Egymilliárdot költhet autókra a TEK

Azután, hogy tavaly februárban 728 millió forintért nem vehetett új Audikat, most 960 millióért vásárolhat új autókat a Terrorelhárítási Központ (TEK) - értesült a hvg.hu. 

A portál emlékeztetett: tavaly 728 milliós gépjárműbeszerzésre készült a TEK, de Lázár János miniszterelnökségi államtitkár azt leállította, mondván: a kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél tilalom volt bútorok, személygépkocsik, informatikai eszközök és telefonbeszerzések beszerzésére. A TEK a beszerzés szükségességét azzal indokolta, hogy "operatív akciók végrehajtása", illetve egyes védett személyek biztonságának szavatolása csak az új gépjárműparkkal lehetséges, továbbá létszámuk több mint 200 fővel bővült.

A lap információját egyébként a TEK megerősítette, megjegyezve: tavaly június 25-én az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága hozzájárult a 960 millió forintos keretösszegű beszerzéshez. Az új autók a hivatalos tájékoztatás szerint nem Audik lesznek, bár a lap rendőrségi forrásokból úgy tudja, Audik és Skodák is érkeznek. Állítólag az eladó a Porsche Hungária lesz - írta a hvg.hu, de ezt nem erősítették meg, azt viszont elárulták, hogy "a TEK régi járművei továbbra is üzemelnek." A TEK 2011-ben 15-40 millió forint közötti értékű Audi Q7-eseket vásárolt, amit a kormány részéről azzal indokolták, hogy a luxusjárművek elengedhetetlenek a veszélyes bűnözők elleni harchoz.

Szerző

Mesterházy újra a frakció élén

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:05
A szocialista Kunhalmi Ágnes veszi át megbízólevelét Patyi Andrástól, a Nemzeti Választási Bizottság elnökétől FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem vár könnyű ciklust az MSZP: a párt parlamenti frakcióvezetőjének újra megválasztott Mesterházy Attila szerint a Fidesz nem változtat politikáján és stílusán a jövőben sem, ezért a múlt ismert csatái bizonyosan megismétlődnek. Bár az a hír járja, hogy Orbán Viktor semmiféle konkrét kormányprogrammal nem készül kedden a parlamentben, az MSZP konstruktív ellenzéki szerepre törekszik.

Egyhangúlag ismét Mesterházy Attila pártelnököt választották meg az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjévé szerdán, a frakció alakuló ülésén a szocialisták. A 29 fős képviselőcsoport frakcióvezető-helyettesének választották Tóbiás Józsefet, aki általános helyettese Mesterházynak, és a gazdaságpolitikai területért felel. Szintén frakcióvezető-helyettes lett Lukács Zoltán, Harangozó Tamás, valamint Tóth Bertalan. Mesterházy jelezte: a tisztújításig a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot nem választják szét. Szintén egyhangúlag döntöttek arról, hogy a Ház egyik alelnökének Hiller Istvánt jelölik.

Összeállították a bizottsági helyekre javasolt képviselőik névsorát is: a nemzetbiztonsági bizottság elnökének a posztot eddig is betöltő Molnár Zsoltot, a költségvetési testület vezetőjeként pedig Burány Sándort javasolják. A törvény-előkészítési testület alelnöke Bárándy Gergely, a mentelmi alelnöke Józsa István, a honvédelmi és rendészeti grémium alelnöke Harangozó Tamás, a kulturális testület alelnöke Kunhalmi Ágnes, a népjóléti bizottság alelnöke Korózs Lajos, a gazdasági alelnöke Tóth Csaba, az agrárbizottság alelnöke Harangozó Gábor, a vállalkozásfejlesztési bizottság alelnöke pedig Varga László lenne. A kedden megalakuló új parlamentnek összesen 15 bizottsága lesz, ebből ötöt vezet majd egy-egy ellenzéki párt képviselője, illetve 3 kormánypárti és 2 ellenzéki alelnöke lesz a Háznak.

Az ellenzék dolgát jelentősen nehezíti a következő négy évre, hogy a hírek szerint Orbán Viktor semmilyen konkrét, klasszikusan pontokba szedett kormányprogrammal nem készül keddre. Mint a hvg.hu emlékeztetett, a "régi" alkotmány szerint a parlament ilyenkor egyszerre döntött a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról. Az alaptörvény viszont kizárólag a miniszterelnök megválasztásáról rendelkezik, szó sincs benne kormányprogramról. Persze a parlamenti többség eddig is automatikusan megszavazta azt, vagyis csak formalitásnak tekinthető, de így később még annyira sem lehet a korábbi terveivel, bejelentéseivel szembesíteni a kétharmados Fidesz-KDNP-t, mint eddig.

Annak, hogy a kormányfő nem készül konkrétummal, éppen ez a lényege. A portál szerint Orbán "még a maga által kijelölt célokkal sem" akarja megkötni a saját kezét, legfeljebb egy általános politikai célokat megfogalmazó nyilatkozat kerül majd a parlament elé. Az sem volna meglepő, ha ez is elmaradna,és az Országgyűlés vita nélkül, egyszerű szavazással csak megerősítené posztján Orbánt.

Ezek alapján nem vár könnyű ciklust az MSZP: a jelek szerint a Fidesz nem változtat sem a politikáján, sem a stílusán, ezért Mesterházy szerint számos esetben biztos, hogy "a múlt csatái" megismétlődnek. Ennek ellenére konstruktív ellenzéki szerepre készülnek, kritikai, de alternatívát felmutatni tudó párt lesznek, és ha lesz szakmailag megalapozott kormányzati kezdeményezés, azt támogatni fogják. Az elmúlt négy évben is voltak ilyen céljai az MSZP-nek, de mint az elnök mondta, kevés terület volt, ahol a kormány erre lehetőséget adott.

Az országgyűlési választás eredménye hétfőn vált jogerőssé, miután a Kúrián az utolsó jogorvoslati eljárás is lezárult: a Fidesz-KDNP országos listájáról 37-en, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listájáról 28-an, a Jobbik listájáról 23-an, az LMP listájáról 5-en jutottak be a parlamentbe; a listán mandátumot szerzett képviselők szerdán Patyi Andrástól, a Nemzeti Választási Bizottság elnökétől és Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda vezetőjétől vették át megbízólevelüket. (Több képviselő, így a fideszes Bánki Erik és Németh Szilárd, valamint Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Gúr Nándor, Lukács Zoltán és Velez Árpád nem vette át a dokumentumot, ezt később teszik majd meg.)

A Fidesz reakcióját várják

Sem Kövér László házelnök, sem "a szélsőségek elleni kérlelhetetlen fellépést meghirdető Fidesz" nem válaszolt még arra, hogy a Jobbik azt a Sneider Tamást jelöli az Országgyűlés alelnökének, aki korábban nyolc hónapos felfüggesztett börtönt kapott egy roma férfi megveréséért, valamint Egerben skinheadként tevékenykedett. Ujhelyi István, a Ház leköszönő MSZP-s alelnöke szerint szimpla provokáció egy ilyen embert jelölni. "Remélem, hamarosan a Fidesz is egyértelművé teszi: támogatja-e, hogy egy skinhead-múlttal bíró személy a magyar állam hitelesített képviselője legyen!" - írta. Sneider egyébként azt mondta, magánvádas feljelentést tett Ujhelyivel szemben, amiért szerinte megsértette a becsületét.

Összefogás nélkül nem megy

Kizárólag széleskörű összefogással lehet esélye a baloldali pártoknak a budapesti városvezetésre, és a kerületek nagy részénél a győzelemre - közölte a Nézőpont Intézet. Felmérésük szerint a kerületek csaknem felében kiegyenlített a küzdelem, de ha most lenne a választás, a Fidesz-KDNP 16, a baloldal viszont közösen is csak 7 kerületben nyerne. Összegzésük szerint a baloldal esetleges fővárosi összefogása sikeres kampány nélkül még nem garancia a győzelemre, "legfeljebb csak egy lehetőség".

Szerző

Szinte kész az emlékmű

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:00
Hiába a tiltakozás, erővel is felépítik a vitatott alkotást a Szabadság téren FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Folytatódik jövő héttől a Szabadság téri megszállási emlékmű elleni polgári engedetlenségi mozgalom, bár az utolsó szakaszába lépett építkezést nagy rendőri erőkkel védik. Orbán Viktor elszántsága ugyanis töretlen, nem engedett a Mazsihisz vezetőinek, továbbá a tények és a fogalmak "szabad kezelésével" érvelt egy levélben az emlékmű mellett.

Rendőrsorfal és összehegesztett kordonrácsok védik a Szabadság téri német megszállási emlékmű építési területét, miután szerdán utolsó szakaszába fordult az építkezés: a helyére kerültek a kőoszlopok, így már csak a megszállókat szimbolizáló birodalmi sas, illetve az "ártatlan" Magyarországot jelképező Gábriel arkangyal bronzszobrát kell a talapzatra illeszteni a már helyszínen álló óriási daruskocsival. Az emlékmű ellen az utóbbi hetekben folyamatosan demonstráló civilek így már nem sokat tehetnek, hiszen a rendőrök a legutóbbi, keddi akciójuk után is elvitték a munkaterületről azokat, akik felszólításra sem voltak hajlandók távozni.

Ennek ellenére Magyar Fruzsina, az emlékmű elleni polgári engedetlenségi mozgalom egyik szervezője lapunknak azt mondta, jövő hétfőtől újra, mindennap 18 órától folytatják a tiltakozást a Szabadság téren "minden humánus" eszközzel. A szervező szerint bizakodásra adhat okot, hogy tegnap is mintegy százan gyűltek össze az emlékmű közelében tartott sajtótájékoztatón, köztük az USA és Hollandia nagykövetségének egy-egy munkatársa. Az eseményen Mécs Imre - akit a "kordonbontásban" való részvétele miatt egyszer már rabosítottak - úgy fogalmazott, a megszállási emlékmű is azt jelképezi, hogy az Orbán-kormány ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból.

A szoborcsoport felépülése nem csak az azt védő rendőri erők miatt tűnik biztosnak, hanem a miniszterelnök elszántsága miatt is, amelynek két jelét is adta a héten. Orbán egyrészt levelet írt (részletek keretes írásunkban) Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a kormány által támogatott Magyar Művészeti Akadémia tagjának, aki cikkében bírálta az emlékmű koncepcióját. A levélben Orbán furcsa érveléssel védte meg a szobrot, ugyanakkor először ismerte el, hogy '44 március 19-e után a magyar állam kollaborált a megszállókkal, bár azt nem említette, hogy a zsidóság deportálásában is aktívan segítette a németeket. A miniszterelnök egyébként az emlékmű körüli vitát kocsmapultnál zajló olcsó politikai lökdösődésnek nevezte.

Másrészt a kormányfő szerdán találkozott a Mazsihisz vezetőivel, ahol a zsidó szervezet által is bírált emlékművel kapcsolatban kijelentette: "nincs mozgástere" ahhoz, hogy elmozduljon a korábbi koncepciótól. A Mazsihisz közleménye szerint vezetői az egyeztetésen kifejtették fenntartásaikat és ellenérzéseiket, illetve rögzítették: az ügyben továbbra is konfliktusuk van a kormánnyal. A Sorsok Házával kapcsolatban a tárgyaló felek megállapodtak, hogy "közösen egy utolsó kísérletet tesznek egy olyan együttműködési rendszer kialakítására, amelynek segítségével garantálni lehet a történelem hiteles bemutatását, a magyar zsidó közösség szempontjai szerint".

Eközben a Mazsihisz bejelentette: a tanév végén lemond vezetői tisztségeiről az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen Haraszti György, aki a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványa kuratóriumi elnökeként a napokban együttműködési megállapodást írt alá a Veritas Történetkutató Intézettel. Mint ismert, az intézet vezetője az a Szakály Sándor, aki "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte a Kamenyec-Podolszkij-i deportálásokat. Mivel a Mazsihisz februári határozata Szakály Sándor tisztségéből való felmentésére kérte a magyar kormányt, a rabbiképző egyetemi tanácsa a határozat figyelmen kívül hagyásával indokolta "egyet nem értését". Ezt követte Haraszti lemondása.

A Dávid Katalinnak címzett
kormányfői levél tézisei és cáfolata

Pro: "Feltűnő, hogy milyen gyorsan nyert teret az angyal Magyarországgal történő azonosítása. Ezt kortünetnek látom. Egy olyan kor tünetének, amelyben a politikai-harci értelmezések vonzóbbak, mint a szellemi-lelki természetűek. Magam például az ártatlan áldozatokat látom az angyalban, és nem valamiféle ártatlan államot (...) Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is."
Kontra: A megszállási emlékmű szobrásza, Párkányi Raab Péter maga fogalmazott úgy - később a tervét elbíráló zsűri is így foglalt állást -, hogy Gábriel arkangyal alakja Magyarországot testesíti meg, szó sem esett a német megszállás "ártatlan áldozatairól", akiknek a legnagyobb része a magyarországi zsidóság köréből került ki. Erről viszont Orbán említést sem tesz.
Pro: "A művész angyal melletti döntését értékesnek tartom, mert megadja a pusztító gonosz ábrázolásának azt a többletét, amelyet más megoldások nem tudnak nyújtani. A keresztényellenességre gondolok. A korabeli megszálló német birodalom félresöpörte a kétezer éves európai keresztény erényeket, politikával és hatalommal szembeni keresztény elvárásokat és tanításokat, s ezért az áldozatok - legyenek óhitűek, keresztények vagy hitetlenek - egy keresztényellenes szellemi irányzatot megtestesítő diktatúra áldozatai lettek."
Kontra: Miközben 600 ezer zsidónak "minősített" magyar állampolgárt deportáltak és öltek meg a német megszállás után, Orbán mégis a megszállók keresztényellenességét emeli ki és nevezi "pusztító gonoszságnak". A nácik valóban elutasították a kereszténységet, valóban kerültek keresztény papok is koncentrációs táborokba, de a keresztényeket és egyházaikat államilag nem üldözték, nem fosztották meg vagyonuktól, állampolgárságuktól és végül életüktől. A miniszterelnök ráadásul úgy ír kétezer éves keresztény hagyományról, mint ha ezalatt az idő alatt Európában nem zajlottak volna háborúk, népirtások a keresztények között, illetve a keresztények ne gyilkoltak vagy rekesztettek volna ki másokat, köztük a zsidókat. Utóbbiakat Orbán "óhitűeknek" nevezi, a levélben egyetlen egyszer sem fordul elő a "zsidó" vagy a "holokauszt" kifejezés.
Pro: "Ezért azt is egyenesen ki kell mondanunk, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok, és nincsenek százezerszám elveszett életek sem."
Kontra: Bár a levélben Orbán elítéli a magyar állam német megszállókkal való kollaborációját, de nem beszél az 1944 előtti, szintén a magyar állam által a zsidóság és más nemzetek ellen elkövetett bűnökről, azt láttatva, hogy a magyar állam csak a megszállás után vált "romlottá". Feltehetően ezért nem említi a zsidótörvényeket, a zsidók 1941-es deportálását Kamenyec-Podolszkijba, a második világháborúba való belépésünk után a "munkaszolgálatnak" nevezett deportálásokat és lágereket, vagy az 1942-es újvidéki, illetve ukrajnai, magyar katonák által elkövetett tömeggyilkosságokat.