A szövetség korábban már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is fordult, a két tárca szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Ugyanakkor kiemelték: a minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.
A Népszava megkeresésére Bélteczky János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke elmondta: az a típusú hálapénz, ami megzavarja a rendszer igazságosságát, hallatlanul káros. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a kérdésben még egyetlen kormány sem határozta el magát, a hálapénzt "megtűrt rossznak" aposztrofálják.
Pedig a cél egyértelmű: egy hálapénz nélküli, tisztábban, átláthatóbban és hatékonyabban működő rendszer kiépítése.Ehhez azonban komoly kormányzati szándékra és tettekre van szükség: kiszámítható életpályamodellt kell az orvosok elé állítani, és olyan jövedelmi viszonyokat kell létrehozni, amelyek mellett a hálapénz már egyáltalán nem lehet egzisztenciális kérdés, amikor annak célja már nem lehet az emberi erőforrások Magyarországon tartása, a hiányok pótlása.
Az elnök szerint a hálapénz a méltán nagyhírű egészségügy rákfenéje, szégyene: "olyan negatív stigma, amelytől jó lenne megszabadulni". Úgy véli, "nagyon helyes", hogy a szövetség folyamatosan felszínen tartja a problémát, mert ezzel foglalkozni kell.
Más országokban a hálapénzt egyértelműen a korrupció egyik forrásának tekintik, Magyarországon azonban sok esetben egzisztenciális kérdés, sőt, "jelen pillanatban a hálapénz tartja életben a magyar egészségügyet".
