Előfizetés

Júniusban újra Hunvald-per a Kúrián

Június 17-én kezdődik a Hunvald-per tárgyalása a Kúrián. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese - egyben a büntetőkollégium vezetője - a Magyar Nemzetnek azt mondta: a június 17-i elsőt 24-én, majd július elsején újabb tárgyalási napok követik. A legfelsőbb bírói fórumon Belegi József háromtagú tanácsa hozhat majd jogerős döntést az erzsébetvárosi ingatlanüggyel összefüggő perben, amelyet a másodrendű vádlott Hunvald György volt erzsébetvárosi MSZP-s polgármester miatt emlegetnek sokan Hunvald-pernek. A 25 vádlottat felvonultató büntetőeljárásban - a felmentések és az elfogadott ítéletek miatt - már csak hat vádlottról kell dönteni.

A per évek óta húzódik: a Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdődött eljárásban 2012. február 24-én hirdették ki az elsőfokú ítéletet. Csak másfél évvel később folytatódott a per másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán, ahol 2013. október 10-én ítéletet is hirdettek. Az ítélőtábla nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú döntést, noha a vád és a védelem is új eljárást indítványozott. Ehelyett Szegeden több vádlott esetében megváltoztatták a Fővárosi Törvényszék döntését; Hunvald György és Gál György esetében is enyhítettek például.

A maffiavád alól - az elsőfokú ítélettel megegyezően - Szegeden is felmentették Hunvaldot, sőt, a bérlakás-kiutalások miatt az ötrendbeli hivatali visszaélést háromra csökkentették. Ám egy vádpontban - Szabó Zoltán, a kerület volt parlamenti képviselője részére biztosított telefonhasználathoz kapcsolódóan - az elsőfokon még felmentő ítéletet megváltoztatva, hűtlen kezelésben bűnösnek találták Hunvaldot. Maradt a nagyságrendileg 30 milliós kártérítési kötelezettség.

A korábban Hunvaldra kiszabott másfél év letöltendő sem változott - igaz, börtönbe nem kellett vonulnia, mert csaknem két és fél évet már előzetesben töltött. Eközben Strasbourgban is hoztak egy ítéletet Hunvald ügyében: az Emberi Jogok Európai Bírósága a volt polgármesternek adott igazat a magyar állammal szemben. Az ítélet megállapította, az állam a hosszú előzetes letartóztatással megsértette Hunvald szabadságjogait, ezért kártérítést ítéltek meg számára.

Az NVI sem tudja értelmezni a törvényt

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.05.09. 07:03
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Jelenleg "nincs egységes jogi álláspont abban, hogy listaállítás jogcímén van-e lehetőség az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságokba tag delegálására" - áll a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke által az európai parlamenti (EP) választáson listát állító pártok számára küldött tájékoztató levelében. A lapunk birtokába került dokumentumban Pálffy Ilona arról tájékoztatta a jelölő szervezeteket, hogy ma délután négy óráig van lehetőségük tagokat delegálni a szavazóköri bizottságokba, valamint a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB).

A választási eljárási törvény úgy rendelkezik, hogy az adott választásra - akár parlamenti, akár EP - listát állító pártok a választások alkalmával működő bizottságokba jogosultak tagokat megbízni. Miután azonban az EP-választáson az egész ország egyetlen választókerület, a törvény szövege nehezen értelmezhető, hiszen nem világos, milyen szerepe van a választókerületi választási bizottságoknak a voksolás során.

A jogi helyzetet láthatóan az NVI sem érti, ami önmagában is nonszensz - mondta lapunknak Molnár Csaba. A DK ügyvezető alelnöke még sosem látott olyat, hogy egy jogértelmező és jogalkalmazó választási szerv ne tudja értelmezni a vonatkozó jogszabályt, és lényegében azt sugallja a pártoknak, hogy bírósági jogértelmezésre szorulnának a vonatkozó törvényrészek.

Mindez szerinte egyáltalán nem az NVI hibája, hanem a törvényalkotóé, hiszen ezzel ismét bebizonyosodott, hogy a választási törvények nem alkalmasak a voksolások lebonyolítására, ahogy korábban az már az országgyűlési kampányban egyértelművé vált, hogy ezek a jogszabályok nem garantálják a választások tisztaságát sem – elég csak az ajánlási rendszer résein áthatoló bizniszpártokra gondolni. "Ki kell dobni ezeket a törvényeket a kukába, és új jogszabályokat, új választási rendszert kell alkotni, méghozzá teljes konszenzussal" - jelentette ki Molnár.

Csak a kedves vezetőt ünnepli a parlament

Publikálás dátuma
2014.05.09. 07:00
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Nem vesz részt a holnapi parlamenti ülésnapon a DK, mert kifogásolják, hogy Orbán Viktor nem mutatott és mutat be kormányprogramot. Ráadásul a választásokon győztes Fidesz elnöke előző négyéves tevékenységéről sem adott számot, valamint kormányfőjelöltként sem kívánt felszólalni az Országgyűlés előtt, kizárólag miniszterelnökké választása után hajlandó beszélni.

Kizárólag a miniszterelnök-választással foglalkozik holnapi ülésén a kedden megalakult Országgyűlés. A házbizottság napirendjavaslata alapján a 15 órakor kezdődő és mindössze egyórásra tervezett ülésnap a kormányfő megválasztásával kezdődik, ezt követi a miniszterelnök ünnepélyes eskütétele, majd - a Himnusz után - felszólalása. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

Áder János államfő az április parlamenti választáson győztes Fidesz elnökét, Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt javasolta kormányfőnek. Orbán a szokásoktól eltérően nem szólalt fel az alakuló ülésen - leköszönő miniszterelnökként sem értékelte az elmúlt négy évet, és kormányfőjelöltként sem mutatta be "programját" -, csak holnap beszél majd. Ekkor egy Fidesz-nagygyűlés követi a beiktatást, az Országház előtti Kossuth térre szervezett rendezvényen pedig kivetítőkön figyelhetik kedvencüket a szimpatizánsok.

Ám a hagyományoktól nemcsak a megszólalás időpontjával tért el Orbán. Egyáltalán nem terjeszt ugyanis be a parlamentnek kormányprogramot, így arról a Ház nem is szavaz majd. Mindezt ráadásul Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető lényegében azzal magyarázta, hogy az alaptörvény már csak a kormányfő parlamenti megválasztásáról rendelkezik (míg az alkotmány a kormányprogram elfogadását is előírta - a szerk.), így szerinte "ellentétes lenne" az alaptörvénnyel, ha a Fidesz, illetve Orbán előre elárulná a választópolgároknak, mit is kíván csinálni a következő négy évben.

Épp emiatt nem vesz részt a szombati miniszterelnök-választó országgyűlési ülésen a DK. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke és európai parlamenti képviselőjelöltje bírálta a kormányfőt, aki szerinte "biankó csekket" kért a választóktól. Molnár azt is mondta, kormányprogramról szívesen szavaznának, ennek hiányában azonban el se mennek az ülésre. Kifogásolta azt is, hogy a kormányfő csak megválasztása után szól majd az Országgyűléshez.

Egyébként a Fidesz-hívekkel töltött délutánt követő "beiktatási-party" ügye továbbra sem tisztázott. "Sem az állam, sem a Fidesz nem szervez ilyen vacsorát. Az állam a miniszterelnöki eskütételt, a Fidesz pedig a nagygyűlést szervezi" - érkezett meg tegnap délelőtt Havasi Bertalan válasza lapunknak, miután megjelent a Népszava cikke arról, hogy információink szerint látványos külsőségek között tervezi vacsorával is megünnepelni harmadik kormányzati ciklusát és az újabb kétharmados győzelmet Orbán.

Megírtuk: szombat este, a Fidesz nagygyűlése után rendezendő díszvacsorára nemcsak a hazai közéletnek a kormányfő által fontosnak vagy megkerülhetetlennek tartott képviselői kapnak meghívást, hanem befolyásos gazdasági szereplők - például bankvezetők - és külföldi vendégek is. Cikkünk megjelenése előtt több kérdést is feltettünk a miniszterelnök sajtófőnökének, ám Havasi csak annyit válaszolt, hogy ha lesz bármilyen sajtónyilvános esemény, értesítik a sajtót. Vagyis a vacsora tényét érdemben nem cáfolta, ezért ismét érdeklődtünk a részletek iránt. A tegnapi válaszlevél azonban szintén csak annyit jelezett, ilyesmit sem az állam, sem a Fidesz nem szervez.

Szanyi: koholt vádakkal takaróznak

"Sajnos, annál több kihívás éri Európa biztonsági kereteit, mintsem bármely tagország megengedhetné magának saját belső nemzetbiztonsága gyengítését" - emelte ki közleményében Szanyi Tibor. Az MSZP EP-listavezetője ezzel reagált a kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete, az IKSZ levelére, amelyben Hannes Swobodától kérték, ítélje el a szocialista Molnár Zsolt "korábbi szélsőséges cselekedeteit" is.

Az Európai Szocialisták frakcióvezetője ugyanis szégyenteljesnek nevezte Sneider Tamás parlamenti alelnökké választását. Egyébként Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) leköszönő elnöke is bírálta a magyar parlamentet, amiért egy egykori szkinhed vezető, Sneider lett a törvényhozás egyik alelnöke.

Szanyi szerint "Orbán Viktor szemmel láthatóan nem csak a magyarokat képtelen megvédeni más magyarokkal szemben, hanem olajat is öntött a tűzre azzal, hogy az általa vezetett kormánypárttal megszavaztatta egy rasszista erőszakért jogerősen elítélt jobbikos figura parlamenti alelnökké választását. A Fidesz és csatlósai most ezt a szégyent akarják eltakarni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke elleni koholt vádaskodással" - fogalmazott, hozzátéve: "ha valami, ez súlyosan veszélyezteti hazánk nemzetbiztonsági érdekeit". Épp ezért felszólította az összes érintett magyar politikai erőt, hogy haladéktalanul fejezzék be Molnár Zsolt támadását, aki maga kezdeményezte teljes átvilágítását.

Bíznak az őszi összefogásban

Figyelemelterelés - mondta tegnap a személyét ért támadásokról Molnár Zsolt a Hét Olajfa Egyesület rendezvényén. Az MSZP budapesti elnöke ismét megerősítette, hogy soha nem volt szkinhed, és kijelentette: azért támadják, mert a főváros most sem lett narancsszínű, a budapesti szocialisták pedig védik az ott élőket, sőt az önkormányzati választáson jó eredményre számíthatnak. Molnár arról is beszélt, hogy bár az LMP visszautasította az MSZP-t és közölték, hogy nem akarnak ősszel egy közös főpolgármester-jelöltet támogatni, illetve együttműködni, de ő hisz abban, hogy végül Schiffer Andrásék felismerik a saját felelősségüket.

A politikus elmondta, hogy Horváth Csabát tartják a legjobb főpolgármester-jelöltnek, de a választási siker érdekében hajlandók lennének egy pártok fölött álló közös jelölt mögé beállni. Veres János volt pénzügyminiszter, a szocialisták Európai Parlamenti képviselőjelöltje a rendezvényen arról beszélt, hogy a korábbi kormányváltó szövetség pártjai külön indulnak a május 25-i választáson, ám ez szerinte nem fog ártani a leendő őszi együttműködésnek. Oláh Lajos, a DK parlamenti képviselője bejelentette, hogy a VI. és a VII. kerületben a demokratikus erők biztosan közös jelölteket indítanak majd az önkormányzati választáson.

A Le Monde a magyar parlament skinhead alelnökéről

 Viharos ifjúsága volt Sneider Tamásnak, a magyar parlament volt skinhead alelnökének - írta a Le Monde. A tekintélyes francia napilap felidézte, a Jobbik képviselője évekkel ezelőtt Egerben, Roy becenévvel skinhead bandája élén verte azokat a romákat, akik szerencsétlenségükre éppen az útjába akadtak. Kedden a magyar parlamentben, hála a jobboldali kormánypárt, a Fidesz szavazatainak, őt választották meg a posztra. Maga Orbán Viktor – jegyezte meg a vezető párizsi napilap – habozás nélkül ugyancsak rá voksolt. Vélhetően azért, mert 20 százaléknyi választási eredményével és a vele járó 23 mandátumával „a Jobbik olyan ellenfél, amelyet kímélni kell” – jegyezték meg.

A tudósítás részeként a francia újság felidézte azt is, hogy a megnyitó ülést összetűzés kísérte, mert a Jobbik tüntetői a parlament épületén kívül megtámadták a vajdasági magyar kisebbség vezetőjét, Pásztor Istvánt, akit leköpdöstek és „bolsevik” szidalmakkal illettek, amiért Szerbiában az ottani szocialistákkal működik együtt.

Eközben ráadásul ugyancsak a Fidesz jóvoltából az Országgyűlés oktatási a kulturális bizottságának élére Dúró Dórát választották meg, szintén a Fidesz szavazataival. A jobbikos politikus a „nagyon reakciós Novák Előd felesége, aki laptopja hátára újszülött fotóját ragasztotta azzal a jelszóval, <hogy a nemzet az anyaméhben él>. Dúrónak az a rögeszméje, hogy a nevelési rendszert nem az egyenlőségre és az integrációra kell építeni, hanem <hiteles értékekre, mint például az ifjúság társadalmi hivatására>” – idézte fel a lap. (V.T.)