Álmeghallgatás Pakson

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:19
Pakson mindössze a tervezett beruházás fél kilométeres körzetében lakókat hívták meg a közmeghallgatásra. Fotó: K2 Press/Népszav
Érdemi információk közreadása nélkül zajlott a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos tegnapi közmeghallgatás. A felelős szervezetek elismerték, tizenegy előkészítő tanulmány létezik a beruházásról, de azok megismertetése a közvéleménnyel szerintük jelenleg "nem lenne kívánatos".  Az Együtt-PM peres úton akarja kikényszeríteni a közérdekű információk nyilvánosságra hozatalát.

Továbbra is titok övezi, hogy miért, miként bővül a paksi atomerőmű - ennyi a sommázata a tegnapi, a paksi városházára szervezett közmeghallgatásnak. A fórumot az új blokkok elhelyezését megelőző engedélyezési eljárás első lépéseként hívták össze és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), valamint a beruházást koordináló MVM Paks II.Zrt. adott volna tájékoztatást.

Számos kérdést fogalmazott meg a hallgatóság, ám a válaszok nem sok érdemi információt tartalmaztak. Így a helybéliek és a közvélemény továbbra is csak sötétben tapogatózhat a beruházással kapcsolatban - nyilatkozta lapunknak az eseményen részt vevő Jávor Benedek.

Az Együtt PM társelnöke elmondta: a jelenlévők többek között kíváncsiak lettek volna arra, hogy miként látják majd el hűtővízzel az új blokkokat, kell-e hűtőtornyokat építeni, vagy duzzasztót a Dunán, milyen egyéb beruházások társulnak még az erőműblokkokhoz. A kérdéseket azonban minden alkalommal elhárították mind a hatóság, mind a cég képviselői. Hol arra hivatkoztak, hogy nincs elegendő információjuk a válaszadáshoz, hol pedig arra, hogy a projekt jelenlegi szakaszában nem adhatnak felvilágosítást az adott kérdésről.

Emiatt még arra sem derült fény, hogy mi alapján dőlt el, hogy szükséges az atomerőmű bővítése és milyen létesítmények épülnek majd. Miközben ezeket az alapvető információkat joga van megtudni a közvéleménynek - tette hozzá Jávor, aki szerint törvénysértő, hogy a mind a hatóság, mind a beruházó, mind a kormányzat titkolódzik a társadalom előtt. Emiatt, ha kell az Együtt PM bíróságon kényszeríti majd ki az építkezésre vonatkozó információkat - közölte a társelnök.

A meghallgatáson tizenegy építkezést előkészítő tanulmányról is szó esett, azok tartalmát, jellegét azonban nem ismerhették meg az érdeklődők. Az építési projekt cég arra hivatkozva tagadta meg a tanulmányok közreadását, hogy az az építkezés jelen fázisában "nem lenne kívánatos".

Jávor kijelentette: jogi úton lép majd fel annak érdekében, hogy ezeket az elemzéseket is mihamarabb megismerhesse a közvélemény, amely a kormányzat folyamatos ködösítése miatt máig teljesen tájékozatlan az évtizedekre meghatározó, legalább háromezer milliárd forintos építési programmal kapcsolatban.

A Fidesz-kormány az utóbbi években tudatosan szűkítette azoknak a körét, akiket egyáltalán bevon a közmeghallgatásokba. Korábban a paksi atomerőmű három kilométeres körzetében ingatlannal rendelkezőket kezelték az engedélyezési eljárásokban érintettként a hatóságok. Mostanra viszont többszöri törvénymódosítással mindössze ötszáz méterre csökkentették az úgynevezett hatás sávot. Így jelenleg már alig tucatnyi tulajdonost véleményét kell meghallgatniuk a hatóságoknak az engedélyek kiadása során. Ennek is köszönhető, hogy alig több mint százan vettek részt a tegnapi közmeghallgatáson.

Az Együtt PM politikusa úgy véli: a Fidesz-kormányt valójában nem érdekli sem a helyben lakók, sem társadalom véleménye a paksi atomerőmű bővítéséről. Ezt igazolja a tegnapi meghallgatás is, amelyen semmilyen érdemi válasz nem hangzott el, csupán arról volt szó, hogy a hatóság és az állami projektcég formálisan eleget tett a jogszabályi kötelezettségének.

Félő, hogy a paksi létesítmény végül úgy épül meg, hogy a lakosság csak utólag értesül még az alapvető információkról is, és akkor szembesül azzal, hogy a kormányzat milyen szükségtelen óriás beruházást kényszerített az emberekre.

Szerző

A Citadella visszavétele

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:18
Turisták helyett rendőrök FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A tegnapi hírek szerint az idegenforgalmi főszezonban a Citadellát nem lehet majd rendeltetésszerűen használni. Az állam ugyanis karhatalmi segítséggel hétfő reggel „visszavette” a Gellért-hegyi komplexumot. Hosszú pereskedés várható, mert a kitessékelt bérlők nem engednek.

Hatalmas rendőri erőkkel „foglalta vissza” a Citadellát az állam. A hétfői akciót a vagyonkezelő azzal indokolta, hogy „az állam, jó gazda módjára, vette vissza jogos tulajdonát, az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Citadellát".

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megállapítása szerint ugyanis a Citadella használata, illetve hasznosítása nem felel meg a világörökségről szóló törvény rendelkezéseinek. A bérlők elvégezték ugyan a szükséges karbantartásokat és az alkalomszerű javításokat, de lényegében csak az üzleti érdekeiket érintő beruházásokat hajtották végre.

Siklóbiznisz készülőben
A BKK megveszi a Budapesti Gyógyfürdő ZRT-től a Rác Sikló Kft. 25 százalékát, mert értelmesnek ötletnek tartja a gellérthegyi sikló megépítését, és az elképzelésnek amúgy is közlekedésszakmai kapcsolata van, áll az előterjesztésben, amit csütörtökön tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, derült ki fél éve. A javaslat szerint 2013 októberének végére az összes szükséges engedélyt megszerezték, a beruházást el lehet kezdeni. A finanszírozás a korábbi elképzeléseknek megfelelően a többségi (magán)tulajdonos kezében lesz saját erő és banki hitel felhasználásával.
Korábbi tervek szerint a gellérthegyi sikló egy 300 méter hosszú pályán működik majd. A Hegyalja út és a Rác fürdő közötti alsó állomástól a Citadella sétányig viszi az utasokat. A két, egyenként 40 férőhelyes kabin óránként 540 fő szállítására akalmas, és a nap 24 órájában közlekedik majd. Ha a Citadellát visszaszerzi az állam, elképzelhető, hogy a látványosság megközelítését - a buszok kitiltásával, a parkolás nehezítésével - "kötelezően" az új siklóra terelheti, ami hatalmas bevételt hozhat a tulajdonosnak.


„A hasznosítási pályázat tavaszi kiírásáig, annak lezárultáig a korábbi bérlők maradhatnak" - jelentette be tavaly novemberben Hoffmann Tamás Újbuda fideszes polgármestere, amikor az államtól a kerület megkapta a Citadellát.

Alig egy hónappal később azonban az önkormányzat visszaadta az ajándékot, mert: „a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy a XI. kerület határozott időre, 50 évre vegye vagyonkezelésbe a Citadellát, melynek turisztikai fejlesztése, kulturális célú hasznosítása, a szélesebb közönséget vonzó, hosszú távú üzemeltetése így nem biztosított”.

Az MNV viszont 2014 márciusában felszólította a bérlőket, hogy április 30-ig kiürítve adják át a területet. Lelassította az ügymenetet, hogy a kerület jegyzője 2013. november 5-én ideiglenes használati engedélyt adott a Citadella bérlőinek. Amint ez az MNV Zrt. tudomására jutott, azonnal eljárást indított a szerződés megszüntetésére. A vagyonkezelői jog így 2014. január 17-én megszűnt.

„A terület konkrét vagyonkezelő felé történő átadása egyeztetés alatt van, az ezzel kapcsolatos tárgyalások folynak” – közölték, de, hogy ezek lezárulta mikorra várható, nem tudtuk meg. 

Törvénytelennek nevezte viszont az eljárást a létesítmény éttermét üzemeltető cég ügyvezetője hétfőn. Magyar Istvánné, a Gastro-Top Kft. ügyvezetője újságírók előtt elmondta: 2013 októberében határozat született, amely a 2014 decemberében hatályba lépő világörökségi törvényre hivatkozva rendelkezik arról, hogy a Citadella használóinak el kell hagyniuk a területet, mert azt birtokba kívánja venni a MNV Zrt.

Magyar Istvánné szerint ez 2013. november 11-én maradéktalanul teljesült, a használók birtokba adták az MNV-nek a Citadellát, az MNV pedig vagyonkezelésbe a XI. kerületi önkormányzatnak adta azt tovább. Az önkormányzat ezt követően hasznosítási szerződést kötött a területre.

Az ügyvezető szerint ennek ellenére folyik a mostani eljárás, és úgy vélte, a 2013. november 11-én történt végrehajtást akarják újrafoganatosítani, amire nincs magyarázat. Magyar Istvánné közölte: bírósághoz fordulnak. Az ügyvezető az újságíróknak átadott egy levelet, amelyet Márton Péter, az MNV vezérigazgatója írt Hammerstein Juditnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárának.

Ebben ez áll: "2013. november 11-én a határozatban felsorolt valamennyi, a birtokba adásra kötelezett mind a hat használó birtokba adta az ingatlant az MNV Zrt.-nek".

Tavaly a Világörökség Központ küldöttsége, több hatóság, köztük az Örökségvédelmi Hivatal és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is vizsgálta a Citadellát, de semmilyen problémát nem talált.

A hír nyomán szinte sokkot kapott az idegenforgalmi szakma. Pásztor László, a Blaguss ügyvezetője a Népszavának elmondta, márt hétfőn is több csoportjuk buszát fordították vissza a Citadelláról, amit a külföldiek értetlenül fogadtak. Értesítést a szakma nem kapott, és napközben sem jutottak információkhoz.

Ez különösen azért kellemetlen, mert az étteremben is hónapokkal ezelőtti foglalásaik vannak, és nem tudják, mire számíthatnak. Hasonló lehet a helyzet az ottani szállodával.  

Szerző

MSZP: mindenkinek egyenlő esélyt!

Tegnap volt az esélyegyenlőség napja, de erről a kormány egyelőre elfelejtett megemlékezni. Az MSZP viszont úgy fogalmazott: fontosnak tartják a "mindenkinek egyenlő esélyt" alapelv érvényesítését Magyarországon. Azt, hogy a társadalom minden tagja egyenlő eséllyel indulhasson neki az életnek. Hogy ne legyenek kiváltságos helyzetben lévők, és ne legyenek diszkriminált egyének és csoportok, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az eleve nehéz helyzetbe születettek.

A szocialista párt szerint a társadalom, a nemzet boldogságát és boldogulását is az határozza meg, hogy születéstől, helyzettől, faji, nemzeti hovatartozásától függetlenül mindenki egyenlő eséllyel rendelkezik-e, hogy mindenkit egyenlő jogok illetnek-e meg - fogalmazott az MSZP.

Az Európai Unió alapító egyezményének alapja az esélyegyenlőség. Az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkel erősítette az alapelvet a nemi, a faji, az etnikai hovatartozáson, az életkoron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében.

Magyarországon sok tekintetben vitatható az elv érvényesülése. Az új alaptörvényben például a kétharmad úgy rendelkezett, hogy a párkapcsolatban csak a házasságot kötött férfit és nőt ismerik el családtagként. Az új Polgári Törvénykönyv tovább rontott a helyzeten.

A kereszténydemokraták javaslatára ugyanis kikerült a kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozása. A kapcsolatról külön törvény rendelkezik, ami egyértelműen jelzi, az egynemű kapcsolatok szabályozásának nemhogy a családi, de még általában a legalapvetőbb polgári viszonyok között sincs helyük.

A rokkantakat és a korai nyugdíjasokat visszamenőleges hatállyal zárták ki a nyugdíjrendszerből úgy, hogy bűnbaknak állították be őket.

Szerző