Akár még júliusban is ülésezhet a hamarosan megalakuló, új Országgyűlés - jelentette be Gulyás Gergely a köztelevízióban. A fideszes képviselő beszélt az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottságról is, amely egy jelentős, a többinél a létszámát tekintve is nagyobb testület lesz, a tervek szerint 39 taggal, elnöke pedig egyben az Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke is lesz. A törvényjavaslatok az új bizottság elé kerülnek majd, amely egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, a javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.
Az április 6-i választáson a parlamentbe került pártok pénteken folytatják a bizottsági helyeken való "osztozkodást", miután a szerdai egyeztetés sikertelenül zárult. Mint megírtuk, a Fidesz maximum 15 bizottságot akar létrehozni - terveik szerint megszűnne az önálló oktatási és foglalkoztatási testület is -, amelyet a "kormányzati struktúrához akarnak igazítani", ez ellen azonban az összes ellenzéki párt tiltakozott. A csütörtöki pártközi tárgyalás másik fontos témája a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja lesz, amelyet mindenképpen ellenzéki képviselőnek kell betöltenie. A Jobbik szerdán "bejelentkezett" a testület vezetésére, ám az MSZP kizártnak tartja, hogy a szélsőjobboldali párt megkapja a posztot. Harangozó Tamás tegnap jelezte is, hogy pártja igényt tart a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztségére. A szocialista politikus emlékeztetett: a bizottság elnöki posztját a szokásjog alapján mindig a legnagyobb ellenzéki frakció kapja. Úgy tűnik, a Fidesz sem örülne, ha a Jobbik vezetné a bizottságot, erre utal Gulyás Gergely szerdai nyilatkozata. A fideszes képviselő azt mondta: ha az ellenzéki pártok megegyezésre jutnak az általuk vezetendő testületek felosztásáról, akkor abba a Fidesz nem feltétlenül akar beszólni, ennek ellenére "nem hiszem, hogy jobbikos elnöke lesz a nemzetbiztonsági bizottságnak".
Joga továbbra is sok mindenre lesz az ellenzéknek a parlamentben, lehetősége azonban egyre kevesebb - így foglalta össze az új Országgyűlés bizottsági struktúrájáról, illetve jogalkotási metódusáról a leendő MSZP-frakciónak tartott "fejtágító" tapasztalatait egyik forrásunk. A szocialista frakcióülésen részt vevő informátorunk szerint Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető tájékoztatta őket azokról az alapvetően technikai információkról, amelyek a Fidesz-KDNP-vel folytatott egyeztetések alapján már véglegesnek tűnnek. Már látszanak a törvényhozási munka keretei, de "még mindig sok dolog kérdéses, mert mindenről Orbán Viktor dönt, akivel Rogán Antalnak mindent egyeztetnie kell. "Ez, a Fideszben megszokott centralizált döntési mechanizmus az új ciklusban azonban egyre inkább jellemző lesz az Országgyűlésre is" - állapíthatták meg a leendő frakciótagok a tájékoztató után.
Mesterházy a "durva centralizációra" példának éppen a kétharmados többség által februárban, az új házszabállyal elfogadott törvényalkotási bizottságot hozta. Ez okozza, hogy jelentősen változik a javaslatok tárgyalásának menete is: megszűnik a plenáris ülésen a módosító javaslatokról való részletes vita. Úgy tudjuk, ezzel is érzékeltette Mesterházy, hogy folytatódik a parlament kiüresítése. Példaként hangzott el az is, hogy bár alanyi jogon továbbra is bármely képviselő kezdeményezhet törvényt, ennek a jognak a gyakorlását praktikusan ellehetetleníti a régi-új kétharmad.
A frakcióülésen elhangoztak azért eddig nem közismert konkrétumok is. Például az, hogy a 14 állandó parlamenti bizottság vezető posztjai közül mennyi jut az ellenzéki pártoknak. Eszerint az ellenzéknek járó öt elnöki tisztségből kettő-kettőre az MSZP és a Jobbik, egyre az LMP tehet javaslatot. Alelnöki posztből már 13 jut, az alábbi felosztásban: hat szocialista, öt jobbikos és kettő LMP-s. A 14 bizottság megalakulása biztosnak tekinthető, de ez a szám még nőhet, mert az MSZP például javaslatot tett egy külön foglalkoztatási bizottságra, ez elől a Fidesz információink szerint nem is zárkózik el, de itt is Orbán döntésére várnak. Ezen kívül a frakcióülésen olyan technikai információk hangoztak el, hogy április 30-án vehetik majd át a képviselők a mandátumukat, és jelezni kellett, hogy ki az, aki a hivatalos esküszöveg után azt a fordulatot is hozzá kívánja tenni, "Isten engem úgy segéljen!".
Eközben az Együtt-PM bejelentette: felülvizsgálati kérelemmel támadja meg a Kúrián az április 6-i választás országos listás végeredményét, majd ezt követően az Alkotmánybíróság eljárását fogják kezdeményezni, mert szerintük a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét. Mint ismert, a Fidesz által megalkotott új választási rendszerben nem csak a vesztes egyéni képviselőjelöltek pártjának országos listájára kerülhetnek fel töredékszavazatok, de a győztes jelöltek pártját is premizálta a győztes és a vesztes jelölt közti szavazatkülönbség. Az Együtt-PM szerint a nemzetközi gyakorlatban ismeretlen a győztes jelölt kompenzációja, hiszen nincs mit kompenzálni. A pártszövetség szerint ez eredményezte a Fidesz-KDNP újabb kétharmados parlamenti többségét.
Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke a Népszava szerkesztőségébe látogatott. A politikus értékelte pártja választási szereplését, beszélt az EP-kampány fontosságáról, és arról, hogy a demokratikus ellenzéki pártoknak össze kell fogniuk az őszi önkormányzati választáson.
Míg a jobboldalon a legvalószínűbb, hogy a jelenlegi főpolgármester, Tarlós István indul újra ősszel az önkormányzati választáson az immár nem négy, hanem öt évre szóló városvezetői megbízatás elnyeréséért, kihívójának személye bizonytalan. Ami Tarlóst illeti, Hoppál Péter Fidesz-szóvivő azzal állt elő: ha a főpolgármester úgy dönt, hogy a következő önkormányzati ciklusban is folytatná a munkát, a Fidesz támogatni fogja az indítását. Tarlós ugyanis - korábbi, hezitáló nyilatkozatai után - ha óvatosan is, de januárban "bejelentkezett", másrészt a Fidesz is "újraszámolta" a parlamenti választás után saját esélyeit, és arra jutott, hogy inkább újraindulásra "bátorítja" Tarlóst, mintsem elindítja a hírek szerint hónapok óta várakozó rezsibiztost. Az állítólag csak emiatti népszerűsége és ismertsége növelése érdekében rezsicsökkentési felelőssé kinevezett Németh Szilárdot ugyanis áprilisban egyéniben elverte a közös baloldali jelölt Csepelen, ahol a rezsibiztos polgármester is.
Nála Tarlós ismertsége és népszerűsége kétségkívül nagyobb, de a mérések szerint a főpolgármester pár százalékkal megelőzi Horváth Csabát is. Az MSZP főpolgármester-jelöltje ugyanis hivatalosan a fővárosi frakcióvezető - miután a párt megfelelő fórumai már hónapokkal ezelőtt támogatták - , ám az európai parlamenti választás eredményének ismeretében ez könnyen változhat. Egy szocialista forrásunk szerint bár kétségtelen, hogy a polgármesterként, főpolgármester-helyettesként és közgyűlési képviselőként a fővárosi politikában eltöltött évek alapján, "felkészültségét és tenni akarását" tekintve is kiváló jelölt, ám "a parlamenti választás reális értékelése" arra kell intse az MSZP-t, hogy széleskörű ellenzéki összefogással indítson jelöltet Tarlóssal szemben. Ha pedig ez Horváth Csaba mögött nem hozható létre, akkor mást kell keresni. Informátorunk szerint ezt Horváth is érti, és kész visszalépni egy még esélyesebb közös jelölt javára.
Ilyen jelölt azonban egyelőre nem látszik. Ezért ajánlott épp lapunkban együttműködést az LMP-nek Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke. Ám úgy tűnik Schiffer Andrásék nem nyitottak egy másik közös jelöltre sem, mint az LMP társelnöke lapunknak elmondta: nagyra értékeli a szocialista felvetést, de az LMP önálló fővárosi listával indul, és lesz önálló főpolgármester jelöltje is. Lapunk úgy tudja, a szocialisták azt is elképzelhetőnek tartják, hogy mindenfajta egyeztetés és együttműködés nélkül beállnak az LMP főpolgármester jelöltje mögé, mert azt tartják a legfontosabbnak, hogy ne Tarlós, illetve a Fidesz vezesse a fővárost. Erről ugyan nincs döntés, de ha az LMP - amely a fővárosban a parlamenti választáson 10 százalék körüli eredményt ért el - tényleg nem közösködik az Összefogás pártjaival az önkormányzati választáson, akkor ez a lehetőség felerősödik. Ha az EP-választáson a Demokratikus Koalíció (DK) jól szerepel, őket, illetve az Együtt-PM-et is be kell vonni a főpolgármester-jelölt mögötti összefogásba. Az Együtt-PM-ben Karácsony Gergely indításán gondolkodtak sokáig, a legfrissebb hírek szerint viszont az LMP korábbi fővárosi frakcióvezetője, a jelenleg is közgyűlési képviselő Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsman neve is felmerült. Ő az MSZP-nek is elfogadható lenne.
Gyurcsány: "az Európai Unió mi vagyunk"
A szabadság, a biztonság és a jólét hármasa köré szabta uniós programját a Demokratikus Koalíció (DK). A párt 16 pontban foglalta össze azokat a vállalásait és célkitűzéseit, melyeket az Európai Parlamentben (EP) legalább kettő, de inkább három képviselővel szeretne megvalósítani.
Gyurcsány Ferenc pártelnök csütörtökön egy háttérbeszélgetésen az "Európa jobban teljesít!" szlogennel útjára indított EP-kampányról úgy fogalmazott: szeretnék, ha mindenki megértené, hogy "az Európai Unió mi vagyunk". A volt kormányfő azt is mondta, egy mandátum megszerzése "a kötelező minimum", kettőé "reális becslés", de a hármat sem tartják elérhetetlennek. Amennyiben a DK nem érné el az EP-be való bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot, Gyurcsány és az elnökség várhatóan felajánlja lemondását a párt június 14-re tervezett, a két tavaszi választást értékelő fórumán.
Molnár Csaba ügyvezető alelnök részletesen is ismertette a 16 pontos programot, emlékeztetve: az Ipsos több országra kiterjedő kutatása nyomán sok tévképzet megbukott az unióhoz való magyar hozzáállással kapcsolatban, hiszen a választók körében itthon többségben vannak az erősebb Európát támogatók. A DK azokat képviselné Brüsszelben, akik kifejezetten hisznek az európai közösségben, hiszen - a magyar pártok között egyedüliként - Európai Egyesült Államokat szeretnének, továbbá jogi garanciát várnak az EU-tól arra, hogy minden európai polgárt megvéd az önkénytől. A DK európai szinten szabályozná az állam és az egyház szétválasztását, de szorgalmazza egy európai uniós korrupcióellenes ügyészség létrehozását is.
A DK a "biztonság" fogalma alatt támogatja továbbá a bankuniót és európai adóalkotmányt, s az euró mihamarabbi magyarországi bevezetését szorgalmazzák, méghozzá - mint Molnár kifejtette - azért, mert már kifejezetten csak politikai oka van annak, hogy Magyarország nem indítja meg ezt a folyamatot. A jólét címszava alatt a DK azt szeretné elérni, hogy minden magyar egyetemista legalább egy szemeszterre uniós ösztöndíjat kapjon; továbbá hogy 2018-ig bevezessék a kéttannyelvű közoktatást, illetve hogy minden diák tanulhasson számítógépen. A párt kötelező kvótarendszert szorgalmaz az EU-ban, amellyel 40 százalék felé lehetne növelni a nők szerepvállalását a gazdaságban és a politikában. Lapunk felvetésére, hogy ezzel szemben az EP-listájukon csak a 7. helyen szerepel az első nő, Gyurcsány úgy reagált: még ők is fejlődésre szorulnak.
A DK képviselői egyébként a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége nevű frakcióhoz csatlakoznak majd az EP-ben. Noha listájukon Gyurcsány az első, valójában Molnár Csaba juthat ki elsőként (helyét a hazai parlamentben Varju László kaphatja meg - a szerk.), de ő sem tervezi, hogy Brüsszelbe költözik. A következő napokban mindketten, sőt, a DK teljes elnöksége országjárásra indul, a kampányra fordítható forrásaik ugyanis korlátozottak.
