Közpénzből készült a Sakk és Póker

A Magyar Nemzeti Bank által kétmilliárd forinttal létrehozott alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae támogatta Wiedermann Helga könyvét. A Sakk és Póker - Krónika a magyar gazdasági szabadságharc győztes csatáiról című kötet azzal vált hírhedté, hogy a szerző az egyik fejezetben leírja, hogy 2011 novemberében, azon a napon, amikor a magyar kormány ismét az IMF-hez fordult, Matolcsy a Goldman Sachs bankáraival ebédelt, és elkotyogta nekik ezt az információt.

A könyv szerint az egyik bankár ekkor mosdót keresve felállt az asztaltól, majd visszatérte után rövidre fogták az ebédet. Wiedermann ezzel a jelenettel próbálta illusztrálni, hogy 2011 őszén valóban pénzügyi támadás érte hazánkat. Bár a könyvbemutatóként még hiteles krónikának nevezte Matolcsy György a kötetet, miután kirobbant a botrány, hogy a kötet a bennfentes kereskedelem gyanúját veti a jegybankelnökre, már csak fikciónak minősítette.

A napokban megjelent, jegybanki felügyelőbizottsági jelentésből kiderül, hogy az MNB létrehozta a Pallasz Athéné Domus Animae alapítványt, melyre 2 milliárd forint összegű alapító vagyont szánt. Bár hivatalosan azzal a céllal hozta létre a jegybank, hogy a művelődést, az oktatást és a tudományt támogassa, egyik első elvégzett feladata a Sakk és Póker című könyv kiadásának támogatása volt. A könyvet a Khairosz Kiadó jegyzi, az alapítvány támogatóként szerepel.

Matolcsy György nem első alkalommal sajnálja a saját pénzét könyvkiadásra: 2012-ben még nemzetgazdasági miniszterként fordíttatta le saját könyvét angolra a tárca büdzséjének terhére, 1,4 millió forintért. 

Ha a Wiedermann-regény valóban fikció, akkor kérdés, hogy a jegybank közgondolkodási programjában valóban ilyen mesék megjelentetését kell-e támogatni. Ha valóság, akkor sokkal komolyabb problémák vannak a jegybankban.

Szerző

Rengeteg halálos áldozata van a légszennyezettségnek Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:37
Korábbi felvétel. MTI Fotó: Mohai Balázs
Miközben az ország nagy részén ma már szinte mérgező a levegő, az Orbán-kabinet változatlanul elégedett saját látszatintézkedéseivel.
Veszélyes a levegő Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden – közölte szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác és Várpalota levegője szintén egészségtelen. Sőt: Ajka és Esztergom kivételével az ország többi, mért településén a PM10 jelű, kisméretű aeroszolrészecskék aránya meghaladja az egészségügyi határértéket. Mindezek rövid távú hatásai - például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés - mellett a szennyezettség csökkenti a várható élettartamot és az egészséges évek számát – teszik hozzá. A rossz levegő Magyarországon évente 8-10 ezer ember korai halálához vezet - írják. A lakosság minél kevesebbet töltsön a szabadban, kerüljék a helytelen fűtési módokat és inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe. A szennyezettebb térségekben nem javasolják a kerékpározást sem - javasolják. Az NNK tavaly október óta szinte naponta figyelmeztet a magyarországi levegő szennyezettségére. Ez alighanem összefüggésbe hozható a téli fűtési szezonnal, vagyis a különösen szennyező anyagok lakossági elégetésével. A súlyos helyzet ugyanakkor a jelek szerint nem sarkallja stratégiaváltásra az Orbán-kormányt. Ungár Péter LMP-s képviselő parlamenti kérdésére legalábbis a minap Nagy István agrárminiszter a kabinet intézkedéseinek hosszas dicsérete mellett azt közölte, hogy az ország 2030-ra tesz eleget a szennyezőanyag-csökkentést célzó uniós irányelvnek. Meglátása szerint a kormány mindent megtesz a levegőminőség-javítás érdekében: jelentős lépéseket tettek, ágazatközi programokat indítottak, 2011 óta 160 milliárdot költöttek, megtiltották a lakossági hulladékégetést, amit a hatóság „ellenőriz és szankcionál”. Így szerinte most jobb a levegő. Ugyanakkor további intézkedéseken munkálkodnak, „mindent megtesznek”. Mintegy külső körülményként arra hivatkozik, hogy az országhatáron túlról 30 százalékkal több szennyezőanyag érkezik, mint amennyi távozik, ráadásul a Kárpát-medencében könnyen megül a rossz levegő. A kormány 412 ezer háztartásban támogatott kibocsátás-csökkentő beruházást és zajlik a „Fűts okosan” tájékoztató kampány is. Lakosságarányosan az EU-n belül Bulgária után immár Magyarországon halnak meg a legtöbben idő előtt, kifejezetten a légszennyezettségre visszavezethető okokból – utalt megkeresésünk nyomán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi jelentésére Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Még Románia és Lengyelország is beelőzött bennünket. A gondok mértékét jellemzi, hogy az EU Magyarországot is beperelte az érdemi intézkedések hiánya miatt, míg például a szlovák vagy a cseh terveket elfogadták. A környezetvédő szervezet illetékese nem tapasztalja a számos kormányzati intézkedés levegőminőségre gyakorolt kedvező hatását. Habár a szennyezettség összességében nem mutat egyértelmű romlást, helyi szinten több esetben kedvezőtlenül változnak a mérési adatok, összességében pedig nem mutatkozik látványos javulás – fogalmazott. Annak se látja semmi jelét, hogy a hatóságok érzékelhető számban büntetnék meg a hulladékkal égetőket. Simon Gergely a kormánynál szerényebb jelentőséget tulajdonít a külföldről átszálló szennyezésnek: míg ugyanis a lakóházak közötti mérőműszerek rendre magas értékeket mérnek, addig a településeken kívül alacsonyabbakat. A Greenpeace a megoldás érdekében a leginkább környezetszennyező dízelautók kitiltására konkrét időpontot követel, a tömegközlekedési eszközpark környezetkímélő átalakítását, a lignittüzelés betiltását, a tilalmak hatósági érvényesítését, átfogó épületszigetelési és fűtéscsere-programokat javasolnak, a legszegényebbek számára külön szociális intézkedésekkel – megjegyezve, hogy nem csak a nincstelenek fűtenek hulladékkal. A jelenlegi szociális tüzelőtámogatási program hatékonyságán szintén jelentősen javítanának. 

Visszaszorítanák a hulladékégetést

A leginkább rászorulók esetében a hulladékégetést az állami erdőgazdaságokban felgyülemlő lábon száradt fa kiosztásával akadályozná meg Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége fideszes elnöke. A kizárólag vissza nem térítendő állami támogatásokat ugyanakkor nem tartja helyénvalónak.

Frissítve: 2019.02.20 22:54

Tízmilliárdok a kukaholdingba

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból. Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak. Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket. Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét. A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele.