Paks II - nem előnyös, ezért nem nyilvánosak a tanulmányok

Az új atomerőművi blokkok létesítéséhez szükséges engedélyezési eljárás első fontos lépése a leendő telephely vizsgálata és értékelése, ez az engedély az idén őszre megszülethet – hangzott el a paksi polgármesteri hivatalban hétfőn.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által tartott közmeghallgatáson valamivel több mint százan gyűltek össze a paksi városháza tanácstermében.

Eck József, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projektmenedzsment igazgatója beszámolt arról, hogy a tervezett atomerőművi blokkok leendő telephelyének vizsgálata során egyebek között földtudományi, meteorológiai, hidrológiai értékelést végeztek, értékelték a kibocsátások hatásait, az ember okozta külső veszélyeket.

Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági főigazgató-helyettese az engedélyezés folyamatát ismertette. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények, így az atomerőművek is életciklusuk minden szakaszában folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak annak érdekében, hogy a biztonsági követelmények mindenkor teljesüljenek.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője az MTI-nek elmondta: több kérdésre még nem kapott választ, beleértve a blokképítéshez kapcsolódó egyéb beruházásokat, illetve azt, hogy a hűtéshez használt vizet honnan nyerik majd. Rámutatott: a paksi erőmű bővítése olyan horderejű kérdés, amiről az egész társadalomnak kellene döntenie.  

Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója az MTI-nek kifejtette, hogy az engedélyezéshez kapcsolódó követelményrendszer felülvizsgálatát 2009-ben kezdték el, akkor, amikor a parlament felhatalmazást adott az új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítésére. Ez a rendszer teljes mértékben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak, összhangban van az EU elvárásaival, valamint a szomszédos országok gyakorlatával.

A telephely engedélyezése kétlépcsős eljárás, most az első szakasz zajlik. A következőben a telephely-jellemzőket értékelik. Ezt a létesítési, majd az üzembe helyezési, végül az üzemeltetési engedély követi.

Jávor Benedek, az Együtt-PM országgyűlési képviselője, aki részt vett a közmeghallgatáson, telefonon az MTI-nek kifejtette: az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. képviselője egy tizenegy tanulmányból álló csomagra hivatkozott, amely megalapozza a telephely-engedélyezési eljárást.

Elmondása szerint kérdésére Nagy Sándor vezérigazgató azt válaszolta, hogy "nem tartják pillanatnyilag előnyösnek a nyilvánosságra hozatalát". Közölte: még ma kikéri a zrt.-től a tanulmányokat, amennyiben nem kapja meg, akár bírósági úton is érvényt szerez a közérdekű adatok nyilvánosságának.

Az ellenzéki politikus hozzátette: számos konkrét kérdés hangzott el a hűtővíz megoldásával, egy dunai duzzasztóművel, egy szivattyús energiatározóval és a hálózatfejlesztéssel kapcsolatban, "mindezekre elutasító válaszokat kaptunk" - mondta. A paksi atomerőmű bővítése úgy fog megvalósulni, hogy a kormányzat, a fejlesztési minisztérium, az MVM vagy a Paksi Atomerőmű Zrt. nem tud választ adni semmilyen érdemi kérdésre - jegyezte meg.

Szerző

Meghalt Becker

A 83 éves közgazdász ismerte fel, hogy az emberi viselkedés a közgazdaságtant befolyásoló legfontosabb tényező. Emiatt szerencsére például a matematikában kevéssé jártasak is könnyen megérthetnek ezt-azt a Nobel-emlékdíjas kutatásaiból - számolt be a vs.hu.

Az emberi viselkedés ökonómiai megközelítésén keresztül rengeteg régi nagy tévedésre derült fény. Becker első jelentős felfedezése az volt, hogy a munkahelyi diszkrimináció nem jövedelmező. A klasszikus baloldali elképzelés, miszerint azért létezik egyáltalán kirekesztés a világon, mert azzal a kirekesztő jól jár, Becker szerint tévedés.

A közgazdász kimutatta, hogy az erős belső versenyszellemet ápoló, növekvő vállalatok kevésbé kirekesztőek, mert felismerték, hogy a munkáltató is rosszul jár, ha nem alkalmazza a legjobb munkaerőt mondjuk a bőrszíne vagy a vallása miatt. Azaz meglepő módon a kevésbé kompetitív, békés munkahelyeken gyakrabban fordul elő faji, nemi, vagy szexuális diszkrimináció.

A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző

Május a legveszélyesebb hónap

Az elmúlt hosszú hétvége az időjárás szempontjából igen mozgalmas volt, hétfőn 12 óráig több mint 700 kárbejelentés érkezett ennek kapcsán az Allianz Hungáriához. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem árt felkészülni, hiszen májusban átlagosan háromszor annyi viharkár történik, mint az év többi hónapjában. 

Május első napján egy-két helyen lokális zivatar alakult ki, a következő nap pedig már feltámadt a szél is, melynek erőssége szombaton tovább erősödött, és országosan meghaladta a viharos erejű fokozatot. Ráadásul a felhőszakadásszerű esők mellett jelentős mennyiségű jégeső is hullott az ország több pontján is, többek között a Szabolcs megyei Tornyospálcán, a Heves megyei Verpeléten és Egerszóláton, a Hajdú-Bihar megyei Vekerd térségében és a Pest megyei Csemő térségében. A felhőszakadások miatt több megyében (Somogy, Pest) is előfordult, hogy utcákat és pincéket öntött el az esővíz. A zivatarok körzetében villámcsapások is megjelentek. Vasárnap folytatódott a szélsőséges idő,  az igen erős, viharos szél több helyen fákat döntött ki, melyek épületekre, elektromos vezetékekre és autókra dőltek sok esetben. Ezen a napon 120 esetben vonultak a tűzoltók kidőlt fák és egyéb vihar okozta károkhoz. A hétvégi időjárással összefüggésben ma 12 óráig több mint 700 darab bejelentés érkezett, Dél-Dunántúl térségében azonban további, a szokásosnál magasabb számú bejelentésre lehet számítani.

A hétvégén tapasztalt szélsőséges időjárás nem meglepő, hiszen az Allianz statisztikái szerint viharok tekintetében egyértelműen a május a legveszélyesebb hónap. 2009 és 2013 között összesen csaknem 23 ezer májusi viharral kapcsolatos kárbejelentés érkezett az Allianz Hungária Zrt.-hez, ami az öt év alatt bekövetkezett összes viharkár egynegyedét teszi ki. Míg a vizsgált időszakban havonta átlagosan 1500 viharral kapcsolatos kárbejelentést regisztrált a biztosító, a májusi viharok kapcsán háromszor ennyi, átlagosan 4500 kárt jelentettek be. Magyarországra jellemző, hogy egyre gyakoribbak a hirtelen lecsapó, nagy erejű viharok, 2013-ban az Allianz összesen több mint 15 ezer viharral kapcsolatos kárbejelentést regisztrált.

Az ország egész területére jellemző, hogy egyre gyakoribbak a hirtelen lecsapó, nagy erejű viharok, amelyek sokszor járnak jégesővel és villámcsapásokkal. Ezek az időjárási hatások legtöbbször kivédhetetlenek, de a károk mielőbbi helyreállítására fel lehet készülni az otthon- és a lakóközösség-biztosítás segítségével. Az Allianz otthonbiztosításának már az alapbiztosítása is fedezetet nyújt a szélsőséges időjárási jelenségek okozta károkra.

A tapasztalatok szerint a kárbecslő egy nap alatt veszi fel a kapcsolatot az ügyféllel, és 2-3 nap alatt felmérik a károkat.

Szerző