Kövér: a kormányfő nem kívánja a tárcák számát növelni

Az újonnan megalakult Országgyűlés elsők között várhatóan a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslatról dönthet majd. Erről Kövér László beszélt az Inforádió Aréna című, felvételről sugárzott műsorában szerdán este, ahol kitért arra is: kivételes eljárások továbbra is lesznek, de limitált számban.

A házelnök az interjúban elmondta: mindenekelőtt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslattal foglalkozik majd a Ház, de ennek beterjesztése is csak a miniszterelnöki eskütétel után várható. Megjegyezte: tudomása szerint a kormányfő nem kívánja a tárcák számát növelni. 

A törvényalkotási bizottságot érintő kérdésre elmondta: már a törvények meghozatalának első fázisába igyekeztek fékeket beépíteni. Hat nappal tárgyalás előtt be kell terjeszteni a javaslatokat, így szeretnének a képviselőknek megfelelő felkészülési időt biztosítani. Erre szükség is van, hiszen egy-egy képviselőre a jövőben több munka hárul. A bizottság munkája nyilvános lesz, termét közvetítésre is alkalmassá tették. A költségvetés vitájában pedig a költségvetési bizottság "veszi át" a törvényalkotási testület szerepét - tette hozzá.

Lesznek továbbra is kivételes eljárások, de ezek száma limitált lesz, alaposan meg kell gondolnia a kormánynak, hogy milyen javaslatot kíván így beterjeszteni - mondta. Hozzátette, eddig is "kettős lélekkel" viszonyult a gyors ütemben benyújtott és letárgyalt javaslatokhoz. 

Kövér László szólt arról is, a képviselőket mindig is elérték a lobbik, korábban, most is és a jövőben is elfogják, ugyanakkor szerinte ezt el kell fogadni, addig amíg nem lépi át a korrupció határát. A frakciók felelőssége is, hogy kit engednek be a Házba - jegyezte meg. 

Arról, hogy a teljes nemzetet képviseli az új Országgyűlés, azt mondta: már vannak jelei, hogy azok az ellentétek, amelyek a jobb- és baloldal között feszültek, enyhülni fognak. Szerinte a baloldalon is számolni kell azoknak a voksaival, akikkel szemben eddig "büntetlenül lehetett politizálni". Az április országgyűlési választáson a határon túliak voksai szerinte azt fejezik ki, hogy megbüntették az MSZP-t azért a politikáért, amelyet az elmúlt 20 évben folytatott. Ez ugyanakkor nincs kőbe vésve, az MSZP megszerezheti a bizalmat ezekben a közösségekben is, ott is vannak baloldali érzelmű emberek, ahogy konzervatívak, jobboldaliak is - vélekedett. 

Kövér László úgy látja: most az a teendő, hogyan lehet az egymástól elszakított nemzetrészek közötti kapcsolatokat gazdasági, oktatási, kulturális téren olyan szorosra fűzni, hogy valóban egy nemzet, közösség legyünk, a szó politikai, szociológiai valóságában is. Példaként említette, hogy az oktatásban nagyobb figyelmet kell fordítani a szórvány problémáira. A szakképzés is olyan terület, amire eddig nem jutott elég energia és pénz - jegyezte meg. 

További kérdésre elmondta: a nemzetiségi szószólókra vonatkozó szabályok megvannak, valószínűleg azt a gyakorlatot alakítják ki, mint az EP-képviselőknél, akik felszólalhatnak az uniós vonatkozású ügyekben. Arról, hogy melyek ezek az ügyek, a házbizottság dönt - jelezte.

Tájékoztatása szerint folyamatosan napirenden van a háromhetes ülésezés visszaállítása, és ha egyszer biztosan kivitelezhető, akkor átültetik a gyakorlatba. Még nem látják a meg sem alakult kormány törvényalkotási programját - mondta és azt kérte, várják meg, hogyan alakul az első hónap. Kövér László kijelentette, hogy miután a háromhetes ülésezés lehetőséget többször felvetette, ő már nem kívánja kezdeményezni annak bevezetését. Ha a képviselőik felvetik, akkor a frakciók nyilván leülnek majd egyeztetni - fűzte hozzá.

Az Országgyűlés elnöke a Sneider Tamás alelnökké választására vonatkozó kérdésnél visszakérdezett: miért pont Sneider Tamás? Mint mondta, ő fel tudna sorolni számos képviselőt 1990-től, akivel szemben lehetett volna súlyos erkölcsi kifogásokat támasztani. Nem szokták egymás jelöltjeit kifogásolni - jegyezte meg, hozzátéve: ha fel akarják rúgni ezt a metódust, akkor azt is vállalják, hogy új rendszer áll be, s a mindenkori többség dönt arról, hogy ki méltó egy adott tisztség betöltésére. Szerinte az eddigi gyakorlat korrekt volt, ehhez kellene tartani magukat.

Az EP-kampányról kifejtette: egy olyan súlyú voksolás után, mint az országgyűlési, nagyon nehéz a választók tömegeiben azt az érzést kelteni, hogy a május 25-inek is van valódi tétje. Kövér László szerint másfajta a tét, Brüsszel az európai érdekérvényesítés nagyon fontos fóruma, és épp az elmúlt öt évből látszik, ha olyan képviselők vannak, akik nem a magyar nemzeti érdekeket képviselik, vagy rosszul teszik azt, azzal kárt is lehet okozni Magyarországnak. 

Kövér László kifejtette, képviselőik száma akkor maximalizálható, ha minél többen mennek el azok közül, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak. Hozzátette, reméli, ha túl lesznek a voksoláson, lesz három nyugodt évük, ezalatt a nemzetközi vizeken sem lesz nagyobb hullámverés, és a nyugodt építkezésé lesz a főszerep.

Szerző

Schulznak sem tetszik Sneider parlamenti alelnökké választása

Nemtetszésének adott hangot Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, az európai szocialisták jelöltje az Európai Bizottság élére egy szerdai brüsszeli sajtóeseményen azzal összefüggésben, hogy a jobbikos Sneider Tamást kedden az Országgyűlés alelnökévé választották.

Martin Schulz a Euronews hírtévének nyilatkozva úgy fogalmazott, tisztában van azzal és tudomásul veszi, hogy a Jobbik képviselőjét demokratikus eljárás során választották az Országgyűlés alelnökévé.

A német szociáldemokrata politikus hozzátette, ettől még nem tetszik neki, hogy "egy egykori szkinhed egy demokratikus parlament alelnöke az Európai Unióban".

"Az ilyen emberek mögött álló ideológiát nem tekintem a magaménak, és egy hivatalos intézménynek nem kellene ilyen értékrendet képviselnie az Európai Unióban" - fogalmazott.

Martin Schulz arról is beszélt, hogy az Európai Unió úgy veheti fel a harcot a populistákkal, akkor nyerheti vissza a bizalmat, ha az emberek mindennapi problémáira összpontosít.

"Ha az emberek azt látják, hogy a gyermekük munkát talált, és a tagállami kormányok mellett Brüsszel is az ő gondjaikkal foglalkozik, akkor visszatér a bizalom és véget ér a populisták ideje - hangoztatta Schulz. 

Azzal kapcsolatban, hogy a német alkotmánybíróság eltörölte a bejutási küszöböt az európai parlamenti választásokon, úgy vélte, ha alacsony a részvétel, akkor a német szélsőjobboldal, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) is bejuthat az EP-be.

Németországban csak magas választási részvétellel lehet megakadályozni, hogy "Adolf Hitler ideológiájának örökösei" szégyent hozzanak Németországra a nemzetközi politikában - tette hozzá a szociáldemokrata csúcsjelölt.

Szerző

"Az üres fecsegés valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez"

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök elutasítóan fogadta Vlagyimir Putyin szerdai bejelentését, amelyben az orosz elnök a Donyeck megyei szakadárokat május 11-re tervezett függetlenségi népszavazásuk elhalasztására szólította fel.

"Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin), ez az üres fecsegés valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez" - mondta Jacenyuk szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés végén.

Az ukrán kormányfő szavai szerint tájékoztatni kell az orosz államfőt arról, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs betervezve május 11-re semmiféle népszavazás. "Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik" - jegyezte meg Jacenyuk.

Az ukrán kormányfő ezt oroszul mondta újságíróknak, megjegyezve, hogy Putyin miatt beszél oroszul, hogy "ne legyen gond a fordítással".

A miniszterelnök csodálkozásának adott hangot ugyanakkor, hogy az orosz elnök és Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnöke az "ukrán kérdést" Kijev képviselőinek jelenléte nélkül vitatta meg Moszkvában.

"Kissé csodálkozom azon, hogy Moszkvában vitatják meg az ukrán kérdést Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvétele nélkül. Ebben a négyoldalú formátumban jött létre ugyanis az első genfi találkozó, és éppen az ott született megállapodások teljesítését utasította el az Oroszországi Föderáció" - fejtette ki.

Jacenyuk közölte, hogy Andrij Descsicja ügyvivő ukrán külügyminiszter átadta az EBESZ-nek a Kijev által elkészített útitervjavaslatot az ukrajnai válság békés rendezésére. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi szervezet az ukrán változatot fogadja el. Ez szavai szerint lényegesen különbözik attól, amit most Moszkvában bejelentettek.

"A fő különbség, hogy a mi célunk a helyzet valódi stabilizálása Ukrajnában, ami csak egyvalamitől függ: az Oroszországi Föderáció hozzáállásától. Ha Oroszország visszahívja diverzáns csoportjait, befejezi támogatásukat és finanszírozásukat, valamint visszavonja katonai csapatait az ukrán határtól, akkor Ukrajnában a helyzet stabilizálódni fog" - jelentette ki.

Éles szavakkal reagált Putyin azon kijelentésére, miszerint Oroszország mindent elkövet az ukrán válság rendezése érdekében, és támogatja a békés megoldást célzó erőfeszítéseket.

"Oroszország minden nap hozzájárul a válság rendezéséhez: hol FSZB-ügynököket küld Ukrajnába, hol fegyvereket szállít, pénzt ad a szakadároknak. A legjobb hozzájárulás részéről az lenne, ha visszahívná az Ukrajna területén működő diverzánsait, elítélné a terroristákat, valamint kötelezné őket arra, hogy tegyék le a fegyvert, hagyják el az elfoglalt középületeket és adják meg magukat" - hangoztatta az ukrán kormányfő.

Szerző