Washington;emlékmű;figyelmeztetés;Kovács László;

Már rutinszerűen szerelik szét a tiltakozók a kordont a Szabadság téren FOTÓ: K 2 PRESS

- Újabb egyértelmű figyelmeztetés Orbánnak

A demokratikus játékszabályok betartására figyelmeztette a magyar kormányt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a vitatott Szabadság téri emlékmű ügyében. A közlemény ellentmondásosnak nevezte a témában Orbánék magatartását. Kovács László volt külügyminiszter szerint ez "udvarias, de egyértelmű figyelmeztetés a kormánynak" - nem is az első. Eközben a Szabadság téren a tiltakozók ismét kordont bontottak.

Amerikai részről a demokráciával ellentétesnek tekintik az Orbán-kormány taktikázását - értékelte lapunknak Kovács László azt a nyilatkozatot, amelyet az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége adott ki a Szabadság térre tervezett emlékmű ügyében. A volt külügyminiszter szerint az amerikai kormányzat - amely évtizedek óta az emberiség elleni legsúlyosabb bűnnek tekinti a holokausztot, annak tagadását, vagy bármiféle mentegetését - figyelemmel kíséri "az Orbán-kormány ellentmondásos magatartásával kapcsolatos aggodalmakat".

Áder is ellátogat Auschwitzba
Áder János köztársasági elnök is részt vesz hétfőn a nemzetközi Élet Menete emlékprogramon, Auschwitz-Birkenauban - erősítette meg értesülésünket a Köztársasági Elnöki Hivatal. Arról viszont egyelőre nincs hír, hogy Szakály Sándor is részt vesz-e a megemlékezésen, amire a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét a magyarországi Élet Menete Alapítvány kuratóriuma invitálta még januárban. Emlékezetes, a felajánlott "tanulmányút" apropóját az adta, hogy Szakály előzőleg "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást. Az alapítvány azért ajánlotta fel az utat a történésznek, mert az egykori haláltáborban 54 ország több ezer zarándokával, túlélőkkel, és leszármazottaikkal közösen meggyőződhet arról, hogy hová vezetnek az "idegenrendészeti intézkedések". Szakály utóbb ugyan bocsánatot kért kijelentéséért, de jelezte, hogy nem mond le.

A nagykövetség közleményében egyébként arra ösztönözte a kormányt, "igyekezzék becsületesen, nyíltan és tényszerűen értékelni a magyarországi holokausztot (…) ehhez hozzátartozik, hogy kikéri és figyelembe veszi a magyar társadalom valamennyi rétegének véleményét, és különösen azokét, akiket jogosan érintenek érzékenyen a kormánynak a hetvenedik évfordulóval kapcsolatos tervei". Felidézték, hogy "magyarok a társadalom minden rétegéből, zsidó szervezetek, civil társadalmi csoportok és Magyarország nemzetközi partnerei adtak hangot fenntartásuknak e tervekkel kapcsolatban". A képviselet - emlékeztetve, hogy Orbán Viktor húsvét utánra ígért egyeztetést a Mazsihiszszel a többi között az emlékmű témájában is - kiemelte: "a kormány választási győzelme után a valódi párbeszéd a kormány elkötelezettségét demonstrálná amellett, hogy nyíltan és őszintén megbeszéli a fontos ügyeket azokkal is, akik alkalmasint nem értenek egyet a kormány álláspontjával". Jelezték azt is: az ilyen "konstruktív eszmecsere a demokratikus, jó kormányzás ismérve".

Nem az első kritika
Az Egyesült Államok többször kritizálta már Orbán Viktort és kormányát. 2012 decemberében például Hillary Clinton külügyminiszter bírálta nyilvánosan Magyarországot. Clinton úgy fogalmazott, "a demokratikus visszaesés sajnálatos jelei" mutatkoznak. Erre korábban Washington többször felhívta hazánk figyelmét. Még 2011 végén az Egyesült Államok magyarországi nagykövete fogalmazta meg, hogy az Orbán-kormánynak újra kellene gondolnia a demokratikus intézményeket, a parlamentet, az igazságszolgáltatást és a médiát érintő átalakítási terveit és intézkedéseit. Sőt Eleni Tsakopoulos Kounalakis nem sokkal korábban, Orbán Viktorral folytatott októberi megbeszélésén demarsot, vagyis diplomáciai tiltakozó jegyzéket is megfogalmazott. A súlyos kritikát a kormányfő környezete először letagadta, Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő például ráérő újságírók badarságának minősítette az ügyet. A nagykövet épp a Népszavának mondta el, hogy ez bizony demars volt.

Kovács László szerint ez a nyilatkozat udvarias, de egyértelmű figyelmeztetés, amely rámutat a kormány és az állampolgárok közötti párbeszéd fontosságára, továbbá felszólítja a kabinetet a magyarországi holokauszt becsületes, tárgyszerű értékelésére és a magyar társadalom, különösen a holokauszt borzalmas emlékének érintettjei véleményének figyelembevételére. "Orbán Viktor miniszterelnök nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az Egyesült Államokat ért 2001-es terrortámadással kapcsolatos Csurka-nyilatkozat elítélését elmulasztó magatartása azóta is terheli a magyar-amerikai kapcsolatokat, és ez a feszültség a Bush-kormányt követő Obama-adminisztráció hivatalba lépése óta sem enyhült" - fűzte hozzá Kovács, emlékeztetve arra: az elmúlt több mint 10 évben már szinte szó sem esett a magyar kormányfő hivatalos amerikai látogatásáról.

Meglátogatták viszont tegnap Orbán Viktort a tervezett emlékmű ellen immár két hete a helyszínen demonstrálók. Egy kisebb csoport flashmobot szervezett a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájának ablaka alá, a Kossuth térre, ahol mécseseket, emlékköveket és virágokat hagytak, majd visszatértek a Szabadság térre kordont bontani.

Minden darab a helyére kerül?
Kiderült, hogy a vitatott emlékműnek már minden darabja elkészült, csak arra vár, hogy megkössön a beton a Szabadság téren. A Népszabadság tegnap bukkant rá a budaörsi ipari parkban a szoborkompozíció egyes darabjaira. Az alkotó - Párkányi Raab Péter - műtermének előterében kőoszlopok sorakoztak a földön. A lap telefonon elérte a szobrászt, aki elismerte, hogy a készülő emlékmű darabjairól van szó, sőt azt is elárulta, hogy kompozíció bronzból öntött alakjai is készen vannak, csak azokat máshol tárolják.
Nemrég Szöllősy Enikő szobrász is megerősítette az ATV-nek nyilatkozva a Népszava korábbi információját, miszerint a Magyarországot jelképező Gábriel arkangyal figurája is készen van, a saját szemével látta. Gábriel négy méter magas figuráját amúgy a szemtanú "giccsesnek" találta. A szobor szárnyaszegett, mert csak egy szárnya van, kinyújtott jobb kezében pedig egy fényes országalmát tart. A másik főalak a Magyarországot leigázni készülő birodalmi sas. A kompozíciót a szobrász úgy képzelte el, hogy az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas kapuzatban állnak, jelentésük pedig: "a Harmadik birodalom (...) a birodalmi sas (...) bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsbakösse lakosait".

A demonstrálók már rutinszerűen szerelik szét a tervezett emlékmű építési területét körbevevő kerítést. Az erre kifeszített fehér molinóra szoktak tiltakozó feliratokat is írni, vállalva akár a megalázó rabosítást is: több demonstrálót idézett már be és gyanúsított meg garázdaság miatt a rendőrség, köztük az '56-os halálraítélt, későbbi parlamenti képviselő Mécs Imrét.

Tegnap a szervezők szórólapokat is osztogattak, felmérve a további akciókhoz való viszonyt. Megírtuk: az, hogy pénteken megkezdték a szobor betonalapozását, új fejezetet nyithat a tiltakozásban. Ennek formájáról és módjáról a civil szervezetekkel és az emlékmű ellen fellépő demokratikus ellenzéki pártokkal folyó egyeztetések után lehet döntés.

Több száz ajánlóívet nem vittek vissza a pártok kedden 16 óráig, a határidő lejártáig a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) várhatóan minden vissza nem vitt ajánlóív után több mint 50 ezer forint bírságot szab ki, így több tízmilliós büntetésekre számíthatnak a mulasztó pártok.