Banki betétek alkonya

A hagyományos betétekből lassan egy esztendeje már menekül a pénz, főleg a befektetési alapokba, valamint a rövidebb futamidejű állampapírokba. A hazai részvénypiac vonzereje a lakosság számára továbbra sem elég vonzó, a devizaspekuláció pedig főként a tehetősebbeket jellemzi.

A rekord alacsonyan vannak a banki betéti kamatok. A lakossági befektetőknek egyre nehezebb megtalálni azt a megtakarítási formát, amely az elvárt hozamot megtermeli, az ügyfél kockázattűrő készségét figyelembe veszi, és emellett kellően biztonságos is.

A 2012. augusztusa óta tartó, megszakítás nélküli jegybanki kamatvágás miatt a hagyományos betétek kamatai még hosszú ideig rendkívül alacsonyak maradnak. (A véleményüket folyamatosan változtató londoni elemzők szerint a mostani, 2,50 százalékos forint alapkamat mérséklésének még további tere van.)

Jelenleg az infláció mértéke igen alacsony, így a reálkamat elérése látszólag nem ütközik akadályba. A járulékos költségek (kamatadó, eho, megemelt számlavezetési díjak) viszont ma már olyan magasak, hogy ha a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítástól el is tekintünk, a betéti kamatok gyakran a minimális hozamelvárásoknak sem felelnek meg.

Az alacsony kamatörnyezetben a kereskedelmi bankok ajánlatainak számottevő konkurenciát támasztanak a hazai államkötvények, amelyek - a nemzetközi tőkepiaci gyakorlattal szemben - kedvezőbb hozamot ajánlanak azonos futamidővel, de az állam teljes garanciája mellett, mint ami a hagyományos pénzintézetek betéteivel elérhető.

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai szerint márciusban közel 90 milliárd forint friss megtakarítást fektetett állampapírba a lakosság. A kisbefektetők így már 1888,4 milliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkeztek. A januári 66 milliárd, és a februári 44,2 milliárd forint után az esztendő harmadik hónapjában 89,4 milliárd forint friss lakossági megtakarítás áramlott az államadósságkezelőhöz – javarészt banki betétekből.

Elemzők azt valószínűsítik, hogy a forint árfolyama 300 és 310 forint között fog stabilizálódni, ezért úgy válik, itt az ideje, hogy akik korábban megtakarításuk egy részét devizába tették, azok ismét forintbefektetésekben gondolkodjanak. A forintot erősítheti az ország állampapírjainak esetleges felminősítése, bár erre az év vége előtt nem számítanak.

A kockázatot jobban elviselők számára az egyik lehetséges alternatívát, a részvénypiacok jelenthetik, de ahogyan Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója tegnap egy befektetői fórumon elmondta: nagy kérdés, hogy a világ nagy tőzsdéin öt éve szinte töretlenül tartó emelkedés kitart-e még, érdemes-e ott kockáztatni. Ezért a szakember az óvatos típusú befektetők – és a magyarok többnyire ilyenek – azt javasolja, hogy portfóliójukat inkább úgy állítsák össze, hogy 40 százalékos súllyal tőkevédett alapok, 20 százalékban kötvénybefektetések, ugyancsak 20-20 százalékban árfolyamvédett vegyes alapok, illetve pénzpiaci alapok legyenek.

Az ilyen portfolió összeállításánál érdemes a bankok tanácsait megfogadni. A pénzpiaci termékek térnyerését jól szemlélteti, hogy ma már a lakossági megtakarítások 42 százalékát a különféle alapokban helyezik el az ügyfelek.

A nagyobb kockázatot mégis vállaló ügyfeleknek az befektetéskezelők részvényeket is tartalmazó alapokat is kínálnak. Jelenleg elsősorban a válságkezelésen sikeresen túlesett európai országok - Spanyolország, Olaszország és Franciaország - vállalataitól várják, hogy folyamatosan javul a profittermelő képességük. Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója éppen ezért ajánlotta azokat a befektetési alapokat, amelyekben e régióban tevékenykedő cégek a részvényei szerepelnek, ide sorolva a gyógyszergyárakat és az egészségügyi szolgáltatókat is.