A halál után is van élet

Filmünk nem holokausztdráma, hanem szerelmi történet két fiatal ember között, akik túlélték a náci haláltábort, mondja Gárdos Péter. A Hajnali láz alapja a rendező szüleinek igaz története, amelyet a svédországi rehabilitációs táborokban írt és hiánytalanul fennmaradt leveleik őriztek meg évtizedekig.

-Apám hullaégető volt Bergen-Belsenben, egyike azoknak a foglyoknak, akiknek a feladata volt az áldozatok testének elégetése, de erről soha egyetlen szót sem mesélt. A szüleim nem meséltek arról sem, milyen volt a náci haláltábor lakójának lenni. Minderre csak apám halála után derült fény, amikor anyám átadott két köteg levelet. Az egyik piros, a másik lila szalaggal volt átkötve.

Gárdos Péter az egymásnak írt leveleikből ismerte meg szülei történetét. Annyit addig is tudott, hogy Svédországban ismerkedtek meg és Stockholmban kötöttek házasságot, de mindaz, ami előtte a két fiatal emberrel történt, s az, ahogyan a szerelmük kibomlott, a levelekből lett előtte ismert. Megrázó élmény volt a több mint fél évszázaddal korábbi sorokat végigolvasnia, s jó időbe telt, míg az elhatározásból tíz év után megszületett először a szülei szerelmét megörökítő regény, majd ennek alapján a Hajnali láz című film terve.

A filmtörténet kilenc hónap eseményeit öleli fel 1945 júniusától 1946 márciusáig. A színhelye Svédország, rehabilitációs tábor, ide érkezik a náci koncentrációs táborból halálos betegen Miklós, a főszereplő. Az orvosok mindössze pár hónapot jósolnak a tüdőbeteg fiatalembernek, ő viszont megszerzi a svéd túlélő táborokba szállított 117 magyar lány nevét és levelet ír nekik. Mindegyiknek az írja, ismeri. Pár száz kilométerrel arrébb, az eksjői táborban a 19 éves Lili megkapja a levelet, és válaszol rá. Egyre lázasabb, egyre kitárulkozóbb levelezés indul, amelynek következménye az őrült szerelem, a személyes megismerkedés, végeredménye pedig a házasságkötésük Stockholmban.

Gárdos azt mondja, a Hajnali láz romantikus szerelemi drámának készül, mindenféle bonyodalmakkal, a svédországi tábori élet mindennapjainak bemutatásával, a múlt démonainak kísértésével, barátokkal, intrikákkal.

-A filmünk arról akar beszélni, hogy van élet a halál után és az élet akarása, a szerelem a leglehetetlenebb akadályokat is képes legyőzni. Jellegzetesen alakult magának a filmnek a sorsa. Még a szép emlékezetű Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával indult a terv, majd jött a régi finanszírozási rendszer eltörlése, s mikor már az új rend szerint szó lehetett filmes tervezésről, zöld utat kapott a Hajnali láz. Szekeres Dénes producer mondja, azzal a feltétellel, hogy nemzetközi koprodukció készüljön. Sok-sok bonyodalom árán mára összeállt a hármas koprodukció, a Filmalap támogatásán kívül svéd és izraeli koproducerek léptek a színre. Így összeállít a nintegy 540 millió forintos büdzsé.

A koprodukció bizonyos változásokat is hozott a történet szerkezetébe. Megszületett egy kerettörténet, eszerint a hősnő idős korában emlékezik vissza az életére és szerelmének születésére már Jeruzsálemben, ahol idős korában él. Ez a változás Izrael leghíresebb színésznőjét, Gila Almagort hozta meg a filmnek, aki nagy nemzetközi ismertségnek örvend és csodálatos színésznő.

-Emőke felveszi vele a versenyt - teszi hozzá Gárdos Péter filmje női főszereplőjéről. A fiatal Lili megformálója, Piti Emőke első filmszerepe lesz ez a nagy érzékenységet igénylő lányalak, akinek a történetét. mint ő maga fogalmaz - rendkívül fontosnak tartja elmondani. Partnere, a Miklóst játszó Schruff Milán nem csak spirituálisan készíti fel magát a szerepre, hanem mint mondja, fegyelmezetten diétázik már több mint száztíz napja. Lefogyott 10 kilót, s még legalább hármat szeretne, hiszen a svédországi rehabilitációs táborok lakói érkezésükkor alig érték el a 35-40 kilót.

A hitelesség különösen fontos szakmai kérdés a forgatáson. Seregi László operatőr mondja, már pár napot forgattak Svédországban, felvették a jeleneteket Jeruzsálemben is, most a magyar színhelyeken harminc napot dolgoznak, majd következik még Svédország. Őt akkor fogta el a jeges rémület, mondja, amikor az elképesztő mennyiségű svéd archív felvételt nézték a csontsovány egykori táborlakók megérkezéséről a svédországi kórháztáborokba, s pontosan tudta, hogy a képeivel azt a hangulatot, azt a hiteles időt kell visszahoznia, amit azokon az egykori filmeken végignéztek. Merész elhatározással néhány rövid kockát (hét és fél percet) fel is használnak majd az archívokból a filmbe. Nem árulták el, de határozottan állítja operatőr és rendező is, hogy megvan a módszer, amivel teljesen hitelessé forrasztják össze az egykori és a mai képeket.

-Amikor a svédek igent mondtak a koprodukcióra, egyetlen változtatást kívántak - mondja Gárdos Péter. - Ragaszkodtak ahhoz, hogy kerüljön a történetbe az a tény, hogy Svédország nem egyértelműen csak jó és segítőkész szerepet játszott 1945-ben. Szerintük hangot kell kapnia annak is, hogy Svédország lakóinak a fele rajongással tekintett Hitlerre, s ezt a történelmi igazság érdekében igenis érzékeltetni kell még egy magyar játékfilmben is.

Nos, ilyenek a svédek! A film három nyelven beszél, hol németül, hol svédül és természetesen magyarul. A szereplők között van Máté Gábor, Gyabronka József, Scherer Péter, Sztárek Andrea, Seres Zoltán. Fontos szerepekben jelennek meg fiatalok is, köztük Petrik Andrea, Földes Eszter. A tervek szerint a film jövő év januárjában lesz mozibemutatóra kész.