Előfizetés

A takarékszövetkezetek panaszáról dönt az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) május 5-én ismét tárgyal arról, hogy befogadható-e szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz. 2013. július 23-án érkezett az Ab-hez az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) beadványa, amiben az integrációs törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte.

Az OTSZ a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak korlátozását, valamint az ehhez szükséges alkotmányos feltételek hiányát sérelmezte, mondván, diszkriminatív a törvény, és sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is, ellehetetlenítve a takarékszövetkezetek jogorvoslati lehetőségeit. Novemberben már az OTSZ és 104 tagszervezete az Ab-nél beadványuk sürgős tárgyalását kezdeményezte.

2014. április 16-án az Ab e tárgyban elhalasztotta a döntést az OTSZ-nek a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos tavaly júliusi beadványáról. A Fővárosi Törvényszék (FT) 2014. április 18-i végzésében, Bene Lajos bíró az Ab-hez fordult: állapítsa meg az integrációs törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor semmisítse meg. Bene bíró szinte egy az egyben magáévá tette az OTSZ jogi képviselőjének, Petrovai György ügyvédnek, a 2013. júliusi Ab beadványában leírt indoklását.

"Más a legitimációja ha egy bíró fordul a taláros testülethez, mintha egy civil szövetség" - húzta alá Bene Lajos az április 18-i végzés indoklásában. A bíró meggyőződése, ha erős gyanú ébred, hogy egy törvény korlátozza a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogait, sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is - ellehetetlenítve a takarékok jogorvoslati lehetőségeit -, akkor ezek eldöntése az Ab dolga.

Bár az FT a már idézett végzésében újabb ideiglenes intézkedésként megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék Zrt.-nek, ám az MFB és a posta többségi, állami tulajdonában lévő Takarékbank április 25-i közgyűlésén egy 600 millió forint értékű részvénnyé átváltható kötvény kibocsátásáról döntött, amit zártkörűen csak a Magyar Takarék jegyezhet le, kizárva a mintegy 100 takarékszövetkezetet.

Majális: új irányt akarnak

Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:12
Ezúttal a munkavállalók mellett az európai parlamenti kampány lesz a középpontban FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A szocialisták a holnapi majálisra időzítették az EP-kampány nyitórendezvényt, a Nagyréten Mesterházy Attila pártelnök is felszólal. Idén nem lesznek nagy szakszervezeti beszédek, de az érdekvédőknek sikerült egy vitafórum keretében egy asztalhoz ültetniük a demokratikus parlamenti pártok EP-képviselőjelöltjeit. A majális hangulatát a délután egytől este hét óráig tartó gyermekprogramok, koncertek színesítik.

Európai parlamenti választás és a munka ünnepe - ez lesz a két fő témája holnap a városligeti majálisnak. Az ünnepség a szokásoknak megfelelően a szakszervezeti felvonulással indul, majd a Napozóréten Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Patrick Itschert, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkár-helyettese mond rövid beszédet. Pataky tegnap úgy fogalmazott: az idei május elseje legfontosabb üzenete az, hogy új irányt kell adni Európának. "Új irányt a válság után, a megszorítások politikája után. Új irányt, hogy valódi munkahelyek jöjjenek létre és ne csökkenjenek" - fogalmazott.

Szavai szerint mindezek eléréséhez megbecsült, tisztességesen megfizetett, megélni tudó munkavállalókra van szükség. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a munkavállalók "viszik a hátukon a rendszert", növekedés csak a dolgozók munkájából van, és az új értéket is ők állítják elő - fogalmazott. Véleménye szerint az új irányhoz az is hozzátartozik, hogy nem visszafordíthatóak a jóléti rendszerekben és a párbeszédben eddig elért eredmények.

Sikernek nevezte Pataky, hogy ennek jegyében sikerült a demokratikus parlamenti pártok egy-egy EP-képviselőjelöltjét egy asztalhoz ültetniük, holnap déltől, a majálison vitafórumot tartanak. A meghívást az Fidesz, az MSZP, a DK, az LMP és az Együtt-PM is elfogadta.

Közben az MSZP erre a napra szervezte az EP-kampány nyitórendezvényét is. A Nagyréten felállított színpadon felszólal Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor az MSZP európai parlamenti listavezetője és Horváth Csaba, a párt alelnöke. A budapesti MSZP is kiköltözik a Nagyrétre. A szocialisták sátra mellett lesz a Népszaváé is, ahol többek között Lendvai Ildikó és Bolgár György dedikálja a könyvét, és "élőszobor" osztja az újságot. Délután egytől este hét óráig gyermekprogramok, koncertek várják a majálisra érkezőket.

Sajátos hangulatot adhat a majálisnak, hogy a szakszervezeti védelem átmeneti állapotban van, és csak remélni lehet, hogy a jövőben az érdekvédőknek is lesz majd szavuk a dolgozókat érintő döntéseknél. A szocialista kormányok idején a kabinet partnernek tekintette a munkavállalók és a munkáltatók képviselőit, hosszas, és nyílt vitán dőltek el a dolgozókat érintő fontos kérdések. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hangos és hosszú érveléseket lehett hallani a szociális partnerektől arról, mennyivel kellene emelni a minimálbért, vagy milyen mértékű legyen az országos bérajánlás, de itt dőltek el a nyugdíjbavonulás kérdései is. A hónapokig tartó egyeztetéseknek mindig kompromisszumos egyezség lett a vége. Az érdemi tárgyalást egy csapásra megszűntette a Fidesz-kormány, és a helyzet azóta folyamatosan romlik.

A választások után egy évvel az Orbán-kabinet ugyan kreált egy új fórumot, háromoldalú tanácskozó testületet hozott létre. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumától távol áll a vita, a nyilvánosság és a partnerség is. De ugyanilyen messze kerültek a munkavállalói érdekek is. A miniszterelnök, és az általa kiválasztott munkaadói és munkavállalói szervezetek jelentős anyagi támogatást kaptak, de titoktartási kötelezettséget vállaltak. A tagok egyébként a többi között a foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, a minimálbérről, a bérajánlásról és a munkajogi kérdésekről konzultálnak és kötnek megállapodást. Ennek a szervezetnek a tagjai írták alá az új Munka törvénykönyvét is, amely a dolgozókat kiszolgáltatottá tette, a munkáltatóknak pedig szinte korlátlan szabadságot adott.

Időközben azért, hogy a szakszervezetek egységesebbek és erősebbek legyenek, egybeolvadt három konföderáció. A szándékot éppen egy éve, tavaly május elsején jelenttették be, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetesége (MSZOSZ) , a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége év végére közös szervezetbe tömörült. Ma már Magyar Szakszervezeti Szövetségnek hívják őket és Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke vezeti a "gigaszervezetet".

Egységben sincs erő
Egyelőre az sem látszik, hogy az egységbe tömörült konföderációk erősebbek, hatékonyabbak lennének, mint külön-külön. Igaz, ez nem csak a szakszervezetek számlájára írható. A dolgozók félnek. Akinek van munkája, nem meri kockára tenni azzal, hogy munkáltatója ellen demonstrál. Miközben a kormány a fekete munka ellen kampányol, állami beruházásokon napi 10-12 órában havi 60 ezer forintért is dolgoznak munkások. Másokat négy órába jelentenek be, de a másik nyolcat is le kell dolgozni. Talán soha nem voltak még ennyire kiszolgáltatottak a dolgozók, de segítséget egyelőre sehonnan sem várhatnak, így hallgatnak és tűrnek.

Korábban még arról volt szó, hogy mind a hat konföderáció egységbe lép, és az elnök Gaskó István, a Liga vezetője lesz, aki nem is tagadta a szándékot. Végül mégis elzárkózott a fúziótól, mert - Gaskó indoklása szerint - azzal, hogy az MSZOSZ befogadta a székházába a Közmunkások Szakszervezetét, azt bizonyította a szövetség, hogy nem tud elszakadni az MSZP-től. Kijelentette: súlyos politikai hibát követtek el a szocialisták azzal, hogy szakszervezetet alapítottak, mert "azt az MSZP is tudja, hogy a szakszervezeti mozgalom rákfenéje, ha pártokhoz kötődik".

Gaskónak ez a kijelentése egyébként azért furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal korábban nyíltan vállalta, hogy a Liga elnöke a kedvence. A kormányfő úgy fogalmazott: "ha a Ligával találkozom, tudom, hogy nem egy másik párttal, vagy külföldiek zsoldjában álló szervezettel tárgyalok". A kormány célja egyébként éppen az egység megtörése volt, és vitathatatlan, hogy a Fidesz-KDNP sikerre vitte a szándékát. A szakszervezetek gyakorlatilag eltűntek a dolgozók látóköréből, a két oldalon álló szervezetek ma már nem is találkoznak egymással. Nincsenek munkavállalói tüntetések, látszik, hogy hiányzik az egység. A szakszervezetek hiába is tiltakoznának, nincs fórum, ahol a kormány meghallaná a szavukat.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kakukktojásnak számított, ez a szervezet az állandó konzultációs fórumnak és az új tömörülésnek is tagja. Ha lenne valódi érdekegyeztetés, akkor a kormány által életre hívott fórumban képviselhetné ugyan társai álláspontját, ám Pataky Péternek erre nem sok lehetősége van.

Majális: új irányt akarnak

Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:12
Ezúttal a munkavállalók mellett az európai parlamenti kampány lesz a középpontban FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A szocialisták a holnapi majálisra időzítették az EP-kampány nyitórendezvényt, a Nagyréten Mesterházy Attila pártelnök is felszólal. Idén nem lesznek nagy szakszervezeti beszédek, de az érdekvédőknek sikerült egy vitafórum keretében egy asztalhoz ültetniük a demokratikus parlamenti pártok EP-képviselőjelöltjeit. A majális hangulatát a délután egytől este hét óráig tartó gyermekprogramok, koncertek színesítik.

Európai parlamenti választás és a munka ünnepe - ez lesz a két fő témája holnap a városligeti majálisnak. Az ünnepség a szokásoknak megfelelően a szakszervezeti felvonulással indul, majd a Napozóréten Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Patrick Itschert, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkár-helyettese mond rövid beszédet. Pataky tegnap úgy fogalmazott: az idei május elseje legfontosabb üzenete az, hogy új irányt kell adni Európának. "Új irányt a válság után, a megszorítások politikája után. Új irányt, hogy valódi munkahelyek jöjjenek létre és ne csökkenjenek" - fogalmazott.

Szavai szerint mindezek eléréséhez megbecsült, tisztességesen megfizetett, megélni tudó munkavállalókra van szükség. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a munkavállalók "viszik a hátukon a rendszert", növekedés csak a dolgozók munkájából van, és az új értéket is ők állítják elő - fogalmazott. Véleménye szerint az új irányhoz az is hozzátartozik, hogy nem visszafordíthatóak a jóléti rendszerekben és a párbeszédben eddig elért eredmények.

Sikernek nevezte Pataky, hogy ennek jegyében sikerült a demokratikus parlamenti pártok egy-egy EP-képviselőjelöltjét egy asztalhoz ültetniük, holnap déltől, a majálison vitafórumot tartanak. A meghívást az Fidesz, az MSZP, a DK, az LMP és az Együtt-PM is elfogadta.

Közben az MSZP erre a napra szervezte az EP-kampány nyitórendezvényét is. A Nagyréten felállított színpadon felszólal Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor az MSZP európai parlamenti listavezetője és Horváth Csaba, a párt alelnöke. A budapesti MSZP is kiköltözik a Nagyrétre. A szocialisták sátra mellett lesz a Népszaváé is, ahol többek között Lendvai Ildikó és Bolgár György dedikálja a könyvét, és "élőszobor" osztja az újságot. Délután egytől este hét óráig gyermekprogramok, koncertek várják a majálisra érkezőket.

Sajátos hangulatot adhat a majálisnak, hogy a szakszervezeti védelem átmeneti állapotban van, és csak remélni lehet, hogy a jövőben az érdekvédőknek is lesz majd szavuk a dolgozókat érintő döntéseknél. A szocialista kormányok idején a kabinet partnernek tekintette a munkavállalók és a munkáltatók képviselőit, hosszas, és nyílt vitán dőltek el a dolgozókat érintő fontos kérdések. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hangos és hosszú érveléseket lehett hallani a szociális partnerektől arról, mennyivel kellene emelni a minimálbért, vagy milyen mértékű legyen az országos bérajánlás, de itt dőltek el a nyugdíjbavonulás kérdései is. A hónapokig tartó egyeztetéseknek mindig kompromisszumos egyezség lett a vége. Az érdemi tárgyalást egy csapásra megszűntette a Fidesz-kormány, és a helyzet azóta folyamatosan romlik.

A választások után egy évvel az Orbán-kabinet ugyan kreált egy új fórumot, háromoldalú tanácskozó testületet hozott létre. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumától távol áll a vita, a nyilvánosság és a partnerség is. De ugyanilyen messze kerültek a munkavállalói érdekek is. A miniszterelnök, és az általa kiválasztott munkaadói és munkavállalói szervezetek jelentős anyagi támogatást kaptak, de titoktartási kötelezettséget vállaltak. A tagok egyébként a többi között a foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, a minimálbérről, a bérajánlásról és a munkajogi kérdésekről konzultálnak és kötnek megállapodást. Ennek a szervezetnek a tagjai írták alá az új Munka törvénykönyvét is, amely a dolgozókat kiszolgáltatottá tette, a munkáltatóknak pedig szinte korlátlan szabadságot adott.

Időközben azért, hogy a szakszervezetek egységesebbek és erősebbek legyenek, egybeolvadt három konföderáció. A szándékot éppen egy éve, tavaly május elsején jelenttették be, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetesége (MSZOSZ) , a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége év végére közös szervezetbe tömörült. Ma már Magyar Szakszervezeti Szövetségnek hívják őket és Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke vezeti a "gigaszervezetet".

Egységben sincs erő
Egyelőre az sem látszik, hogy az egységbe tömörült konföderációk erősebbek, hatékonyabbak lennének, mint külön-külön. Igaz, ez nem csak a szakszervezetek számlájára írható. A dolgozók félnek. Akinek van munkája, nem meri kockára tenni azzal, hogy munkáltatója ellen demonstrál. Miközben a kormány a fekete munka ellen kampányol, állami beruházásokon napi 10-12 órában havi 60 ezer forintért is dolgoznak munkások. Másokat négy órába jelentenek be, de a másik nyolcat is le kell dolgozni. Talán soha nem voltak még ennyire kiszolgáltatottak a dolgozók, de segítséget egyelőre sehonnan sem várhatnak, így hallgatnak és tűrnek.

Korábban még arról volt szó, hogy mind a hat konföderáció egységbe lép, és az elnök Gaskó István, a Liga vezetője lesz, aki nem is tagadta a szándékot. Végül mégis elzárkózott a fúziótól, mert - Gaskó indoklása szerint - azzal, hogy az MSZOSZ befogadta a székházába a Közmunkások Szakszervezetét, azt bizonyította a szövetség, hogy nem tud elszakadni az MSZP-től. Kijelentette: súlyos politikai hibát követtek el a szocialisták azzal, hogy szakszervezetet alapítottak, mert "azt az MSZP is tudja, hogy a szakszervezeti mozgalom rákfenéje, ha pártokhoz kötődik".

Gaskónak ez a kijelentése egyébként azért furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal korábban nyíltan vállalta, hogy a Liga elnöke a kedvence. A kormányfő úgy fogalmazott: "ha a Ligával találkozom, tudom, hogy nem egy másik párttal, vagy külföldiek zsoldjában álló szervezettel tárgyalok". A kormány célja egyébként éppen az egység megtörése volt, és vitathatatlan, hogy a Fidesz-KDNP sikerre vitte a szándékát. A szakszervezetek gyakorlatilag eltűntek a dolgozók látóköréből, a két oldalon álló szervezetek ma már nem is találkoznak egymással. Nincsenek munkavállalói tüntetések, látszik, hogy hiányzik az egység. A szakszervezetek hiába is tiltakoznának, nincs fórum, ahol a kormány meghallaná a szavukat.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kakukktojásnak számított, ez a szervezet az állandó konzultációs fórumnak és az új tömörülésnek is tagja. Ha lenne valódi érdekegyeztetés, akkor a kormány által életre hívott fórumban képviselhetné ugyan társai álláspontját, ám Pataky Péternek erre nem sok lehetősége van.