Nem függesztette fel Brüsszel az uniós pénzek folyósítását, csak megkérték a magyar kormányt, hogy ne küldjenek addig számlát, amíg le nem zárul a magyar intézményrendszer vizsgálata - mondta el hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a 444.hu cikkére reagálva közölte: az olyan, mint a jereváni rádió adása. Nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak - tette hozzá az ismert viccre utalva Csepreghy. A portál egy brüsszeli levélre hivatkozva írta, hogy az Európai Bizottság aggodalmának adott hangot a magyar fejlesztési intézményrendszer átalakításával kapcsolatban. A portál szerint a levélből kiderül, hogy Brüsszel elzárta a pénzcsapokat, amíg nem rendeződik a vita.
Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy a válasz megfogalmazására nem adtak konkrét határidőt a magyar kormánynak, de mindenképp fontosnak tartják, hogy részletes információt kapjanak. Mint lapunk brüsszeli tudósítójának, Hegyi Gyulának elmondta, jelenleg nincsenek teljesítendő kifizetések, de a magyar kormánytól most bekért információk és biztosítékok szükségesek ahhoz, hogy a későbbi kifizetések megtörténjenek az új rendszer alapján.
Legutóbb április közepén alakította át az uniós pénzeket elosztó intézményrendszert a kormány: ekkor vették át a tárcák a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. feladatait. A kabinet szerint ezzel hatékonyabbá válhat az uniós fejlesztésekkel és pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása, és megvalósulhat az "egyablakos" pályázatkezelési rendszer. Ettől az átalakítástól hatékonyságnövelés nem várható, ez a forráselosztás centralizálásának újabb lépése - mondta el lapunknak akkor Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese. Korábban arra épült a hazai pályáztatás, hogy az államigazgatáson kívül, hatékonysági alapon tudtak dolgozni az intézmények, a minisztériumok és a kormány pedig a forrásfelhasználás stratégiáját határozta meg. Ezzel a mostani átalakítással minden apró feladatot felszívtak minisztériumi szintre - mutatott rá lapunknak Heil Péter.
Szanyi beszélt arról is, a hír ilyen kontextusban történt kiszivárogtatása nyomán élnek a gyanúperrel, hogy az Orbán-kormány szándékosan gerjesztett konfliktust az átláthatatlan intézményrendszerrel, mely kapcsán az MSZP - ahogy az európai intézmények is - már korábban is világossá tette, hogy elfogadhatatlan. "Előfordulhat, hogy az Orbán-kormány ismét pávatáncba kezdett, s ezúttal az EP-kampányban próbálkozik az unió elleni hangulatkeltéssel, az európai intézményrendszer befeketítésével, majd pedig azzal, hogy végül szabadságharcosként adja elő magát" - fogalmazott Szanyi. Kérdésünkre hozzátette azt is, bármelyik verzió az igaz, semmiképpen sem nevezhető a nemzeti érdekek képviseletének, hiszen a magyar állampolgárok számára súlyos, akár ezermilliárdos kárt okozhat az Orbán-kormány a lehívható uniós források veszélyeztetésével.
Úgy tűnik, Brüsszelnek sem tetszik a túlcentralizált intézményrendszer. A legutóbbi átalakítás során ugyanis azok a szervezetek kerültek a minisztériumokhoz, amelyek egyengették az egyes pályázatok útját, ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket. A 444.hu által bemutatott levélben a bizottság kifejtette, az új rendszerben egyáltalán nem világosak a felelősségi körök, az ellenőrzési rendszerek. Nincsenek meggyőződve, hogy az új emberek elég felkészültek és tapasztaltak ehhez a munkához. Külön panaszkodnak, hogy a TÁMOP átalakításával kapcsolatos terveket még nem kapták meg. Arról is felvilágosítást várnak, hogy a regionális programokkal mi lesz, miután azokat a megyékhez szervezték ki.
Csepreghy Nándor hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: legkésőbb június végéig megoldódhat ez a történet. A magyar kormány tehát addig nem küldhet számlákat Brüsszelnek. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ha Brüsszelnek valóban szakmai kifogásai vannak, akkor meg fogják találni a kompromisszumos megoldást, a politikai érveket azonban nem tudja elfogadni a kormány.
Nem csak Brüsszel szerint vannak gondok a pályázati rendszerrel: a hazai vállalkozások is sorra panaszolják, hogy teljes a fejetlenség a fejlesztéspolitikában. A pályázók között is állandóan felmerülő kérdés, hogy mely témák kinek a hatáskörébe tartoznak. Holott a kifizetések felgyorsítása kulcsfontosságú lenne, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetésben minden Magyarország számára rendelkezésre álló forrást le tudjunk hívni. A Bruxinfo számításai szerint a következő másfél évben hat havonta 12 százalék feletti forráslehívásra lesz szüksége ahhoz, hogy a jövő év végi végső határidőig megvalósulhasson az EU regionális alapok maradéktalan felhasználása. Az Európai Bizottság áprilisban közzétett statisztikája szerint a nekünk szánt források valamivel több mint 60 százalékát tudtuk eddig lehívni. Ráadásul az idén kezdődő fejlesztési időszak pályázatait is időszerű lenne kiírni: erre azonban október előtt a kormány tájékoztatása szerint nem kerülhet sor.
Ezért is különös, hogy a kormány épp az uniós költségvetési ciklus váltásakor, közvetlenül a magyar parlamenti választások előtt kezdte el fenekestül felforgatni a hazai pályáztatási rendszert. Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, korábbi fejlesztési miniszter szerint az átalakítás célja nem a források lehívása, hanem azok lenyúlása. Az intézményrendszer átalakítása Bajnai szerint csak ezt igyekszik elfedni az állampolgárok elől, miközben az átszervezés miatt máris háromnegyed éves csúszásban van a kormány az új pályázatok kiírásával.