"A cigányság egy munkakerülő életforma"

Megdöbbentő indoklással utasította el a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását célzó ügyészségi indítványt a Gyulai Törvényszék még márciusban: a bíróság többek között arra hivatkozott, hogy a cigányság "egy munkakerülő életforma", és bár a radikálisok járőrözése kelthet félelmet a romákban, a masírozást önmagában még védi a jog.

Meglehetősen rasszista hangulatú, akár nyíltan cigányellenesnek is értelmezhető mondatokat tartalmaz a Szebb Jövőért Egyesület (SZJE) feloszlatását elutasító Gyulai Törvényszék indoklása. A Jobbikhoz köthető, a Magyar Gárda utódának is tartott, az elmúlt években több romatelepen, többek között Gyöngyöspatán is hetekig állomásozó szervezet feloszlatására még a Békés Megyei Ügyészség adott be keresetet, de március végén a törvényszék elutasította az indítványt, és hogy milyen indokokkal, azt most a Roma Sajtóközpont és az Index hozta nyilvánosságra, miután az ítélet nemrég írásban is megszületett.

Dönt a Gyulai Törvényszék a bíróról

"A másodfokú bíróság, jelen esetben a Szegedi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik az ítélet teljes körű felülbírálata" - kommentálta lapunk kérdésére a Gyulai Törvényszék Mucsi Erika ítéletének indoklását.

Bár a bíróság értelemszerűen nem minősítheti saját bírája munkáját, közölték, hogy az ítélőtábla az ítélet rendelkező részét és indokolását egyaránt vizsgálni fogja, így arról, hogy az mennyire volt megalapozott, szintén ők mondják ki a vélhetően végső szót.

A törvényszék szerint pedig nem elképzelhetetlen, hogy lesz felelősségre vonás az ügyben. "Az ítélőtábla jogerős határozatát követően születhet döntés az eljáró bíróval szembeni intézkedés megtételéről" - közölte a törvényszék.

"A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői" - így dr. Mucsi Erika bírónő jegyezte ítélet, amely például arra is hivatkozott, hogy "a közterületen való séta" csak rendkívüli esetekben korlátozható, és a cigány telepeken történő masírozás nem tartozik ezek közé, sőt, lehet ugyan félelemkeltő, de a jog lényegében nem korlátozza az ilyen önkényes masírozást.

"Megállapítható, hogy az alperes tagjai egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra felsorakozva indultak csoportokra szakadva járőrözni a település utcáin. Egy ilyen megnyilvánulás ugyanakkor a törvényszék álláspontja szerint jellegénél fogva bár szorongást kelthet a helybeliekben, azonban maga a menetelés, nyilvános felvonulás jogát a gyülekezési jog garantálja" - szól az indoklás. De a húszoldalas szövegben ilyen részletek is előfordulnak: "Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, (...) az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására". Az ítélet mindezek túl még a jogvédő szervezetek munkáját is becsmérli, "hangulatkeltőnek" minősítve őket.

A per többek között arról is szólt, hogy az egyesület a Jobbik rendezvényeit is biztosította. Az egyesület vezetője négy éve még a Jobbik képviselőjelöltje volt, csak az ellene folyó büntetőügy után lépett vissza. A bíróság szerint viszont a párt és a szervezet közötti kapcsolat nem bizonyított.

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az ítélet felveti a bíró alkalmasságának vizsgálatát is, aki több esetben nem vesz figyelembe tényeket. „A két éve Devecseren történt cigányellenes atrocitást és kődobálást például – minden objektivitást nélkülöző módon – csupán a problémákra történő figyelemfelhívásnak minősíti az ítélet, miközben az ügyben közösség tagjai elleni erőszak miatt büntetőeljárás indult”. Fazekas szerint szürreális, hogy a bíróság éppen olyan, „közbiztonsággal” kapcsolatos rendezvények biztosításában nem lát problémát, amelyek a Magyar Gárda öt évvel ezelőtti feloszlatásához vezettek.

Lapunk természetesen a törvényszéket is keresi az ügyben, hogyan kommentálnák a bírónő indoklását.

MSZP: Határolódjon el a bírói testület dr. Mucsi Erika bírónő szavaitól!

Felháborítónak, veszélyesnek és még bírói magánvéleményként is megkérdőjelezhetőnek tartja az MSZP Roma Tagozata azt, amit a Gyulai Törvényszéken dr. Mucsi Erika bírónő a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatásáért indított perben az indítványt elutasító döntésének indoklásban megfogalmazott. E verdikt szerint ugyanis a „»cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”.

Az MSZP Roma Tagozata felháborítónak tartja, hogy ez a bírói döntés a roma társadalom és a bűnözés között „átfedéseket” lát, amelyek „alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására.”

Az MSZP Roma Tagozata felszólítja a magyar bírói testületet, hogy határolódjon el dr. Mucsi Erika bírónő állásfoglalásától. A Roma Tagozat bízik a független magyar bíróság bölcsességben, így abban, hogy meg lehet védeni a magyar állampolgárokat az egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra masírozó, félelmet keltő félkatonai szervezetektől.

Balogh Artúr
az MSZP Roma Tagozat elnöke