlesztés erősíti a már most is túlzott a függőségünket az orosz energiaforrásoktól. Az viszont nem tisztázott, hogy milyen fokú a kényszer arra, hogy az ország áramellátásának a fenntartáshoz szükséges erőműfejlesztéseket az oroszok bevonásával, és ottani technológia igénybevételével hajtsuk végre. Továbbá az is kérdéses, hogy nem kellene-e a mostaninál nagyobb szerepet biztosítani a hazai áramtermelésben a megújuló energiaforrásoknak.

Törvényességi aggály is felmerül
Alkotmányossági aggályokat vet fel, az ahogyan a parlament elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséről január 14-én Moszkvában aláírt szerződést. A képviselők ugyanis úgy döntöttek az ügyről, hogy nem voltak birtokában a beruházással kapcsolatos érdemi információknak. Így akár érvénytelennek is tekinthető ez a megállapodás - tudtuk meg Lattmann Tamástól. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli: az is példátlan, hogy egy ekkora horderejű szerződést előzetes tájékoztatás nélkül írt alá az Orbán-kormány. A nemzetközi jogász szerint az építkezés finanszírozására kötött újabb megállapodást előbb-utóbb ugyancsak jóvá kell majd hagynia a parlamentnek, különben nem tekinthető érvényesnek.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar-orosz megállapodás szerint a beruházás valamennyi kockázatát hazánk viseli. Emellett az építkezés részleteit úgynevezett megvalósítási megállapodásokban rögzítik majd a felek, amelyeket nem kell az Országgyűlés elé terjesztenie a kormánynak. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a társadalomnak semmilyen rálátása nem lesz azokra a rész-paktumokra, amelyek valódi, közvetlen pénzügyi kötelezettségvállalást jelentenek Magyarország számára.



Az új paksi blokkok tervezésekor szarvas hibákat követett el a kormány, egyebek mellett azzal, hogy túlzottan magas - 70 százalék feletti - kapacitás kihasználtsággal számolt. A valóságban ugyanis nem lehet ekkora kihasználtságra számítani, mert az olcsón, megújuló energiával áramot előállító blokkok egyre inkább elárasztják az európai piacot villamosenergiával Így a folyamatos üzemre tervezett drága atomerőművek létjogosultsága egyre jobban megkérdőjelezhető - véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezetője. Németország például már azzal számol, hogy 2030-ra az újratermelődő energiával termelő egységek - például a nap és szélerőművek - már évente a 8760 órából mintegy háromezer órában ontják majd az "ingyen áramot" a villamosenergia-hálózatba. Így a nukleáris blokkokban drágán megtermelt áram eladhatatlan lesz Európában. Ennélfogva kicsi az esélye annak, hogy a paksi atomerőmű két új 1200 megawattos blokkjának a minimum tíz milliárd euróra ( mintegy háromezer milliárd forintra ) becsült költsége valaha is megtérül.

Tusk: európai energiaunió az oroszok ellen
Az európai energiaunió megteremtéséről és az orosz gázmonopólium megtörésének szükségességéről írt a Financial Times európai kiadásának tegnapi számában Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Tusk megállapítja: a túlzott függés az orosz gáztól legyengíti Európát, amire szerinte az a megoldás, ha a monopolhelyzetben lévő Oroszországgal szemben egy egységes európai testület tárgyal és dönt a gázvásárlásról, és létrejön az energiaunió. "Ha ez megvan, Európának neki kell látnia annak az időigényesebb feladatnak, hogy megtörje az orosz gázmonopóliumot és helyreállítsa a szabad versenyt" - írja Tusk.
A lengyel kormányfő szerint az energiauniónak hat vezérelv mentén kellene létrejönnie. Ezek között szerepel egy új mechanizmus kifejlesztése, amely révén közösen, egységesen tárgyalhat az energiaszerződésekről Moszkvával, az uniós tagállamok közötti szolidaritás erősítése, amennyiben leállnának az orosz gázszállítások, gáztározók és összekötetések építése, valamint Európa foszilis energiahordozóinak maximális kiaknázása és felhasználása. Ötödik elvként az Oroszországon kívüli energiaexportálókkal való tárgyalást, továbbá a lengyel miniszterelnök megerősítené azt az energiaközösséget, amely 2005-ben jött létre az EU és 8 keleti szomszédja között. Nem csak az EU, hanem egész Európa energiabiztonságát javítani kell - szögezi le Tusk.
2010-ben már indítottunk hasonló kezdeményezést Budapesten Tuskkal és más közép-európai politikusokkal közösen, most még inkább adott a politikai momentum, s ezt Tusk helyesen ismerte föl - írta internetes bejegyzésében Bajnai Gordon volt kormányfő.
Az Együtt PM alapítója írásában úgy értékelte, hogy Donald Tusk következetesen, akár konfliktusokat is vállaló európai államférfiként gondolkodik a kérdésről, aki úgy képviseli nemzete érdekét, hogy emellett egy pillanatig sem kérdőjelezi meg annak Európai Unióhoz tartozását. "Támogatom ezt a kezdeményezést, Magyarországnak ez az érdeke, nem pedig a Brüsszel ellen folytatott ál-szabadságharc, és nem is a paksi bővítés kapcsán tapasztalható Moszkvához dörgölőzés, sunnyogás és hallgatás" - tette hozzá Bajnai.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szintén úgy véli, hogy a kormány a paksi építkezés során egy feneketlen kútba önti az adófizetők pénzét, ráadásul úgy, hogy a beruházás valós költségeit, illetve annak a részleteit minden eszközzel igyekszik eltitkolni a lakosság elől. A politikus már számos alkalommal fordult közérdekű adatkéréssel az MVM Paks II. projektcéghez, illetve a kormányhoz az építkezés eltitkolt részleteiről tudakozódva. A megkérdezettek azonban több alkalommal megtagadták a válaszadást a képviselőnek, aki emiatt peres útra terelte az ügyeket.

Ugyanakkor a politikus szerint az is csak további kérdésekhez vezetett, amikor egyes esetekben megkapta a kért választ. Legutóbb például egy eddig eltitkolt előkészítő tanulmányból kiderült, hogy az új reaktorok üzembeállítása után idehaza az áram ára a kormány ígérete ellenére nem 13 százalékkal csökken majd, hanem legalább a mostani duplájára növekszik. Emellett az is napvilágra került, hogy az új erőműblokkok építésének a költségeit a kormány szét kívánja teríteni az egész magyar társadalomra, illetve gazdaságra. Ezt nem biztos, hogy az Európai Unió jóváhagyja - tette hozzá a társelnök - miután kiderülhet, hogy a magyar kormányzat a költségek "elosztásával" és az árak manipulálásával az uniós szabályokkal ellentétben tiltott állami támogatásban részesíti a paksi atomerőművet.

Szél Bernadett jelenleg újabb két kérdésre vár választ a kormányzattól. Egyrészt milyen kiegészítő beruházásokat - vízlépcsőt, hűtőtornyokat, szivattyús-tározós vízierőművet - terveznek az új paksi blokkok mellé. Másrészt pedig kérdés, hogy a Fidesz-kabinet mire alapozta mégis a tanulmány ellenében az áramár 13 százalékos csökkenését.