Előfizetés

Hackerek bénították meg a főügyészség oldalát

Hackertámadás érte a portugál főügyészség számítógépes hálózatát a szegfűs forradalom évfordulóján: a hackerek az intézmény több mint kétezer munkatársának magántelefonszámát és email címét szerezték meg és tették közzé - jelentette szombaton a BBC hírtelevízió.

Az Anonymus hackercsoport a támadást az 1974. április 25-i, úgynevezett szegfűs forradalom 40. évfordulójához időzítette. A számítógépes bűnözők vörös szegfűt helyeztek el a főügyészség honlapján és azt az üzenetet, hogy "az információ - fegyver". A hackerek amiatt tiltakoztak, hogy véleményük szerint a mostani konzervatív kormány kemény megszorító gazdaságpolitikája miatt az emberek Portugáliában rosszabbul élnek, mint 40 éve.

Az Anonymus akciója következtében a portugál főügyészség oldalát le kellett kapcsolni, és az még szombat reggel sem volt elérhető. A kormány takarékossági intézkedései elleni tiltakozások árnyékolták be pénteken a szegfűs forradalom évfordulós megemlékezéseit. A forradalom hősei már a harmadik egymást követő évben bojkottálták a lisszaboni hivatalos ünnepségeket, mondván, hogy a kormány megszorító politikája elárulja a forradalom céljait.

Portugáliának Görögországhoz és Írországhoz hasonlóan nemzetközi pénzügyi mentőcsomagot kellett igénybe vennie 2011-ben az államcsőd elkerülésére. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap a segítségért cserébe elvárta a 10,5 milliós ország kormányától, hogy nyesse vissza a forradalom utáni szociális programokat és munkahelyvédelmi törvényeket.

Az 1974-es szegfűs forradalom vértelen hatalomátvétellel vetett véget egy több mint négy évtizedes katonai diktatúrának. Két évvel később új alkotmánya lett Portugáliának, és a választásokon a szocialisták győztek.

Fejenként egymilliárd forintba kerülhetett négy újságíró

Párizs kategorikusan cáfolta szombaton azt a német sajtóhírt, miszerint a francia kormány 18 millió dollárt (4 milliárd forintot) fizetett annak a négy francia újságírónak az egy héttel ezelőtti szabadon engedéséért, akiket még 2013 júniusában raboltak el Szíriában.

A Focus német hetilap szombati számában - a NATO brüsszeli forrásaira hivatkozva - azt írta, hogy az összeget Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter vitte el Ankarába, ahonnan a török titkosszolgálatok segítségével juttatták el a franciák fogva tartóinak. 

A lap által idézett NATO-szakértők szerint a francia titkosszolgálat a túszejtés napjától kezdve végig pontosan ismerte a négy francia tartózkodási helyét, de a Szíriában folyó harcok miatt nem akart fegyveresen beavatkozni. Egy meg nem nevezett francia illetékes egyébként már egy héttel ezelőtt elismerte az AFP hírügynökségnek, hogy a francia hírszerzés kezdettől követte a túszok nyomát, bármikor képes volt megmondani tartózkodási helyüket, és kiszabadításuk érdekében szorosan együttműködött a brit, a spanyol és az amerikai titkosszolgálattal és végül Törökországgal is. 

A francia védelmi minisztérium a francia hírügynökségnek cáfolta a német lap állításait. "A kormány kategorikusan cáfolja az idézett hetilapban megjelent információkat, és megismétli Franciaország álláspontját a túszok kiszabadításának kérdésben, amelyre Laurent Fabius (külügyminiszter) múlt szombaton emlékeztetett" - hangsúlyozta a védelmi minisztérium.

Fabius múlt szombaton, majd másnap Francois Hollande államfő is megismételte, hogy Franciaország soha nem fizet váltságdíjat túszügyekben, mert ezzel újabb emberrablásra bátorítaná a szélsőségeseket, viszont mindent megtett a tárgyalásos megoldás érdekében. 

Az 53 éves Didier Francois, az Europe 1 kereskedelmi rádió haditudósítója és a 22 éves Edouard Elias fotóriporter 2013. június 6-án tűnt el az Aleppó felé vezető úton. A 37 éves Nicolas Hénin, a Le Point című politikai hetilap újságírója és a 29 éves Pierre Torres szabadúszó fotós pedig két héttel később, június 22-én lett túszejtés áldozata Rakkában. A négy franciát összekötözött kezekkel és bekötött szemmel török katonák találtak meg április 19-re virradó éjjel a szíriai-török határnál, Sanliurfa nevű tartományban, az Akcakale nevű török kisvároshoz közeli határsávban.

Ukrán szigor - Elzárták a vizet a Krím félszigettől

Ukrajna elzárta a Krími félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát - jelentette szombaton az UNIAN hírügynökség, amely fényképet is közölt honlapján az üres csatornamederről.

 A csatorna a Dnyeper folyó főágát köti össze a Krímmel, és a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja. A 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát 1961-71 között építették, a Kahovkai-víztárolónál kezdődik, és a félsziget keleti csücskén fekvő Kercs városánál ér véget. Másodpercenként háromszáz köbméter víz áteresztésére képes.

Oroszország márciusban annektálta a Krímet. A függetlenségi népszavazás után, március 18-án írták alá a Kremlben a megállapodást arról, hogy a Krími Köztársaság és a félszigeten különleges státust élvező Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozik. 

A természetes édesvízforrásokban szűkölködő Krím vízellátásának problémája rögtön a félsziget annektálása után felvetődött. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrégiben elismerte, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma az Ukrajnától elcsatolt félszigeten, mivel vízellátása "külső forrástól", az Észak-krími-csatornától függ. A másik gond az, hogy a vízvezetékrendszer nagyon elavult, az ivóvíz mintegy fele kárba vész.

Medvegyev azt ígérte, hogy a kormány megvizsgál minden lehetőséget a probléma orvoslására. Lehetőségként felvetette, hogy csővezetéket fektetnének le a félszigettől keletre, a Kercsi-szoroson túl fekvő Kubanból, vagy víztároló épülne az ugyancsak a Kercsi-szoros túlpartján fekvő Taman-félszigeten. Medvegyev szerint kútfúrással vagy tengervíz sótalanításával is meg lehetne oldani a Krím vízellátását.

Vlagyimir Kasin akadémikus, az orosz duma természeti erőforrások és környezetvédelmi bizottságának a vezetője azonban úgy vélekedett, hogy a krími vízellátást nem lehet megoldani a Don vagy a Kubán folyó vizének átcsapolásával. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Kaukázus és a Krasznodari terület maga is vízhiányban szenved, és az ottani forrásokból legfeljebb Kercs városát lehetne ellátni édesvízzel.