Összecsengenek az Európai Bizottság (EB) tavaszi prognózisának számai a magyar konvergencia-program előrejelzésével, amely a kormány szerint - úgymond - annak az elismerése, hogy programjuk megbízható és hiteles. Érdemes azonban ehhez hozzátennünk, hogy az elmúlt négy évben ez nem volt mindig így: a növekedés tekintetében a magyar kormány rendre 0,5-1 százalékkal volt optimistább Brüsszelnél.
A múlt héten publikált konvergenciaprogram azonban nem tartalmazza az új kormány tervezett intézkedéseit, lévén, hogy az még nem alakult meg. Különösen Matolcsy Györgynek volt még nemzetgazdasági miniszterként affinitása ahhoz, hogy megalapozatlannak bizonyuló növekedési- és államadósság-csökkentési adatokkal tűzdelje tele a konvergencia-programokat. A Széll Kálmán tervben például azt ígérte a jegybank jelenlegi elnöke, hogy mostanra 64,1 százalékra csökken az államadósság: a valóság ezzel szemben 83 százalék.
Emlékezetes: a 2010-es kormányváltáskor 82,2 százalék volt az adósság mértéke. Ezt követően a második Orbán-kormány a GDP 10 százalékának megfelelő magánnyugdíj-pénzári vagyont fordított az államadósság-csökkentésére. Az a szabadságharc, amelyet az államadósság ellen vívtak, mint látjuk, mégis megbukott.
Az államadósságra vonatkozó brüsszeli és magyar előrejelzés között most is fellelhető a különbség, jóllehet nem akkorát, mint a Matolcsy-érában. Az EB szerint ugyanis idén év végére 80,3 százalékra emelkedhet a GDP-arányos államadósság, és jövőre is csak visszafogott, fél százalékos csökkenésre számít Brüsszel. Míg a kormány idén 79,1 százalékos, jövőre pedig 78,9 százalékos államadósságot vár.
Jelentős növekedés nélkül nem tudjuk kinőni az államadósságot - mutatott rá lapunknak Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint ehhez támogató üzleti környezetre lenne szükség, amit rendre kiemel az EB és az Európai Tanács is, amikor a magyar gazdaság állapotáról értekezik. Az EB előrejelzése is hangsúlyozza: a jelenleg rekord alacsony infláció a rezsicsökkentésnek köszönhető, ám ennek a hatásnak a kifutása után a gyenge forintárfolyam árfelhajtó hatású lehet.
Brüsszel jelentős kockázatokra is felhívja a figyelmet: hazánk a többi uniós tagállamnál érzékenyebben reagálhat az ukrán válság hatásaira és a globális pénzpumpa szűkülése is a hozamok emelkedéséhez vezethet.
A fellendülés jelei ugyanakkor nem csak hazánkban, egész Európában megmutatkoznak. Kezdenek beérni a tagállamok és az EU reformokra irányuló folyamatos erőfeszítései - fogalmazott az EB tavaszi előrejelzésének tegnapi bemutatóján Siim Kallas. Az EB alelnöke szerint az európai gazdaság az élénkülés útjára lépett: a hiányok csökkennek, a beruházások növekedésnek indultak, és a foglalkoztatás is a bővülés jeleit mutatja.
A növekedés motorja az előrejelzés szerint a belső kereslet lehet a következő években: az alacsony infláció és a stabilizálódó munkaerőpiac is kedvező hatással van a növekedésre. Az előrejelzés szerint az infláció továbbra is alacsony marad mind az EU-ban (2014-ben 1 százalék, 2015-ben 1,5 százalék), mind pedig az euróövezetben (0,8 és 1,2 százalék).
Az árak jelenlegi alakulása a külső tényezőket és a kiigazítási folyamatot is tükrözi, a túlságosan hosszú ideig tartó alacsony infláció kockázatokkal járhat - hívja fel a figyelmet az EB. Ezeket a kockázatokat ugyanakkor a fokozatosan erősödő és egyre szélesebb körben tapasztalható fellendülés enyhítheti. Az EB előrejelzése Magyarország kapcsán is hangsúlyozza: a jelenleg rekord alacsony infláció a rezsicsökkentésnek köszönhető, ám ennek a hatásnak a kifutása után a gyenge forintárfolyam árfelhajtó hatású lehet.
A korábbi súlyos pénzügyi válságokat követő gazdaságélénkülések természetéhez hasonlóan a jelenlegi fellendülés is csak fokozatos lehet. Az általában kedvező finanszírozási feltételek ellenére a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak.
Az EB előrejelzései azon a feltételezésen alapulnak, hogy a tagállamok végrehajtják az elfogadott szakpolitikai intézkedéseket, és ezáltal megvalósítják a szükséges kiigazításokat. A GDP-arányos államadósság az idén is csaknem 90 százalékon tetőzik az EU-ban és 96 százalékon az euróövezetben, majd jövőre csökkenés várható - állapítja meg az EB.
Új uniós bankot hozna létre Schulz
Elfogadhatatlan, hogy a kereskedelmi bankok nem hitelezik tovább a vállalkozásoknak a történelmi mélységbe leszállított alapkamat révén az Európai Központi Banktól (EKB) minden korábbinál olcsóbban szerzett forrást, hanem ismét "a spekuláció útjára lépnek" - mondta a német Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, akit Európai Szocialisták Pártja által az EB vezetésére jelöltek, tegnapi tájékoztatóján.
Szerinte ez a legfőbb oka az euróövezet válsággal küzdő országaiban kialakult súlyos hitelínségnek. A cégek források híján nem tudják megvalósítani fejlesztési, beruházási terveiket, ezért az európai parlamenti választások után megalakuló új bizottságnak sürgősen lépnie kell.
Az Európai Fejlesztési Bank alapjaira egy új intézményt kell felépíteni, amelynek célja a gazdasági növekedés beindítása, különösen a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása érdekében - véli Martin Schulz. A bank kedvezményes hitelekkel segíti majd a fiataloknak állásokat teremtő vállalkozásokat, amennyiben a szocialisták jelölhetik az EB következő elnökét - fejtette ki Martin Schulz.