Előfizetés

Tőkés: a jobboldali és a baloldali szélsőségekkel is fel kell venni a harcot

A magyarság érdekeinek védelmében, valamint a jobboldali és a baloldali szélsőségekkel szemben is fel kell venni a harcot az Európai Parlamentben - jelentette ki Tőkés László EP-képviselő Hatvanban tartott hétfői kampánynyitó sajtótájékoztatóján.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki posztját is betöltő politikus - aki a Fidesz-KDNP listájának harmadik helyén szerepel - úgy fogalmazott, hogy az egyes nyugati szocialistákkal szemben "az utódkommunisták nem hitelesek, ők egy régi rendszer örökségét képviselik", az Európa iránti behódolás, a nemzeti érdekek megtagadásának politikáját. Hozzátette: megtapasztalta, hogy mennyire a magyar érdekek ellen fordult a magyar szocialista képviselet.

Tőkés László hangsúlyozta, hogy az Európából kimaradó politikai gondolkodás is elfogadhatatlan, "a helyünk természetesen Európában van".

Kitért arra is, hogy 2010 és 2014 között erodálódott Magyarország hírneve, és "ez a baloldali-liberális szélsőséges politikának tulajdonítható, amely mögött a hazai baloldali-liberális propaganda áll". Szavai szerint Magyarországról látták el munícióval a baloldali-liberális köröket. Ebben az európai közegben kell minél hatékonyabban érvényesíteni a 12-13 milliós magyarság érdekeit - mondta.

Az MTI kérdésére Tőkés László elmondta: olyan tiszteletlenséggel és hitelrontással találkoztak, amellyel szemben fel kellett vennie a küzdelmet az Orbán-kormánynak. Ez a küzdelem sikeres volt - fűzte hozzá.

Közölte: ha szükséges, a jövőben is határozottan kiállnak a rágalmazásokkal, a támadásokkal, a Magyarországgal szembeni diszkriminatív intézkedésekkel szemben. Most a konszolidáció, a fejlődés folytatásával lehet végérvényesen kivívni a tiszteletet - mondta, arra kérve a szavazókat, hogy az EP-választáson erősítsék meg az április 6-i eredményt.

Élőlánccal tiltakoztak az emlékmű ellen

Publikálás dátuma
2014.05.05. 21:45
Folytatódott a tiltakozó akció a majdnem kész szobornál a Szabadság téren. Fotó: Vajda József/Népszava
Élőlánccal tiltakoztak a '44-es német megszállási emlékmű és az Orbán-kormány erőszakossága ellen a Szabadság téren csaknem egy hónapja tüntető civilek - köztük Fischer Iván karmester és Heller Ágnes filozófus. Az emlékmű eközben már majdnem elkészült, és befejezése - erős rendőri biztosítás mellett - nem várathat sokáig magára, miután a kormányfő egyértelműen kiállt a megvalósítás mellett, az emlékmű körüli vitát pedig kocsmapultnál zajló politikai lökdösődésnek nevezte.

Egymás kezét fogva alkottak élőláncot tegnap a Szabadság téren az általuk csak "elátkozott" jelzővel illetett emlékmű körül a csaknem egy hónapja a helyszínen demonstráló civilek - köztük Heller Ágnes filozófus, Fischer Iván karmester, Mécs Imre 56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő és Suchman Tamás volt MSZP-s politikus.

A tiltakozóktól az immár majdnem kész szobrot nemcsak az általuk korábban tizenháromszor lebontott, ám azóta szétszedhetetlenné összehegesztett kerítés védte, hanem rendőrsorfal is. Amúgy sem mehetnek már egy hete a tiltakozók a szobor közelébe, mert a józsefvárosi jegyző birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek, ez pedig feljogosította a rendőröket arra, hogy kényszerintézkedést alkalmazva "megtisztítsák" a terepet a demonstrálóktól - ezt meg is tették.

Élesen bírálta az emlékmű tervét hétfőn egy más témában tartott eseményen Fischer Iván mellett Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija is. Köves Slomó jelezte, nem ért egyet az emlékmű esztétikájával, Fischer Iván pedig kifejtette: az emlékmű nagyon sokak érzékenységét sérti - zsidókét és keresztényekét egyaránt -, hiszen azt a "pilátusi gondolatot" tükrözi, hogy "nem mi vagyunk a bűnösök, hanem más".

Eközben információink szerint távozik posztjáról a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) közalapítvány teljes kuratóriuma - lejárt ugyanis a mandátumuk. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a HDKE illetékesétől egyelőre nem kaptunk választ, de úgy tudjuk, a kuratórium tagjainak többsége vélhetően amúgy sem maradt volna: nem értenek ugyanis egyet azzal, hogy nemrég Haraszti György kuratóriumi elnök együttműködési megállapodást írt alá a HDKE nevében az állam által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjével. Utóbbi, Szakály Sándor azzal kavart év elején nemzetközi botrányt, hogy "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást.

Megírtuk: hétfői hatállyal - ugyancsak mandátumának lejárta miatt - távozott posztjáról a HDKE igazgatója, Szita Szabolcs. A Páva utcai központ vezetője jelezte: a megállapodást a megkérdezése nélkül kötötték meg, miközben külföldön volt, amit méltatlannak tart. Úgy tudjuk, a Veritas-szal kötött megállapodásról a kuratórium tagjai is csak utólag értesültek.

Eközben - noha a Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozó Eleven emlékmű mozgalom egyik alapítója, Béndek Péter nyílt levélben kérte - egyelőre nem hozta nyilvánosságra Dávid Katalin azt a levelét, amelyre válaszul Orbán Viktor a múlt héten "megnyilvánult" a szobor ügyében.

A Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának írt válaszában Orbán azt írta: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". A kormányfő az emlékmű körül kialakult vitáról úgy írt, hogy az nem haladja meg az "olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját." A Mazsihisz-vezetőknek pedig minapi találkozójukon jelezte: "nincs mozgástere" az ügyben.

A magyar kormányfőt bírálta a Zsidó Világkongresszus vezetője, aki kettős beszédet emlegetett. Ronald Lauder a The Jerusalem Post című izraeli lapnak az európai antiszemitizmus és a szélsőjobboldal erősödéséről beszélt, külün kitérve a Jobbikra. Mint fogalmazott, Orbán a nyilvánosság számára "jól hangzó" beszédeket mond - Jasszer Arafathoz hasonlóan például - az antiszemitizmussal szembeni fellépésről, de máshogy nyilvánul meg erről saját közönségének.

Gyurcsány: május 25. erőfelmérő lesz a baloldalon is

Gyurcsány Ferenc szerint a május 25-ei európai parlamenti (EP-) választás erőfelmérés is lesz, amely megmutatja, hogy baloldalon kinek mennyi támogatója van.

A Demokratikus Koalíció elnöke erről az EP-választási kampányhoz kapcsolódó országjárásának első, csepeli állomásán beszélt hétfőn. Az a remény fűti őket, hogy meg tudják mutatni, a DK támogatottsága nagy - tette hozzá.

Két és fél éve olyan pártot szerettek volna alapítani, amelyik nem lesz „teszetosza”, nem keresi a jobboldal dicséretét, mert „nincs annál szörnyűbb, amikor a miniszterelnök megdicséri az egyelőre legnagyobb baloldali párt elnökét, hogy milyen helyes fiú” - jelentette ki. Azt szeretné, ha Orbán Viktor nagy tisztelettel, megbecsüléssel, de ellenfélként tekintene rájuk, valamint azt, ha a kormányfőnek a DK igazságától kellene tartania, mert érezné, hogy kihívást jelentenek a számára.

Ha baj volt a baloldali összefogás pártjaival, akkor nem az, hogy nem hallották eléggé a jobboldal féligazságait, hanem az, hogy nem mertek kellő erővel kiállni a saját igazságuk mellett – utalt a parlamenti választásra. Tévednek azok a baloldali politikusok, akik azt hiszik, hogy muszáj leülni tárgyalni a Jobbikkal, mert „újnácikkal nem ülünk egy asztal mellé, újnácikkal nem fogunk kezet, nem lehet abban szerepet vállalni, hogy szalonképessé tesszük őket” - mondta.

Ha van ok arra, hogy május 25-én a Demokratikus Koalícióra szavazzanak, akkor leginkább az, hogy ez az a párt, amelyik nem hajlandó kompromisszumot kötni elfogadhatatlan emberekkel és elfogadhatatlan politikákkal – biztatta hallgatóságát.

Programjukból idézve elmondta, szociális Európát akarnak, hogy ne válassza el áthidalhatatlan szakadék a különböző országok munkásait. Szeretnének egy Európai Egyesült Államokat – folytatta, hangsúlyozva, hogy egy több ügyben együttműködő Európa Magyarországot is erősebbé tenné. Arra is kitért, hogy kéttannyelvűvé kell tenni a magyar és az európai közoktatást is.

Minden olyan ügyet, amelyben politikus érintettsége mutatható ki, át kellene adni egy európai ügyészségnek, hogy a kormányok ne gyakorolhassanak nyomást hazájuk vádhatóságára – ismertette egy másik elképzelésüket.

Megismételte korábbi kijelentését, hogy kevesebben szavaztak a kormányra, mint ahányan ellene voksoltak. Az az ellenzék megosztottságának és Orbán „agyafúrt, tisztességtelen választási törvényének következménye”, hogy a parlamentben a Fidesz-KDNP mégis kétharmadot szerzett - közölte. A választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, még sincs más lehetőség, mint tudomásul venni annak végeredményét – emelte ki.

Nem érdemes sírni, menni kell előre, mert ez a rezsim hosszú távon nem tartható fent, ezért arra kell erőfeszítéseket tenni, hogy a DK kormányzóképes legyen, az ezt érzékelő választók pedig minél előbb kívánják a jelenlegi kormány bukását - mondta. Nincs megírva, hogy ennek a kabinetnek kell kormányoznia 2018-ig - jelentette ki, hozzátéve ugyanakkor: tisztességes demokrata olyat nem mondhat, hogy bármit meg lehet tenni a kormány bukásáért, a békét, a stabilitást ugyanis meg kell őrizni.

Gyurcsány Ferenc azt jósolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökre feltehetően vár egy jelentős politikai, társadalmi és gazdasági kiigazítás, amelynek során lelepleződik, hogy mindaz, amit eddig tett, „csalárdság volt, csalfaság volt, hazugság volt”.

A DK-nak az a dolga, hogy ha ez bekövetkezik, akkor a választók lássák, „van itt egy tisztességes, demokratikus, normális világ”, és olyan nyomást kell gyakorolni a Fidesz frakciójára, hogy tagjainak többsége „megroppanjon még 2018 előtt” – jelentette ki.