Magyar Rezidens Szövetség;hálapénz;Magyar Orvosok Szövetsége;Dénes Tamás;Bélteczky János;

2014-04-24 07:17:00

Vesztegetés-e az utólag elfogadott hálapénz?

A Magyar Rezidens Szövetség a legfőbb ügyész véleményét kéri az orvosok által előre nem kért, de utólag elfogadott hálapénzzel kapcsolatban. Dénes Tamás elnök fontosnak tartja annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az utólag elfogadott hálapénz kimeríti-e a vesztegetés tényállását? Az elnök úgy véli, hogy az új büntető törvénykönyv szerint előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

A szövetség korábban már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is fordult, a két tárca szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Ugyanakkor kiemelték: a minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.

A Népszava megkeresésére Bélteczky János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke elmondta: az a típusú hálapénz, ami megzavarja a rendszer igazságosságát, hallatlanul káros. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a kérdésben még egyetlen kormány sem határozta el magát, a hálapénzt "megtűrt rossznak" aposztrofálják.

Pedig a cél egyértelmű: egy hálapénz nélküli, tisztábban, átláthatóbban és hatékonyabban működő rendszer kiépítése.Ehhez azonban komoly kormányzati szándékra és tettekre van szükség: kiszámítható életpályamodellt kell az orvosok elé állítani, és olyan jövedelmi viszonyokat kell létrehozni, amelyek mellett a hálapénz már egyáltalán nem lehet egzisztenciális kérdés, amikor annak célja már nem lehet az emberi erőforrások Magyarországon tartása, a hiányok pótlása.

Az elnök szerint a hálapénz a méltán nagyhírű egészségügy rákfenéje, szégyene: "olyan negatív stigma, amelytől jó lenne megszabadulni". Úgy véli, "nagyon helyes", hogy a szövetség folyamatosan felszínen tartja a problémát, mert ezzel foglalkozni kell.

Más országokban a hálapénzt egyértelműen a korrupció egyik forrásának tekintik, Magyarországon azonban sok esetben egzisztenciális kérdés, sőt, "jelen pillanatban a hálapénz tartja életben a magyar egészségügyet".