devizahitel;szerződések;Európai Bíróság;

- Magyarországon kell vizsgálni a hitelszerződéseket

Attól, hogy az ügyfelet általánosságban tájékoztatta a feltételekről a bank, még lehetnek tisztességtelenek egy devizahitel-szerződés feltételei - mondta ki legújabb ítéletében a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság. Azt ugyanakkor nem vizsgálta a testület, hogy a konkrét szerződés valóban tisztességtelen-e, mert véleménye szerint ennek megállapítása a magyar bíróságok dolga.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy hiába tájékoztatták a feltételekről a hitel felvevőjét, attól még lehetnek tisztességtelen feltételei egy devizás banki szerződésnek - olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában. A bíróság egy konkrét ügyben döntött így, ugyanakkor azt nem vizsgálta a testület, hogy a szerződésnek vannak-e tisztességtelen feltételei, mert az a magyar bíróság feladata.

Az Európai Bíróság a Kásler-ügy után másodikként átvett ügyet vizsgálta. A 2008-as hitelszerződésben szerepel egy olyan pont, amely szerint a felek esetleges jogvitájában csak a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság dönthet, és ha ez megtörténik, fellebbezésre nincs lehetőség. A nyugdíjas hitelfelvevőt tájékoztatták erről a feltételről.

Az adós a Szombathelyi Törvényszékhez fordult a kikötés megsemmisítése érdekében, a bíróság azonban Luxemburgba küldte tovább az ügyet. Az Európai Bíróság döntése alapján most Magyarországon kell folytatni az eljárást.

Az Európai Bíróság szerdán, április 30-án várhatóan kihirdeti határozatát a Kásler házaspárnak az OTP ellen indított perében is. Ezt az előzetes eljárást a Kúria kezdeményezte, egyebek között arról érdeklődött, vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e vagy sem - ismerteti a napilap.

Az aukciós értékesítések során semmiképpen nem kívánja a vásárlók körét szűkíteni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - mondta el az mfor.hu kérdésére Borbély László András, az adósságkezelő általános vezérigazgató-helyettese. A portál azért fordult az ÁKK-hoz, mert az az MNB által csütörtökön bejelentett lépések célja ugyan a külső bruttó adósság leépítése, viszont azok továbbra is teret adnak a külföldiek forint alapú állampapír vásárlásainak.