MTA;Lovász László;

2014-05-06 14:47:00

Lovász László az MTA új elnöke

Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult.

Lovász Lászlót a voksok 61, 8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen - olvasható az akadémia honlapján. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult.

Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg.

Az MTA honlapján olvasható beszámolóban a zárt ülésen történt megválasztása után Lovász László megtiszteltetésnek nevezte az elnöki cím elnyerését és nagyrabecsüléssel szólt Pálinkás József elmúlt hat évben végzett munkájáról. Az új elnök köszönetet mondott és elismerését fejezte a most leköszönt valamennyi akadémiai tisztségviselőnek az elmúlt hat év eredményeiért. 

Tovább akarja vinni az elődje által beindított változásokat, de más munkastílust honosítana meg Lovász László matematikus, akit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 185. közgyűlésén, kedden választottak a tudós testület elnökévé.

"Az akadémia egyike a társadalmilag legelfogadottabb közintézményeknek és legfőbb feladatomnak azt tekintem, hogy ez fennmaradjon" - mondta el megválasztása után az MTI-nek. Lovász László kiemelte a tudományos teljesítmény mellett a munkastílus és egy olyan közösség fontosságát, amely túl tudja tenni magát a politikán a tudomány és az ország érdekében.

"Ez nagyon fontos dolog, amit mindenképpen tovább akarok vinni" - jegyezte meg.

Mint elmondta, elődjéhez, a hat év elnökség után leköszönt Pálinkás Józsefhez képest más a vezetői stílusa: "talán jobban szétteríteném a munkát, szélesebb körben, többeket vonnék be, de ebben az is benne van, hogy ő végrehajtotta azokat a fő változtatásokat, amelyek irányával, lényegével mindenképpen egyetértek, ilyen értelemben tovább kell ezeket vinni" - fogalmazott az MTA új vezetője, hozzátéve, hogy elsősorban finomhangolást lát szükségesnek.

A tervezett beruházásokkal, programokkal kapcsolatban Lovász László emlékeztetett arra, hogy folyamatban van a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának a felépítése; elmondása szerint ennek a beindítása, működésének meghatározása természetesen nagyobb lélegzetű feladatnak ígérkezik.

A nemzetközi tudományos életben nagyon sok megoldatlan, nehéz, égető kérdés akad: ilyen a publikációk szabad hozzáférése vagy a különböző tudományágak összeolvadása; ezek megoldásában az akadémiának aktív szerepet kell vinnie - mondta el az MTI-nek az akadémia új elnöke.

Pálinkás József köszöntötte az MTA újonnan megválasztott elnökét, alelnökeit, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és valamennyi új tisztségre bizalmat nyert akadémikustársát. 

"Bízom benne, hogy ez az egyedülálló intézmény, az akadémia közössége, a magyar tudományos tehetség és a fontos kihívások örömmel töltik el őket. Eddigi pályájuk elismerése az elnyert cím és az Akadémia tekintélyének biztosítéka az ő tudós kiválóságuk" – mutatott rá Pálinkás József. 

Pilinszky János szavaival - a "búcsú pillanatában áll helyre az aranyegyensúly" - Pálinkás József utalt mindarra a meghirdetett és elvégzett feladatra, amelyet az egyensúly megteremtése érdekében tett. 

"Hiszem, hogy a belső és külső egyensúlyt soha óvatossággal elérni nem lehet. Csak cselekvő bátorsággal és áldozatos munkával. Ennek jegyében terveztem, döntöttem és vittem véghez mindazt, ami most mögöttünk és egyszersmind előttünk áll. Minden tudásommal, teljes szívemmel, összes erőmmel a magyar tudományt, a magyar tehetséget és a jövő iránti bizalmat szolgáltam. Szép és nehéz hivatás volt ez, amelyben, tudom, minden sokszoros súllyal esett és esik latba" - fogalmazott Pálinkás József. 

A leköszönő elnök a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült másolatát nyújtotta át Lovász Lászlónak. Pálinkás József ezzel a hagyományteremtő gesztussal adta át megbízatását utódjának. 

A Tudós Társaság 1828. március 20-án tartott ülésén határozta el, hogy kifejező intézményi jelképként oklevelet, címert és pecsétet készíttet az akadémia számára. A művészek és mesterek felkérésénél Széchenyi István fontosnak tartotta, hogy a tartalom mellett a "csinos forma is" szempont legyen, hogy a kor elismert szakemberei külsejüket tekintve is értékes, időtálló akadémiai szimbólumokat alkossanak. A grafikai elemek - amelyekhez a tartalmi "programot" az Akadémia-alapító adta - hosszas levelezés során formálódtak és váltak véglegessé 1832-ben. Az akadémia első hivatalos pecsétjét, a 40-szer 78 milliméteres, karneol nyelű topáz pecsétnyomót egy bécsi művész, Luigi Pichler vésnökmester, bécsi akadémiai professzor dolgozta ki - olvasható a www.mta.hu oldalon.