Jogerősen vége a Négy Tigrisnek?

Május végén teljesen kirürítené a józsefvárosi kínai piacot, akár rendőrségi közreműködéssel is a MÁV Zrt. - a Pesti Központi Kerületi Bíróság ugyanis jogerősen végrehajtási eljárásban elrendelte a piac területének átadását a vasúttársaság részére.  

Erről Korsós Boglárka, a MÁV vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatója nyilatkozott, néhány órával ezután azonban a piac Facebook-oldalán egy mosoly kíséretében mégis megjelent, hogy "még" nyitva vannak. (A közösségi oldalon a bizonytalan helyzet miatt egyébként is naponta érdeklődnek a vásárlók arról, hogy mehetnek-e még, vagy netán már bezártak.)

A Négy Tigrist üzemeltető Komondor Kft.-t tavaly június óta próbálja "kiszorítani" a területről a józsefvárosi vezetés, Kocsis Máté fideszes polgármester a budapesti rendőrfőkapitánnyal egy testületi ülést követően állt ki azzal, hogy a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől és a MÁV-tól a hely bérleti szerződésének felmondását kéri.

Ezt a piacon megszaporodott - jellemzően lopásokkal, számlacsalásokkal - magyarázta. Akkor új önkormányzati területet is ígért az árusoknak, a kft. pedig több határidőt kapott a piac kirürítésére, jóllehet, közben a MÁV megindította a végrehajtási eljárást, de a cég sem hagyta magát, megtámadta a bérleti szerződése felmondását.

De mint Korsós Boglárka szavaiból kiderült, a MÁV a végrehajtással párhuzamosan kezdeményezte a piac működési engedélyének megszüntetését is, ez emelkedett most jogerőre.

A MÁV szerint a Komondor nem fizet nekik - vélhetően éppen azért, mert vitatja a végrehajtás jogalapját -, és a vagyonkezelési igazgató szerint "elhúzó magatartásával" azt akarja elérni, hogy minél tovább tarthassanak nyitva.

Eközben azonban a MÁV maga nem is használná a területet, mert ha sikerül a kiürítés, visszaadják a vagyonkezelőnek, hogy majd az állam döntse el, mihez kezdjen vele. Minderre a Komondor kft. tegnap nem reagált, de lapunk az ügyben várja válaszukat.

Szerző

Megszűnik a Galamus-csoport

"Megszűnik a Galamus-csoport. Így döntött a csoport" - adta hírül a Galamus honlapján Mihancsik Zsófia főszerkesztő.

Mint írta, "erősen megcsonkított formában", de a honlap megmarad, pusztán véleményközlő oldalként.

Május végéig még lesznek hazai, külföldi és sporthírek, de nem lesz könyv- és folyóirat-ajánló.

"Négy és fél év után újra és újra összefoglalni Orbán és a társai napi hazugságait, kiemelni belőlük ugyanazokat az emberhez méltatlan beszédfordulatokat, összegyűjteni a hatalmi visszaéléseknek, az ország lerablásának újabb és újabb bizonyítékait, nincs értelme. Mindent tudunk róluk" - üzente Mihancsik.

Szerző

"Nem voltam szkinhed, ez provokáció"

Publikálás dátuma
2014.05.07. 07:10
Molnár Zsolt évek óta készült rá, hogy valakik felhasználják az 1992-ben készült sajtófotót azzal a céllal, hogy rossz színben t
Soha nem volt semmilyen szélsőséges szervezet tagja, pláne nem szkinhed - mondta lapunknak a szocialista Molnár Zsolt, aki szerint a Magyar Nemzet által az új Országgyűlés alakuló ülésére időzített "leleplezés" csak átlátszó provokáció, amellyel a jobboldal megpróbálja elterelni a figyelmet a Sneider-ügyről. 

A jobboldali lap valóban úgy vezette fel cikkét, hogy "bár az MSZP hevesen ellenzi állítólagos szkinhedmúltja miatt a jobbikos Sneider Tamás jelölését az Országgyűlés alelnöki posztjára, a szocialista párt is büszkélkedhet olyan politikussal, aki ilyen körökben mozgott."

A tények ismeretében talán helyesebb lett volna, ha a Magyar Nemzet az állítólagos jelzőt a mondat második felében használja, mert miközben Sneider maga is elismerte "nemzeti radikalista" múltját, a lap által a '90-es évek elejei szélsőséges mozgalommal összefüggésbe hozott Molnár Zsolt esetében erre semmilyen bizonyíték nem volt.

Nem is lehetett - jelezte Molnár, hangsúlyozva: valótlan a Magyar Nemzet honlapján közzétett hír. "Soha nem voltam szkinhed, sem más szélsőséges szervezet tagja" - fejtette ki, hozzátéve: "sporteseményeken, rendezvényeken, kirándulásokon - ha az időjárás ezt szükségessé teszi - rendszeresen hordtam, és hordok kapucnis pulóvert, ám ez nincs összefüggésben semmifajta világnézettel".

A "leleplező" cikk fontos képi "bizonyítéka" ugyanis egy - az amúgy a 168 Óra 1992. október 27-i számában megjelent - fotó volt, amelyen Molnár látható fekete dzsekiben és világos színű, fejére húzott kapucnis pulóverben.

A kép azon az elhíresült október 23-i, Kossuth téri ünnepségen készült, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta elmondani beszédét, mert zúgott, fütyült a tömeg egy része; nem hagyták szóhoz jutni. Csakhogy - hívta fel a figyelmet a szocialista politikus - a képen nincsenek mellette szkinhedek, csupán egy szakállas úr és egy idősebb hölgy. Más képeken láthatóak szkinhedek, de ők elkülöníthetően egy csoportban, a tömeg más részén vannak.

Molnár emlékeztetett, hogy a Kossuth téren akkor esős idő volt, ezért húzta a fejére a kapucnit, nem pedig azért, hogy "bőrfejűként" eltakarja magát.

Bizonyítva, hogy nem volt bőrfejű, Molnár bemutatott egy fényképet, amely azokban a hetekben készült és ezen egészen hosszú haja volt. A Népszavának arról is beszélt, miért volt ott a Kossuth téren: gimnazistaként érdeklődött a közélet eseményei iránt. Kiemelte: nem állt kapcsolatban szélsőséges mozgalmakkal, amit szerinte az is bizonyít, hogy kétszer is átment a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen.

"Nem hiszem, hogy ezt tovább kellene magyaráznom, csak mosolygok ezen a provokáción" - fejtette ki a szocialista politikus, aki azt is elmondta: nem érte meglepetésként, hogy "előkerült" ez a fotó, méghozzá azzal a csúsztatással, sejtetéssel, ahogy azt a Magyar Nemzet honlapja tálalta.

Molnár szerint évek óta sejthető volt, hogy egyszer ez megtörténik, ezért - nyolc éve - , mióta politikus lett, készül arra, hogy valakik ezt felhasználhatják azzal a céllal, hogy rossz színben tüntessék őt fel. Molnár amúgy tudta, hogy létezik ez a fotó, hiszen annak idején büszke volt, hogy megjelent egy képen egy hetilapban - vett is rögötn öt példányt a korabeli 168 Órából. Hangsúlyozta: Sneider esetében az a kisebbik gond, hogy fiatalként Egerben egy szélsőségesen nemzeti radikális csoport tagja volt, a nagyobbik baj az, hogy annak idején jogerősen elítélték erőszakos cselekményért, vagyis büntetett előéletű.

Sneider korábban szívesen mesélt múltjáról; 2010-ben a HírTv-ben úgy nyilatkozott: szkinhed-korszakából semmit sem bánt meg, csupán egy 1991-ben elcsattant pofont, amitől egy "maffiózónak felrepedt a pittye" (a szája - a szerk.). Akit megütött, történetesen roma volt, és a pofon miatt végül a bíróság nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Állítása szerint a férfit nem etnikai hovatartozása, hanem az adott szituációban való viselkedése miatt pofozta meg. Hozzátette: 19 évesen az önbíráskodás nyilvánvalóan nem megfelelő módja a helyzet kezelésének, "de akkor számos ilyen esemény volt, mert Egerben komoly fizikai attrocitások történtek, etnikai terror folyt a magyar fiatalok ellen".

Szerző