"Az uniós intézmények az utóbbi években sokat tettek, hogy a maguk portáját rendbe tegyék, de az erős alapokat aláássák a bonyolult szabályok, a lazaság és a következménynélküliség" - idézi a szervezet közleménye Carl Dolant, a TI európai irodájának vezetőjét.
A szervezet arra a megállapításra jutott, hogy a közvélekedéssel ellentétben az uniós intézményeknél számos szabály hivatott támogatni a közszolgálat minőségének fenntartását és az elszámoltathatóságot. Ha csalás vagy alkalmatlanság gyanúja merül fel, léteznek mechanizmusok ezek feltárására, az uniós intézmények dokumentumaiba be lehet tekinteni, a döntések pedig megfellebbezhetők.
Jelentős hibának tartja ugyanakkor a TI, hogy uniós szinten továbbra sem vonatkoznak kötelező erejű szabályok a lobbistákra, és egyre gyakoribb, hogy a döntések zárt ajtók mögött születnek meg. Kifogásolja a szervezet azt is, hogy gyakorlatilag senki sem ellenőrzi szigorúan, hogy az intézményektől távozók kivárják-e a kötelező türelmi időt mielőtt olyan állást vállalnának, ahol felhasználhatják az uniós munkájuk során szerzett, akár bizalmas információkat.
A TI arra is rámutat, hogy a 10 vizsgált testület közül mindössze egynél találtak olyan hatékony szabályrendszert, amely megvédi azokat, akik a rendszerben talált szabálytalanságokat kiszivárogtatnák, a biztosok és az EP-képviselők vagyonnyilatkozatát pedig nem ellenőrzik átfogóan.
"Az uniós közérdek megőrzése megköveteli, hogy az intézmények olyan politikát hirdessenek, amelyben az átláthatóság az alapértelmezett a döntéshozatal során, valamint, hogy az összeférhetetlenségek feloldását hatékony szabályrendszer szavatolja" - áll a TI közleményében.