Glattfelder Béla hibrid autója és a társadalmi támogatás

Glattfelder Béla szerint tiszta, a környezetet nem szennyező energiára van szükség ahhoz, hogy Magyarország át tudjon térni a villamosenergia-alapú közlekedésre. Ezt az atomenergia és a megújuló források biztosíthatják – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője hétfőn Pakson, az atomerőmű előtt, ahol demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót tartott.

A politikus hibrid autóját a villamos hálózatra csatlakoztatta, miközben arról beszélt, hogy 2025-re bővíteni kell a most meglévő villamosenergia-kapacitást még akkor is, ha a közlekedési rendszer nem változik.

„Márpedig változni fog, mert egyre többet fogunk elektromos autót használni” - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy mára ez a technológia rendelkezésre áll, az autóipar tömegesen gyárt elektromos és olyan hibrid autókat, amelyek elektromos töltéssel is működtethetőek.

Glattfelder Béla rámutatott: a változás robbanásszerű keresletnövekedéssel és a villamosenergia iránti igény növekedésével jár. A politikus szerint kiváltható a kőolajimport, csökken a levegőszennyezés.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebb szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez tiszta, kibocsátásmentes erőforrásokra van szükség. Ilyen a megújuló és a nukleáris energia. „Magyarországon mind a kettőre szükség van és lehetőség van” – szögezte le.

Elmondta: a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek általában otthon, éjszaka töltik az autóikat. Ebben az időszakban az ipari felhasználás kisebb, bőven rendelkezésre áll a nukleáris energia, míg például a megújuló napenergia nem. Véleménye szerint a nukleáris energia mellett szól az is, hogy az atomerőmű működése jelentős társadalmi támogatást élvez.

Glattfelder Béla szerint egyre nagyobb a kereslet az elektromosan is tölthető járművek iránt. Véleménye szerint a következő tíz évben a töltési lehetőségek területén is ugrásszerű lesz a fejlődés.

Szerző

Könnyű volt a magyar írásbeli

Nem okozott különösebb nehézséget az idei magyar írásbeli érettségi a diákoknak, néhány tételt gondolkodtatónak, a szövegértéses feladatot kifejezetten könnyűnek tartották az MTI körképe szerint.

Aranyi Imre, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatója elmondta, eddigi tapasztalatai szerint a diákoknak nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, megelégedéssel nyugtázták a hétfői magyar írásbeli tételeket. Az írásbeli típusát tekintve alapvetően erre számítottak a tanulók - mondta Aranyi Imre, hozzátéve, a három választható szövegalkotási feladatlap közül általában nagyjából egyenlő arányban választanak az érettségizők.

Elég gyorsan végeztek a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban magyarból érettségiző diákok, a szövegértést kifejezetten könnyűnek tartották, az nem okozott problémát. Madarász Péter, a gimnázium igazgatója azt mondta: a második részben a legtöbben az érvelést választották. Utalt arra, hogy korábban is ez volt a tapasztalat, mert ennek a formáját, a tartalmi szempontokat jól megtanulják a diákok.

A második helyen a novellaelemzés állt, de ez véleménye szerint nyelvezetében, tartalmában is nehéz feladat volt, és hasonlóképp vélekedtek erről a középiskolai intézményben tanító magyartanárok is - fűzte hozzá. A megkérdezettek közül mindösszesen egy tanuló választotta az összehasonlító elemzést, a tapasztalatok szerint ezzel a legnehezebb megbirkózni.

Gondolkodtató, de a tanultak alapján megoldható feladatok voltak az idei középszintű érettségin - mondta Gortva Tamás, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium magyartanára. Szerinte az érvelés volt ennek az érettséginek a legnagyobb buktatója, hiszen nehéz volt legalább három releváns érvet összegyűjteni a témakörhöz. A diákokkal folytatott rövid beszélgetések alapján a feladatmegoldás veszélye a felületesség lehetett, hogy valóban irodalmi adatokkal, műfajokkal, művekkel alátámasztott érv helyett inkább csak benyomásokról, érzésekről írtak - mondta.

A győri középszinten érettségizők és tanárok arról beszéltek: az internetes nyelvvel kapcsolatos feladat mind témájában, mind megközelítésében közel állt a diákokhoz, egyetlen fiatal sem érezte úgy, hogy megoldása miatt különösebb pontveszteséggel kellene számolnia.

A Bródy-novella kapcsán volt olyan tanár, aki megjegyezte: elemzése a gimnáziumokban nem, a gyakorlatorientált képzést nyújtó szakképző iskolákban viszont nehézségekbe ütközhetett. Az összehasonlító verselemzésről szólva tanárok és érettségizők is megemlítették, hogy a két életösszegző mű a fiatalok számára ismeretlen helyzetről, érzésekről szól, ami nehézséget okozott.

Tatabányán a Bárdos László Gimnáziumban a diákok könnyűnek találták a magyar érettségi tételeit - mondta el Horváth Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Az Árpád Gimnáziumban hasonló tapasztalatokról számolt be Polyóka Tamás igazgatóhelyettes. A diákok azt mondták neki, úgy érezték, jól sikerült a feladatok megoldása, 4-es, 5-ös osztályzatot is kaphatnak. Az érettségizők nagyobb része a Bárdos László Gimnáziumban a verselemzéseket, míg az Árpád Gimnáziumban a novellák elemzését választotta.

Korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték a pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai az idei magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója azt mondta: középszinten az internetes nyelvvel, a hálózati kommunikációval, a digitális nyelvhasználattal kapcsolatos szövegértési feladatsorra valószínűleg mindazok helyes választ tudtak adni, akik a kérdéseket figyelmesen elolvasták, a Bródy Sándor-elbeszélés vizsgálata pedig azoknak is jó választást jelentetett, akiknek az írásbelire nem sikerült eléggé felkészülniük.

Az igazgató megjegyezte, hogy az érveléses feladat megoldása nagyobb műveltséget, olvasottságot igényelt, és előnyt jelentett azoknak, akik vettek már részt vitaversenyeken. Ugyancsak komolyabb tudásra volt szükség Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetéséhez. Zalay Szabolcs szerint az érettségiző diákok többsége elégedett volt, miután végzett a magyar írásbelivel.

A középszintű érettségi első része, a szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak.

Az érvelési feladatban - Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán - a világszerte terjedő "lassú olvasás" mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt.

Az emelt szintű írásbelin a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. Az egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával.

A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett "töprengő gondolat" kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Szerző

Tűz, víz, jég - több százmilliós kárt okozott a vihar

A nagyobb biztosítóknál - egyenként - közel ezer kárt jelentettek az ügyfelek eddig a hétvégi viharok után, legtöbb kár az ország középső és déli részén keletkezett - közölték a társaságok az MTI-vel.

A lakásbiztosítási piacot vezető Aegon Magyarországhoz hétfő délután 2 óráig 950 kárbejelentés érkezett, a becsült kár 90 millió forint, így egy kárra átlagosan 95 ezer forint jut.

A legtöbb bejelentés Budapestről, valamint Pest és Baranya megyéből érkezett, de országszerte okozott károkat a vihar.

A viharos, esős időjárás következtében kidőlt fák és a nagy mennyiségű eső is több helyen okozott károkat. Például Tamásiban és Barcson utak váltak járhatatlanná, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig leszakadt elektromos vezeték és villámcsapás okozott tüzet.

Az Allianz Hungáriához hétfőn délig 700 bejelentés érkezett, ezek becsült összege 50 millió forint. A felhőszakadások miatt Somogy és Pest megyében is előfordult, hogy utcákat és pincéket öntött el az esővíz. A zivatarok körzetében villámcsapások is megjelentek.

A felhőszakadásszerű esők mellett jelentős mennyiségű jégeső is hullott az ország több pontján. Így a Szabolcs megyei Tornyospálcán, a Heves megyei Verpeléten és Egerszóláton, a Hajdú-Bihar megyei Vekerd térségében és a Pest megyei Csemő térségében - áll a biztosító közleményében.

A Groupama Garancia Biztosítóhoz hétfő délutánig 861 bejelentés érkezett, ezek értéke már elérte a 60 millió forintot, de folyamatosan növekszik. A kárszámok megyei rangsora: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Pest megye.

A Generali Biztosítóhoz 836 időjárással összefüggő kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke 74 millió forint. A bejelentések több mint fele viharkár, ezekre már több mint egymillió forintot - gyorsított eljárásban - ki is fizetett a biztosító.

Ezt követik a villámkárok, a jég okozta károk, valamint a tetőbeázások és a felhőszakadás okozta károk. A legtöbb elemi kárbejelentés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyéből érkezett, de jelentősek a károk Budapesten is. A leginkább érintett települések: Budapest, Szeged és Pécs.

Szerző
Témák
viharkárok