Pálinkás "jobb állapotban" adja át Akadémiát

Az elmúlt hat évben átalakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata, fontos infrastrukturális beruházások mentek végbe, elindult a műszerállomány fejlesztése, és sikeresnek bizonyult a Lendület program is - összegzett az MTI-nek adott interjújában az Akadémia leköszönő elnöke. Az MTA 185., tisztújító közgyűlése hétfőn kezdődik.

Pálinkás József emlékeztetett: 2008-as elnökké választásakor az MTA intézményhálózata rendkívül szétaprózott, épület- műszerállománya elavult volt, de az adminisztrációban is sok kérdést kellett rendezni ahhoz, hogy az Akadémia és kutatóhálózata professzionálisan működjön. "Az MTA sajátos intézmény, hiszen egyszerre tudós testület és fenntartója az ország legnagyobb professzionális kutatóhálózatának. Ezt a két funkciót kellett valahogy együtt tartani" - idézte fel a két ciklus után távozó elnök.

Hat éve az MTA költségvetése 38 milliárd forint volt, ez a válság hatására 2010-re 36,6 milliárdra csökkent, 2014-re azonban már 49,1 milliárdra  nőtt. Közben az MTA vagyona is jelentősen gyarapodott: 2008 és 2013 között 74 milliárdról 112 milliárd forintra - közölte.

"Ebben benne van több nagyberuházás, például a 9,5 milliárd forintból megépült Természettudományi Kutatóközpont, a 8,5 milliárdból létesült CERN Wigner Adatközpont, és beleszámoljuk a 8 milliárdból épülő Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházát is. Ezzel az épületállományt tekintve az akadémiai kutatóintézet-hálózatban olyan fejlesztés zajlott le egy válság sújtotta időszakában, amilyen még nem volt az MTA történetében" - hangsúlyozta.

Pálinkás József elmondása szerint a beruházások csökkentik a fenntartási költségeket, a felszabaduló ingatlanokat pedig az MTA értékesíti, és az ebből származó forrásokat fel tudja használni kutatási berendezések vásárlására vagy más kutatóintézetek épületeinek felújítására.

Az Akadémia elnöke mintaértékűnek nevezte a Lendület programot, amelyet 2009-ben egyrészt azzal a céllal indítottak, hogy külföldről hazacsábítsák a kiemelkedő kutatókat, akik máskülönben nem tudtak volna hazajönni. A másik cél az volt, hogy itthon tartsák azokat, akik éppen a távozásukat mérlegelik részben a jobb anyagi körülmények, de amiatt is, mert egy fiatal kutatónak nagyon fontos, hogy a karrierje kezdetén megalapozza a tudományos pályáját - emlékeztetett, hozzátéve: a programot arra is szánta, hogy a kutatóhálózatban meginduljon némi mozgás, új emberek kerüljenek kutatócsoportok élére.

A Lendület program 2009-ben 250 millió forintból, 5 kutatócsoporttal indult el, idén pedig már 3,7 milliárd forint áll csaknem 100 kutatócsoport rendelkezésére. Ez ma az MTA egyik legjelentősebb tudományos programja, és már nemcsak az akadémiai kutatóhálózatban, hanem az egyetemeken is vannak Lendület kutatócsoportok, amelyekben a nyugatiakkal összemérhetőek a javadalmazási és a kutatási körülmények - jegyezte meg.

Pálinkás József jelentős eredményként értékelte, hogy a 2008-as 16-ról 49 százalékra növelték a műszerállomány használhatósági szintjét: az MTA költségvetésében már minden évben jut 2 milliárd forint új műszerek vásárlására, és ha ez így marad, 6-8 éven belül elérhető a természetes, 60-70 százalékos használhatósági szint.

Elmondása szerint a Lendület program mentén elindítottak egy vendégkutatói pályázatot, amelyben világhírű kutatókat hívnak Magyarországra.

"Nem működik az, hogy csak a magyarok mennek el kutatni, hozzánk nem jön senki. Ahhoz, hogy szorosabban be legyünk kötve a világba, elismert külföldi kutatókat hívunk meg, akik fizetését a nyugat-európai szintre állítjuk be.

Évente 5-8 kutatót tudunk fogadni, de ez jelentősen növeli a magyar tudományos élet presztízsét, láthatóságát" - számolt be, hozzátéve: sikerült bevezetni egy új posztdoktori rendszert is; erre idén már 600 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 100-120 posztdoktori állás létesült.

Pálinkás József a legnagyobb változásnak a kutatóhálózat átalakítását nevezte, amely 2011 májusa és decembere között ment végbe: 43 kutatóintézetből kellett létrehozni 10 kutatóközpontot és 5 kutatóintézetet, így olyan méretű intézmények jöttek létre, amelyek gazdaságosan tudnak működni. "Az átalakítás sok erőt és munkát kívánt, de megérte, mert az MTA közgyűlése kétharmados többséggel jóváhagyta az átalakítást, ezzel 2012-től szervezetileg, 2014-től infrastruktúrájában megújult kutatóhálózat működhet.

Ezért nagyképűség nélkül mondhatom, hogy az Akadémiát a következő elnöknek jobb állapotban adom át, mint amilyenben akkor volt, mint amikor elnökké választottak" - fogalmazott.

Az elnök kiemelte: a széttagolt kutatóintézetekből most egy jól működő, és méretgazdaságos intézményhálózat jött létre, így az MTA csak az adminisztrációs költségeken évi félmilliárd forintot takarít meg. "Az igazán fontosak persze a tudományos eredmények. Az akadémiai kutatóhálózatnak nőtt a számokkal mérhető teljesítménye: a publikációk és az ezekre való hivatkozások száma, de az átalakítás igazi hatása néhány év múlva fog teljesen megjelenni" - jelezte.

A következő évek fontos feladatai között Pálinkás József mindenekelőtt az MTA lendületben tartását, valamint új programok elindítását jelölte meg.

Nyolcmilliárdos kormánytámogatással elindult az agykutatási program, de lenne még két-három olyan terület, ahol érdemes lenne hasonló méretű programokat elindítani - vélekedett.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának átadása 2015 végére várható, és elindult a csillebérci Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont fejlesztése is. Ennek most az első szakasza valósul meg, majd a remények szerint 2015-ben befejeződhet a második szakasz is, amivel ez a kutatóközpont is megújul, és ez a magyar csillagászat eredményein is látszani fog - összegzett Pálinkás József.

Szerző
2014.05.04 17:17

Összehangolt akcióra készül az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Még pénteken kora délután is egyeztettek az ellenzéki pártok egymás között arról, hogy milyen látványos akcióval hívják fel magukra a figyelmet az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján. Azt több forrásunk is megerősítette, hogy a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, az LMP, az MSZP és a Jobbik is része az együttműködésnek. Részleteket egyik pártnál sem akartak elárulni, de mivel a nyitóülésen minden bizonnyal Orbán Viktor is részt vesz majd, így várhatóan ő lesz az egyik „alanya” a performansznak.
Több ellenzéki politikus is azt mondta a Népszavának, hogy a decemberi pulpitusfoglalás, majd az azt követő utcai demonstrációk után nem folytathatják a parlamenti munkát úgy, mintha mi sem történt volna. A parlamentben eddig a legélesebb viták során is betartottak néhány alapvető (illem)szabályt, például, hogy Kövér László házelnököt „elnök úrnak” szólítják, ő pedig „képviselő asszony/úr” megszólítással fordul mindenkihez az ellenzéki padsorokban, de most kérdés, hogy ez így folytatható-e. Ugyanez igaz persze a Fideszre is: a Jobbik elnöke, Sneider Tamás az elmúlt hetekben a kormányoldal támadásainak célkeresztjébe került, miután több kompromittáló felvétel is nyilvánosságra került róla. Sneider ugyanakkor a parlament alelnökeként rendszeresen vezeti az üléseket, így különös lenne, ha a „vörös-náci koalíciót” emlegető Orbán Viktor után a Fidesz képviselői őt is „elnök uraznák”. Azt ugyanakkor egyelőre Fideszes forrásaink sem tudták megmondani, mi lesz az általuk követett stratégia. Az ellenzéki politikusok is csak rébuszokban válaszoltak arra, hogy pontosan mi várható a továbbiakban: egy képviselő azt mondta például, hogy „folyamatosan a házszabály határait feszegető magatartást tanúsítanak majd”. Ugyanakkor egy másik forrásunk úgy vélte: „nem lehet mindig tűzben égni, mert akkor egy idő után hiába lángolunk, már nem tűnik fel senkinek”. Szerinte egyébként az a legnagyobb kihívás az összes ellenzéki párt számára, hogy kitalálják, miképpen tudják folyamatosan fenntartani a figyelmet a parlamenti jelenlétük iránt úgy, hogy közben nem válik tevékenységük "ingyencirkusszá".
2019.02.16 08:00
Frissítve: 2019.02.16 08:00

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45