Iratmegsemmisítővel darabolta a dohányleveleket

Kisebbfajta dohánygyárat működtetett lakásában egy sátoraljaújhelyi férfi, eljárás indult ellene - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságának sajtóreferense.

Varga Zoltán tájékoztatása szerint vélhetően iratmegsemmisítővel darabolta a dohányleveleket a férfi, ugyanis a házának konyhájában és a melléképületben három iratmegsemmisítőt foglaltak le a pénzügyőrök.

Valamennyi készüléken dohánymaradványok voltak, emellett dohányleveleket és vágott dohányt is találtak a házban, csaknem 55 kilogrammot. Szinte az egész ház tele volt dohánnyal, a hálószobában, a konyhában és a melléképületben is találtak a pénzügyőrök.

Varga Zoltán elmondta azt is: a dohány egy részét fogyasztásra alkalmas módon feldarabolták, volt, amit már becsomagoltak, de több tucat - még egész - szárított dohánylevelet is találtak a lakásban.

Összesen 27 kilogramm szárított dohánylevet és ugyanennyi fogyasztási dohányt foglaltak le a sátoraljaújhelyi házban.
A férfi ellen a NAV orgazdaság és jövedékkel való visszaélés elősegítése bűncselekmény miatt indított eljárást.

Szerző

A Liga tárgyalna az új kormánnyal

A Liga Szakszervezetek szövetsége stratégiai tervben foglalja össze a régi-új Orbán-kormánnyal szembeni elvárásait és tárgyalásokat kezdeményez a kabinettel a szociális partnerek megerősítése érdekében - jelentette be Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke a Liga május elsejei rendezvényén.

Gaskó István szerint Magyarországon az utóbbi években, sőt az utóbbi két és fél évtizedben nem létezett hatékony érdekegyeztetési rendszer, nem voltak olyan felkészült és erős szociális partnerek, amelyek képesek lettek volna egyenlő partnerként kiállni tárgyalni a kormányzattal. Május elsejei rendezvényüket ezért "Utat a szakszervezetnek!" mottóval tartották.
A Liga elnöke úgy vélekedett, hogy az eddigi kormányzati intézkedésekkel szemben - amelyek gyengíteni igyekeztek a civileket, a szakszervezeteket és a munkáltatókat is - minden eszközt biztosítani kell a szociális partnerek megerősödéséhez.
A szakszervezeti szövetség elsősorban a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását szeretné elérni, visszaállítani az eredeti állapotot - jelentette ki Gaskó István.

Kifejtette: a kormány a válságból való kilábalás igényével érvelt, amikor az új, szerintük jelenleg "súlyos hátrányokat okozó" Munka törvénykönyvét elfogadta, illetve amikor a sztrájktörvényt módosította a parlament, és "kvázi elvették a sztrájk jogát a magyar munkavállalóktól".

Mostanra a kormány is azt vallja, hogy az ország kilábalt a válságból, és beindult a növekedés, így a Liga elnöke szerint "ezt a két törvényt ezért vissza kell állítani", és a többi, különféle szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt is.
Ezután a jövedelmi viszonyokról, valamint az adó- és szociális ellátórendszerről is tárgyalni kell, mert bár a munkanélküliség csökkent, de a munkát keresőknek biztosított három hónap kevés, ezt hosszabbítani kell - hangsúlyozta Gaskó István, hozzátéve, hogy nagyvonalúbb szociális ellátórendszerre van szükség.

Szólt arról is, hogy csütörtökön, Magyarországnak az Európai Unióba való belépése 10. évfordulóján többen kételkednek abban, hogy a tagság jó-e a magyar társadalomnak, gazdaságnak, de Liga EU-párti, és azt szeretné, ha az európai uniós alapértékek Magyarországon is megmutatkoznának, és ezek előnyeit élvezni lehetne.

A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája szintén "Utat a szakszervezetnek!" mottóval egy performanszot adott elő, amelynek keretében progresszív adózást, a jövedelemcsökkentés megszüntetését, ifjúsági garanciát, adómentes diákhitelt, élhető életpályamodellt követeltek, és azt, hogy engedjenek utat a szakszervezeteknek, hogy ők is egyenlő partnerként tárgyalhassanak a munkáltatókkal és a kormánnyal.

Szerző

Martonyi szerint túlszabályozás van az EU-ban

A tagállamok és az Európai Unió hatásköre között húzódó határvonal meghatározása eddig is az egyik legfontosabb kérdése volt az integrációnak és továbbra is az marad - mondta Martonyi János külügyminiszter Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.

A tárcavezető Magyarország csatlakozási folyamatát felidézve emlékeztetett: nagyon hosszú folyamat volt, amely nem a csatlakozási tárgyalásokkal kezdődött. Antall József néhai miniszterelnök már 1990 júliusában jelezte, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül az európai közösség tagja szeretne lenni. Először még csak a társulási megállapodást írták alá, majd 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások - közölte.

Martonyi János úgy fogalmazott, "akkor mi nagyon türelmetlenek voltunk, tehát úgy láttuk, hogy ennek sokkal gyorsabban kellene történnie" és "nem voltunk biztosak abban, hogy a másik fél valóban akarja-e ezt politikailag". A folyamat első részében tehát nem annyira a technikai kérdések jelentettek gondot - tette hozzá.

A külügyminiszter elmondta: a csatlakozási tárgyalásokon később komoly, nehéz kérdések is előkerültek, de 2001 júniusában sikerült áttörést elérni négy nagyon fontos fejezet lezárásával és onnantól kezdve "már látszott ennek a folyamatnak a vége". Már világos volt, hogy sikeresen be lehet fejezni a tárgyalásokat az egymást követő kormányok erőfeszítései eredményeként - mutatott rá.

A tárca vezetője hangsúlyozta: már hatvan éve az az egyik legnehezebb, legfontosabb kérdése az integrációnak, hogy hol húzódjon a szuverén tagállamok és az általuk létrehozott integrációs szervezet hatásköre közötti határvonal. A Lisszaboni Szerződés megkísérelte ennek pontosabb meghatározását, de "ezt a hatáskör-elhatárolást nem mindenki tartja be" - vélekedett Martonyi János.

Kifejtette: az európai uniós intézmények hajlamosak arra, hogy "egymással versengjenek, tehát egymás rovására próbáljanak döntési jogköröket szerezni". Emellett létezik az úgynevezett lopakodó hatáskörbővítés, amikor a tagállamok rovására is próbálnak terjeszkedni az uniós intézmények - jegyezte meg.

A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság például "mindent szabályozni akar, ami nagyon sokszor felesleges". Most már szinte mindenki elismeri, hogy "van egy olyan túlszabályozás, ami inkább árt, mint használ" - mondta. Hozzáfűzte: bizonyos kérdéseket nem is kellene szabályozni, ha pedig mégis, akkor sem feltétlenül az európai intézményeknek kellene ezt megtenniük, hanem a tagállamoknak.

Martonyi János úgy vélte, hogy a következő hónapokban, években is ez lesz az egyik legfontosabb téma az integrációban.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

Szerző