Előfizetés

El a biztonságiakkal a kishantosi földekről!

Publikálás dátuma
2014.04.24. 16:34
Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
A Párbeszéd Magyarországért (PM) felszólítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA), hogy azonnal vonja vissza a biztonsági őröket a kishantosi földekről.

Szabó Rebeka PM-es politikus, független képviselő úgy fogalmazott: az NFA, illetve Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára "nem először képzelik azt, hogy, rájuk nem vonatkoznak a jogszabályok". Jelenleg egy jogvita folyik arról, a korábbi bérlők használhatják-e a földeket, az NFA viszont úgy avatkozik bele ebbe, hogy egy magáncéggel őrizteti a földeket és nem engedi oda az eddigi bérlőket - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a szervezetnek nem az lenne a dolga, hogy átvegye a rendfenntartó pozíciókat, mert ha az állam szerint védeni kell a területet, akkor a rendőrséget kellene felkérni a beavatkozásra. Szabó Rebeka szerint az ügy a hűtlen kezelés gyanúját is felveti. Hangsúlyozta, hogy a kishantosi földek beszántása éppen ellentétes a kormány ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről szóló akciótervével. Pénteken kezdődnek azok a perek, amelyeket birtokvédelem miatt az új bérlők és a korábbi bérlő is elindított a Fejér megyei területtel kapcsolatban.

Szélsőséges törvényjavaslat a Fidesztől

A Csöbör Katalin fideszes képviselő kezdeményezte törvényjavaslat rálicitál bármelyik jobbikos kezdeményezésre: a fideszes politikus ugyanis azt szeretné elérni, hogy a Fészekrakó program miatt bajba került lakosokra ne vonatkozzon a kilakoltatási moratórium.  Az MTI tájékoztatása szerint a törvénnyel azokkal szemben lépnének fel akik "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni". 

A kormánypárti politikusok sajtótájékoztatóján, csütörtökön Miskolcon Csöbör Katalin azt mondta: természetesen egyetért azzal, hogy a kormány törvénymódosítással kezdeményezi a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását.

Ugyanakkor jelezte: ő is törvénymódosítást kezdeményez, hogy a jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak elsősorban lakótelepi lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket", a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik. Tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik" - fűzte hozzá.

Kriza Ákos emlékeztetett: megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy Miskolc lakótelepeit megszabadítják azon "antiszociális elemektől", akik még a korábbi, szocialista városvezetés idején költöztek a lakótelepekre, és "mérhetetlen károkat okoztak".  Mint mondta, ezen emberek "kitelepítését" megkezdték, több mint ötven család hagyta el a hatósági ellenőrzések után lakásait; "ez a folyamat" május elsejétől felgyorsul, a tervek szerint az őszi hónapokig a fészekrakók 90 százalékát "el fogjuk távolítani a lakótelepekről", és az egész Fészekrakó-program végére pontot tesznek.

Csöbör Katalin mindehhez hozzátéve azt mondta: a miskolci önkormányzat már eddig is megtette a megfelelő jogi lépéseket, és a cél továbbra is az, hogy a jogtalan lakáshasználókat kiköltöztessék. Közölte azt is: egyeztetett Balog Zoltánnal, és az emberi erőforrások minisztere támogatja a kezdeményezést; nem fogja senki megakadályozni, hogy "a társadalmi együttélésre képtelen elemek" továbbra is tönkre tegyék a lakótelepeken élők életét.

A Fészekrakó programhoz köthető ingatlanos csalásban 278 embert vádolt meg 2012-ben az ügyészség- írta korábban a hvg.hu. A Miskolc avasi lakótelepére 2005-től, főleg vidékről sokgyermekes családok költöztek be a Fészekrakó program keretében, amely használt ingatlanok vásárlása esetén jelentős állami támogatást biztosított számukra; ezt a lehetőséget használta ki egy ügyvédi iroda köré szerveződött csoport.  

Az ügyben az ügyvédi iroda mellett érintett az OTP egy tisztviselője, az értékbecslő, s az is, aki fiktív munkahelyi igazolásokat adott ki ahhoz, hogy az érintettek hozzájuthassanak a lakáshoz. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érte. Az ügyészség  gazdálkodó szervezet önálló, intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat. 

Legalább két képviselői helyre számít a DK

"Európa jobban teljesít!" kampányszlogennel és 16 pontos programmal készül az EP-választásra a Demokratikus Koalíció. Gyurcsány Ferenc pártelnök egy csütörtöki, budapesti háttérbeszélgetésen azt mondta, egy mandátum megszerzése a kötelező minimum számukra, kettőé "realista becslés", de a hármat sem tartják elérhetetlennek.

Molnár Csaba ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint programjukat a szabadság, a biztonság és a jólét hármasára fűzik fel. A DK az egyetlen magyar párt, amelyik Európai Egyesült államokat szeretne - mondta. Programjukat ismertetve közölte, garanciát szeretnének az EU-tól arra, hogy minden európai polgárt megvéd az esetleges önkénytől. A DK európai szinten szabályoztatná az állam és az egyház szétválasztását, és az egész unióban tiltaná a kötelező hittanoktatást. Felállítanának egy európai uniós korrupcióellenes ügyészséget, hogy ne az adott tagállamok, hanem minden esetben ez a szervezet vizsgálja a politikusokhoz köthető korrupciós ügyeket.

A DK támogatja a bankuniót és európai adóalkotmányt szeretne, amely többek között az év közbeni adómódosításokat is tiltaná. Az euró magyarországi bevezetését szorgalmazzák, méghozzá "nagyon gyorsan, nem történelmi távlatban". A 25 évesnél fiatalabbaknak biztosítanák a tanulás, a munka vagy a továbbképzés lehetőségét.

Az Európai Bérfelzárkóztatási Program, a szektorális és regionális különbségekkel megállapítandó európai minimálbér és az unióra kiterjedő éhezés elleni program mellett Molnár Csaba arról is beszélt: a leginkább lemaradt, szociális válságban lévő területeken különleges gazdasági övezeteket kellene létrehozni, amelyeket EU-s forrásokból zárkóztatnak fel.

A DK szeretné, ha minden magyar egyetemista legalább egy szemeszterre uniós ösztöndíjat kaphatna; hogy 2018-ig bevezessék a kéttannyelvű közoktatást, illetve számítógépet kapjon minden diák. Törekvésük, hogy egymillió új napelem, napkollektor vagy házi szélerőmű kerüljön Magyarországra a következő négy évben.

A DK kötelező kvótarendszert szeretne az EU-ban, amellyel 40 százalék felé lehetne növelni a nők szerepvállalását a gazdaságban és a politikában. Arra reagálva, hogy a DK listáján az első nő a 7. helyen szereplő Vadai Ágnes, Gyurcsány Ferenc azt felelte, hogy ezt az elképzelésüket hosszú erőfeszítésekkel lehet elérni. 

Molnár Csaba elmondta, ha bekerülnek az EP-be, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez csatlakoznának. Várható kampányukról közölte, korlátozottak az anyagi eszközeik. Valamennyi plakátjuk azért lesz, de inkább az internetet és a klasszikus kampányelemeket fogják használni. Kapcsolatot tartanak azokkal, akik korábban bejelentkeztek hozzájuk és támogatták őket, május 1-je után pedig Gyurcsány Ferenc és a DK-s EP-lista élén álló politikusok országjárásra indulnak.

Molnár Csaba hivatalosan csak második a DK EP-listáján, de miután a listavezető Gyurcsány Ferenc semmiképpen nem lesz EP-képviselő, ő számít az első kijutónak. Az ügyvezető alelnök jelezte: ha mandátumot szerez, akkor sem akar kiköltözni Brüsszelbe, meg szeretné osztani idejét Magyarország és az EP között. Ebben az esetben egyébként Varju László kapja meg a helyét a magyar parlamentben.

Az áprilisi parlamenti választásról Gyurcsány Ferenc azt mondta, ha önállóan indulnak, szerinte a DK-nak több mandátuma lett volna, de egyetlen egyéni körzetet sem nyert volna meg. Szavai szerint a Demokratikus Koalíción belül nem kritizálták komolyan összefogás politikáját. Várhatóan június közepén tartanak majd egy belső, zártkörű értékelést, amelynek során mindkét választási szereplést megvitatják majd.

Ha egyetlen mandátumot sem szereznek az EP-ben, akkor "magától is kinyílik" az a kérdés, hogy le kell-e mondania - mondta a pártelnök, aki az őszi önkormányzati választásokról közölte: Budapesten csak informális tapogatózások vannak, és szerinte május 25. előtt nem is szabad senkivel hivatalos tárgyalást folytatni.