A soá örök szégyen marad

Atrocitások nélkül zajlott az idei Élet Menete Budapesten, amely a holokauszt áldozataira való emlékezés mellett az antiszemitizmus elleni társadalmi fellépésről is szólt. A felszólaló közéleti személyiségek egyetértettek abban, hogy az emlékezés nem öncél, hanem a gyűlölet elleni küzdelem része. Az állami megemlékezésen Navracsics Tibor kormányfő-helyettes arról beszélt, hogy tovább kell lépni a 21. századba, nem élhetünk "elemzési hálóba bonyolódva". Az USA különmegbízottja ennek ellenére a magyarság felelősségéről említette.

Mintegy 10-15 ezren vettek részt a 12. Élet Menetén a fővárosban, amely a magyarországi holokauszt 70. évfordulójáról és annak mintegy 600 ezer magyar áldozatáról emlékezett meg. A demonstráció résztvevői a Március 15. téren gyülekeztek, ahol Kelemen Zénó szobrászművész Élet menete című szobrát avatta fel Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, Forgács János holokauszt-túlélő, volt auschwitzi fogoly, az Élet Menete Alapítvány önkéntese és Kolos Sára, a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium és Általános Iskola tanulója.

Hegedűs D. Géza színművész, az alapítvány felügyelőbizottsági tagja a szobor szimbolikájáról elmondta, az emlékművön a nulla és kilenc között folyamatosan, véletlenszerűen keveredő számok a koncentrációs táborok áldozatainak tetoválásait idézik: tőlük azonnal elvették az identitásukat, és már csak számokként jelenítették meg őket. "Soha többé nem engedjük, hogy a nemzetünket megfosszák értékes, fontos, szerethető, hasznos tagjaitól - tette hozzá Hegedűs D. Géza.

A felvonulást megelőzően az Eleven emlékmű csoport a tervezett német megszállási emlékműnél tüntetett a Szabadság téren, az eseményen több százan vettek részt; a szervezők kérésére köveket, személyes emléktárgyakat és mécseseket vittek a helyszínre. A részvevők ezután csatlakoztak a Március 15. téren összegyűltekhez. A magyar, izraeli és uniós zászlókat, valamint "Soha többé!"-, és "A történelem nem írható át" feliratú molinókat is hordozó tömeg a Szabad sajtó úton indult el.

A résztvevők között feltűnt Szanyi Tibor az MSZP EP-listavezetője, Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő. A kormánypártokat Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és Rogán Antal frakcióvezető képviselte. A menet a Rákóczi úton a Keleti pályaudvar parkolójáig vonult, a résztvevőket lapzártánkig inzultus nem érte. Ezzel együtt erős volt a rendőri jelenlét a demonstráción.

A pályaudvarnál tartott rendezvényen bemutatták Simon Peresz videóüzenetét. Az izraeli államfő szerint a holokauszt fájdalma felejthetetlen, és nem is szabad elfelejtenünk, ezért leckeként kell felhasználnunk a fiatalabb generációk számára, hogy óvakodjanak beengedni az antiszemitizmust, a gyűlöletet, a rasszizmust az életükbe. "Magyarország történelmében igen sok dicső momentum van, de a soá eseményei még mindig szégyenként szennyezik be" - tette hozzá az államfő. Az eseményen felszólalt Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus és holokauszt ügyekkel foglalkozó különmegbízottja is, aki arról beszélt, hogy "bizonyosan fájdalmas a magyaroknak bevallani, hogy a nácik nem egyedül hajtották végre ezeket a deportálásokat", hanem "helyi segítséget vettek igénybe rémtetteik végrehajtásához".

Hozzátette: amikor a magyar kormány új kerettantervet dolgoz ki, illetve emlékműveket és emlékhelyeket épít a 70 évvel ezelőtti eseményeknek, remélhetőleg emlékezni fog arra, hogy a holokauszt "azért történt meg, mert személyek és kormányok törvényesítették és aktívan részt vettek a bizonyos csoportok elleni diszkriminációban, ezt pedig démonizálás, gyűlölet és végezetül tömeggyilkosság követte". A rendezvény után a pályaudvarról egy 600 fős magyar delegáció - köztük Áder János köztársasági elnök és felesége - Auschwitzba indult, hogy az egykori haláltáborban részt vegyenek a Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen.

Az eseménnyel párhuzamosan a Terror Házánál tartott állami megemlékezésen Navracsics Tibor úgy fogalmazott, "egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva". A miniszterelnök-helyettes szerint "az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba".

Ellentmondásos megállapodás a Veritassal

Megdöbbent a Mazsihisz elnöke azon, hogy együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet - amelynek vezetője, Szakály Sándor "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte a kamenyec-podolkszkij-i deportálásokat -, valamint a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke, Haraszti György a Mazsihisz által működtetett Országos Rabbiképző tanszékvezetője. Heisler András szerint továbbra is érvényben van a Mazsihisz közgyűlési határozata, amely Szakály Sándor eltávolítására kéri a kormányt.

Titkolják sérelmeiket a provokációk áldozatai

Egész Európában növekszik az antiszemitizmus, ami ellen csak társadalmi összefogással lehet küzdeni - így összegezhető a holokauszt történetéről szóló, Budapesten tartott nemzetközi konferencián felszólaló külföldi politikusok elemzése. A görög igazságügyminiszter-helyettes - akinek hazájában a neonáci Arany Hajnal párt az előző parlamenti választáson 7 százalékos eredményt ért el - hangsúlyozta, országukban nem engedik meg, hogy a történelem megismételje önmagát. Konsztantinosz Karagunisz szerint Görögországban már börtönben van az antiszemita eszméket hirdetők nagy része.

Belgiumban is erős az antiszemitizmus, ismerte el Viviane Teitelbaum. A belga parlamenti képviselő szerint a parlamentben és a közbeszédben is terjed az antiszemitizmus, annak ellenére, hogy törvények vannak ellene. Beszámolt arról, hogy Antwerpenben az ortodox zsidókat megjelenésük miatt támadják, sok városban a falfirkákkal is antiszemita megjegyzéseket tesznek. A tanárok sokszor megtagadják a holokauszt tanítását, mert félnek a diákok reakcióitól, és mostanában egyre erősödnek az antiszemita hullámok még az interneten is. A politikus elmondta, egy lányt például zsidó származása miatt vertek meg Belgiumban, és azt mondták neki, "menjen haza Izraelbe", holott a lány apja is Belgiumban született.

Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-miniszter a témával kapcsolatban ismertette az EU alapjogi ügynökségének 2013 novemberében, nyolc országban végzett felmérését. Eszerint a válaszadók 26 százaléka úgy vélte, erősödött az antiszemitizmus az elmúlt 12 évben Európában, az antiszemita atrocitások elszenvedőinek 64 százaléka pedig nem teszi szóvá sehol a sérelmeit.

2014.04.28 07:00

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Parlament: már az ellenőrzőket is ellenőrzik

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:39

Fotó: / Vajda József
Szigorítják a belépést: az országgyűlési őrök saját kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat.
Az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettesének vasárnapi körlevelében az szerepel, hogy „2019. február 18-tól további intézkedésig az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépés során a biztonsági igazolvánnyal, az Országgyűlési Őrség szolgálati igazolványával rendelkező személyeket, és az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőket és munkavállalókat az Országgyűlési Őrség tagjai csak biztonságtechnikai ellenőrzést (személy- és csomagellenőrzést) követően léptetik be” – írja a hvg.hu. A portál szerint a körlevél indoklást, magyarázatot nem tartalmaz.    Mint írják, „biztonsági igazolványt” a vonatkozó házelnöki rendelkezés szerint „az Országgyűlés, illetve a védett személyek biztonságáért felelős fegyveres testületek – amelyek ellátják a személyvédelmi, illetve a Szent Korona és a hozzá kapcsolódó jelvények védelmi feladatait – az Országházban, az Irodaházban szolgálatot teljesítő állománya” használ. Vagyis az ellenőrzőket is ellenőrzik, az országgyűlési őrök saját éppen szolgálatban lévő kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat. Az újságíróknak és más látogatóknak eddig is túl kellett esniük ilyen ellenőrzésen. Magukra az országgyűlési képviselőkre az intézkedés nem vonatkozik, mert az ő okmányukat képviselői igazolványnak hívják.
2019.02.17 19:39