Növekedést hozott az uniós csatlakozás

Az EU-csatlakozás majdnem évi egy százalékponttal növelte a visegrádi együttműködés (V4) országainak átlagos gazdasági növekedését az Erste Group makrogazdasági elemzőinek összesítése szerint.

Elemzésük szerint a visegrádi államok - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia - 2004-ben meglehetősen gyenge lábakon álló gazdaságokkal csatlakoztak az Európai Unióhoz.

A régió összesített GDP-je a csatlakozás óta nagyjából megduplázódott, így a négy ország részaránya az EU gazdasági teljesítményében 3,7 százalékról 5,4 százalékra emelkedett, a visegrádi négyek együtt már többet exportálnak, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország.

Az EU-bővítés az új és a régi tagállamok számára is előnyös volt a kereskedelem liberalizációja és az EU-források elosztása miatt: a V4 jelenleg az EU28 negyedik legnagyobb exportőre. A kivitel dinamikája a régió országainak mindegyikében jelentősen nőtt, az export az egyik legnagyobb előny: a négy visegrádi állam közül három - Szlovákia, Magyarország és Csehország - az unió öt legnyitottabb gazdasága között szerepel.

Rámutatnak arra: a fejlődés túlmutat az alapvető mutatókon, mint az egy főre jutó GDP értéke. Az életminőség-index szerint - amely nem csak az anyagi boldogulást jelzi, hanem számításba vesz olyan változókat is, mint a várható élettartam, a korai iskolaelhagyások száma, a jövedelmi egyenlőtlenségek, a nemek közti bérkülönbség, a gyilkossági arány - a V4 államok közül háromban nagyot javult az életminőség, olyannyira, hogy Csehországé meg is haladta Olaszországét és az Egyesült Királyságét.

Szlovákia, Csehország és Lengyelország az elmúlt évtized során a legnagyobb fejlődést felmutató öt ország között szerepelt. Ugyanakkor Magyarország a második legnagyobb mértékű visszaesést könyvelhette el Görögország után.

Az Erste elemzői szerint az árkonvergencia együtt mozgott a jövedelmek felzárkózásával. A V4-államok összesített árszínvonala az EU15 2003-as átlagának 46 százalékáról 56 százalékra nőtt 2012-re. Az árak között fennálló különbség egyötöddel csökkent.

Az EU-bővítés egyedülálló lehetőséget kínált a nyugat-európai vállalatok számára is ahhoz, hogy új termelési kapacitásokat építsenek ki vagy a meglévőket bővítsék a V4-államokban, ezáltal nőtt a versenyképességük az unió belső piacán és a külpiacokon egyaránt.

A V4-államokban az autógyártás vált a legjelentősebb exportvezérelt iparággá, olyannyira, hogy folyamatosan túlszárnyalják a régi EU-tagok autógyártási teljesítményét. A V4-régió jelenleg a második legnagyobb autógyártó az EU-ban, csak Németország előzi meg - olvasható az elemzésben.

A kereskedelem liberalizációjával párhuzamosan az EU-források is alapvető szerepet játszanak a V4-államok életében, hiszen az infrastruktúra javítását, valamint a kis- és középvállalkozásokat támogató projektek finanszírozását tették lehetővé. A 2014-től 2020-ig terjedő időszakra szóló kohéziós politika további 135,4 milliárd euró forrást irányzott elő a V4 számára.

A visegrádi államok mindegyike elkötelezett az euró bevezetése mellett, eddig csak Szlovákia csatlakozott az euróövezethez. A másik három ország számára az eurózónához és az európai monetáris rendszerhez (EMS) való csatlakozás lezáratlan kérdés marad ebben az évtizedben az elemzők szerint.

Az Erste Group elemzői szerint Magyarország számára a külkereskedelem felfutása jelenti az EU-csatlakozás legnagyobb előnyét. Tavaly az éves kivitel új rekordot döntött 81,8 milliárd euróval, amelynek 77 százaléka az unióba irányult. Ennek ellenére az EU-források komoly mértékű, 2013-ban a GDP 55 százalékára rúgó, a tíz év átlagában évi 2,4 százalékot elérő beáramlása továbbra is az egyik legjelentősebb a Magyarország EU-tagsága mellett szóló érvek között - olvasható az elemzésben.

Szerző

Hungarikum lesz az idegenhonos özönfaj

Publikálás dátuma
2014.05.03. 07:27
Az akácisták szerint a fafajta az erdészetekben, a faiparban, valamint a méhészeknek is munkát ad. Fotó: freeteo/Thinkstock/Gett
A nyugdíjak, a munkahelyek és a rezsicsökkentés után a Fidesz-KDNP megvédi az akácot is. Ez a fafajta ugyan Amerikából került Európába, de a kormánypárt hungarikummá kívánja nyilvánítani az akácmézzel együtt, hogy így akadályozzák meg az Európai Uniót (EU) a fa visszaszorításában. Ezt Glattfelder Béla, az akáckoalíció vezetője, fideszes európai parlamenti képviselő sajtótájékoztatón jelentette be.

Az EU-ban ugyanis készül az idegenhonos özönfajok listájá, és bár az akác ide tartozik, de a kormányerők szándéka, hogy ne kerüljön föl az európai listára. A hungarikumok közé májusban kerülhet - véli Glattfelder. A magyar erdőtörvényt is módosítani kell, hiszen az is veszélyes, idegenhonos fajtaként határozza meg.

Az akácisták szerint a fafajta az erdészetekben, a faiparban, valamint a méhészeknek is munkát ad. A magyarországi fatömeg mintegy 30 százaléka akác, az országban termelt összes méznek pedig nagyságrendileg a fele akácméz, így ez a fafajta körülbelül százezer embernek nyújt megélhetést - számol a politikus.

Az idegenhonos özönfajok listáját a következő egy évben állítja össze az unió elsősorban környezetvédelmi szervezetek javaslata alapján. Ezt követően az Európai Bizottság körülbelül fél éven át konzultál majd a tagállamokkal a pontos tartalomról.

Szerző

Az áfacsalásokról kell válaszolnia Vargának

Publikálás dátuma
2014.05.03. 07:25
Egyszemélyes vizsgálóbizottságként működik az LMP-s Vágó Gábor. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A LMP-s Vágó Gábor nem lesz képviselő, de az új ciklusban is folytatja a harcot a láncolatos adócsalások felderítéséért. Az áfacsalások vizsgálatára föl kell állnia a parlamenti bizottságnak, már csak azért is, mert az ügyészség jól láthatóan nem bír a problémával - mondta a Népszava kérdésére Vágó. 

Pontosabban szerinte arról van szó, hogy a nyomozóhatóságnál altatják az ügyet, például mindössze egyetlen ember foglalkozik vele - mondták el a meghallgatott tanúk.

Mint emlékezetes, a régi országgyűlésben a fideszes többség megakadályozta, hogy bármilyen formában - eseti vizsgáló vagy albizottság - létrejöjjön egy testület a becslések szerint évente ezermilliárdos nagyságrendet elérő hálózatos adócsalások kérdéskörében. Addig is kvázi egyszemélyes vizsgálóbizottságként működök, jelentést készítek arról, ami eddig kiderült - közölte Vágó Gábor.

Vágó korábban megkérdezte Polt Pétert arról, hogy milyen erővel nyomoz az ügyészség, a legfőbb ügyész válasza az volt, hogy "elegendő". Amíg nincs vizsgálóbizottság, a politikus egyetlen eszköze egyébként ez, az írásbeli kérdés. Több mint tucatszor élt ezzel a lehetőséggel. Legutóbb a napokban Schiffer Andrással - ő az új Országgyűlésnek is tagja lesz - közösen nyújtottak be 24 kérdést Mikor lesz tisztánlátás az ÁFA csalások ügyében címmel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Ezek immár konkrét tények, számok, adatok és dátumok mentén faggatják Varga Mihályt többek között a Kiemelt Ügyek Főigazgatóságának megszűntetéséről; leállított vizsgálatokról; szervezeti és irányítási hatáskörökkel kapcsolatos kérdésekről, amelyek lehetővé tehették az áfacsalások kiszűrésének megakadályozását és olyan, a NAV képviselői által a botrány kirobbanását követően tett nyilatkozatokról, amelyek a valósághoz való viszonya a mai napig meglehetősen kérdéses - fogalmaz az LMP közleménye.

A korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) dolgozó szakemberek - először Horváth András majd Vancsura István - fordultak a nyilvánossághoz azzal, hogy a NAV nem kellő hatékonysággal tár fel bizonyos típúsú adócsalási ügyeket. A cégláncolatos visszaéléseknél csak a köztes láncszemekre vadásznak véletlenszerűen, de a valódi haszonélvezőket futni hagyják - fogalmaz Vágó Gábor. Szerinte itt az állam foglyul ejtéséről van szó, bizonyos adócsaló érdekcsoportok érték el, hogy az adóhatóság föllépése ne legyen hatásos velük szemben.

Szerző